Több tízezer munkahelyet teremt az új berlini repülőtér
A berlin-brandenburgi Willy Brandt nemzetközi repülőtér (BER) június 3-án indítja és fogadja az első járatokat. Ágazati várakozások szerint már a működése első évében bekerül Európa tíz legforgalmasabb légikikötője közé, Németországban pedig a harmadik helyen debütál Frankfurt és München mögött.
A 2,5 milliárd eurós és csaknem 2.000 futballpályányi területet elfoglaló beruházás kiváltja a jelenlegi berlini nemzetközi repülőtereket, Schönefeldet és Tegelt. Az új repülőtér évi 27 millió utas kiszolgálására képes, az első évben várhatóan 25 millió körül lesz az utasok száma. A projektet úgy tervezték meg, hogy viszonylag rövid időn belül, 2-3 év alatt 45 millióra lehet bővíteni a kapacitást. Az újabb terminálok tervei készen állnak, és a szükséges engedélyek is megvannak, de a beruházó egyelőre kivárja, hogy miként alakul a forgalom.
Az előjelek bíztatóak: a berlini repülőterek utasforgalma a 2001-ben regisztrált 12 millióhoz képest tíz év alatt csaknem megduplázódott, 23 millióra nőtt 2011-re. A BER azonban nem csupán a júniusban bezáró repterek forgalmát veszi át; a nyári szezonban az egy évvel korábbihoz képest negyvennel emelkedik a járatok száma, Berlinből így összesen 50 ország 173 célállomásra lehet majd eljutni repülővel. A német főváros ezzel az észak-európai térség egyik legnagyobb légi közlekedési csomópontja lesz - fejtette ki Oliver Aust, a repteret üzemeltető társaság (Flughafen Berlin Brandenburg GmbH) szóvivője egy pénteki sajtóbejáráson.
A BER megépítését 1996-ban határozták el. A 80 évi működés után 2008-ban bezárt Tempelhof, a hidegháború idején kiépített nyugat-berlini Tegel és a rendszerváltásig az NDK fővárosának nemzetközi repülőtereként működött Schönefeld repülőtér közül egyik sem volt alkalmas arra, hogy az új Németország újraegyesített fővárosának reptere legyen. Egyik sem kellően modern, egyiket sem lehet jelentősen bővíteni, és a háromból kettő mélyen a városon belül helyezkedik el - indokolták a döntéshozók a milliárdos projekt elindítását.
A városvezetés legfőbb célja a repülőtérrel a gazdaságösztönzés. Berlinben nincsen számottevő ipar, és a környező Brandenburg tartománnyal együtt gazdasági értelemben elmarad a nyugatnémet tartományokhoz képest. Azzal viszont, hogy ismét főváros és egyre népszerűbb turisztikai célpont lett, lendületes fejlődésnek indult az idegenforgalom. Ezt a folyamatot támogatja az új repülőtér, amely közvetlenül több mint 20 ezer embernek ad munkát, közvetve pedig - például a növekvő utasszám és a reptér környékén megtelepülő új vállalkozások révén - a várakozások szerint mintegy 40 ezer új munkahelyet teremt 2012 végéig. (MTI)
