Több kérdés maradt nyitva az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői számára
Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot. A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa kevesli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.
A korábbi tervek arról szóltak, hogy a délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban vasárnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a "grexit", Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.
Az euróövezeti vezetők - Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint - így most addig fognak tanácskozni, amíg csak valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban. Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament már hétfőn tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti "elszántság" hitelét. Egyes athéni parlamenti lépésekre állítólag szerdai határidőt kívánnak megszabni.
Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból, a brüsszeli tanácskozásra érkező Mark Rutte holland kormányfő szerint elkerülhetetlenné válik a "grexit". Azzal a Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszternek tulajdonított vélekedéssel kapcsolatban, miszerint a görögök, ha nem vállalnak az eddigieknél keményebb reformlépéseket, akkor átmeneti jelleggel - például öt évre - távozhatnának az euróövezetből, és akkor a szigorú euróövezeti szabályok figyelmen kívül hagyása melletti eszközökkel is csökkenthetnék adósságukat, Francois Hollande francia államfő elutasítóan nyilatkozott.
Leszögezte: nem létezik olyasmi, hogy "átmeneti grexit", tehát a választani csupán a "grexit" és a "nem grexit" között lehet. Az euróövezeti szabályokon túllépő adósságcsökkentési lehetőségen közgazdászok szerint az értendő, hogy a görögök saját pénznemet vezethetnének be, majd ez a saját pénznem jelentősen veszítene értékéből az euróhoz képest, aminek természetesen nagyon súlyos következményei lennének a görögökre nézve, de egyúttal az adósságuk egy része is "elinflálódna". Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve az mondta, hogy olyan, becsületes kompromisszumot akar kötni, amely megőrzi Európa egységét. Az alkudozások pénzügyminiszteri szintjéről a csúcsvezetők számára "örökül hagyott" tervezet értelmében Görögországnak július 20-ig - vagyis nagyon sürgősen - 7 milliárd euróra lenne szüksége. Augusztus közepén az Európai Központi Bankkal szembeni törlesztés kötelezettségek miatt ez az áthidaló hiteligény 12 milliárd euróra nő. (MTI)
