Tévedés! A külföldi tanulás nem menekülés

Évszázadokig a pedagógia természetes része volt az utazás, mint a nevelés egyik formája. Mindez hazánkban sem volt ismeretlen: már a török időkben vándoridőt írtak elő a céhek a legényeknek, néha kifejezetten külföldi utazást megkövetelve. De elég belegondolni abba, hogy tapasztalatszerzés céljából folytatott külföldi utazásokat például Széchenyi István.

A szocializmus éveiben háttérbe szorult az utazás, mint tapasztalatszerzés, de nem volt kirívó, hogy valaki baráti országokban tanult, vagy dolgozott. Majd a rendszerváltók közül is többen külföldi egyetemeken tanultak, megismerve más kultúrákat. A külföldi tanulás és tapasztalatszerzés haszna pótolhatatlan. Nem csak fejleszti a nyelvi készséget, de önismeretre sarkall, szélesíti a látókört, önállóságra nevel, nyitottá, elfogadóvá tesz.

Mindamellett a külföldön megtanult módszerek, technológiák hasznosíthatók, itthon Magyarországon. „Ehhez azt kell, hogy érezze minden külföldre induló fiatal, hogy hasznosítható tapasztalatot, tudást szerezni megy és, hogy hazavárjuk. A hangsúlyon nagyon sok múlik!” – mondta Bacsa Andrea. Hozzátette: a sikeres külföldi iskolai felvételihez és eredményes elvégzéséhez azonban kiválóan kell ismerni a nyelvet, akárcsak egy végzettségünknek megfelelő munka elvállalásához. Csak kevesen tudják, hogy akár középiskolai tanévet is lehet külföldön tölteni, vagy akár szakmát tanulni.

Léteznek egyetemi csereprogramok, ösztöndíjak és szakmai gyakorlatok is melyekkel huzamosabb ideig külföldön élhet és tanulhat a fiatal. Azonban e lehetőségek megszerzéséhez ritkán elegendő az iskolában szerzett nyelvtudás! A legeredményesebb, ha anyanyelvi tanároktól tanulunk és minél többet vagyunk anyanyelvi közegben, mert úgy nem csak az élő nyelvet sajátíthatjuk el, hanem a kultúrát és gondolkodásmódot is. Sokan gondolják úgy, hogy majd rájuk „ragad” a nyelv, de ez sajnos tévhit. A megfelelő nyelvtudás hiányában kínkeserves a tanulás és szinte lehetetlen a végzettségünknek megfelelő munkát vállalni. Készítsünk karriertervet.

Meg kell tervezni mit szeretnénk elérni, ehhez milyen szintű nyelvtudást kell megszerezni és mennyi idő áll a rendelkezésre. Ennek megfelelően itthon kell felkészülni és tanfolyamokat vagy más lehetőségeket választani külföldön – tanácsolja Bacsa Andrea, majd így összegzi a véleményét: „Valójában ösztönözni, biztatni és segíteni kellene a fiatalokat, hogy menjenek külföldre, tapasztaljanak, tanuljanak, majd a kellő tudással, tőkével gazdagodva jöjjenek haza és hasznosítsák tapasztalataikat”