Többezres leépítés a támogatások eredménye
Noha a teljes ágazatot fejlesztették volna, világosan látszik a növénytermesztés túlsúlya. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy erőteljesen koncentrált volt támogatás felhasználás: a teljes ÚMVP forrásainak 66 százalékát, 580 milliárd forintot csupán 4622 kedvezményezett nyert el, vagyis mindössze a nyertesek öt százaléka.
A legtöbb forrást a versenyképesség javításra szánta a program, jellemzően gépvásárlási és állattartó telep korszerűsítési célokra. A gépvásárlás támogatása az MVH által összeállított gépkatalógus miatt kevéssé volt innovatív, és túlnyomórészt a növénytermesztést támogatta. Ennek eredményeképp több mint kétezer fős leépítési szándékot jeleztek a korszerűsítés eredményeképp a pályázók.
Az ÚMVP versenyképesség javítást célzó I-es tengelyének intézkedései esetén a megítélt mintegy 355 milliárd forintos támogatás megtérülése lassú, mindössze 46,1 milliárd forintnyi gazdasági növekedést generál - mondta Saád Tamás, a konzorcium képviselője az AGRYA konferenciáján.
A foglalkoztatás bővítés terén is sérültek a célok: több, jelentős támogatási összeget megmozgató intézkedésnél is több ezer fős leépítés korszerűsítés eredménye.
A gépbeszerzési programnál például a 7256 kedvezményezettnek megítélt 76,7 milliárd forintnyi beruházás eredményeképp 3211 fős elbocsátásra van kilátás a korszerűsítés hatására - miközben a versenyképesség azért javult. Az állattartó telepek korszerűsítése jogcímnél az 1348 kedvezményezett által elnyert 212 milliárd forintnyi beruházás megvalósítása után előreláthatólag 2218 munkahely szűnhet meg. Ennél a jogcímnél kifejezetten érvényesült az, hogy a legtőkeerősebb gazdaságok, vállalkozások nyerték el a támogatások túlnyomó részét: a kedvezményezettek felső 10 százalékához került a pályázat első körében a támogatások 48, míg a második körben 53 százaléka.
Az ÚMVP forrásainak 29 százalékát reprezentáló II-es tengely - aminek 89 százalékát, 282,3 milliárd forintot - az agrár-környezetgazdálkodási program köti le - esetében is voltak hiányosságok, már a tervezéskor is. Foglalkoztatásbővítési célkitűzéseket például nem is fogalmaztak meg a kiíráskor. Mivel pedig a legnagyobb területeket, a teljes, 1,15 millió hektár 53 százalékát az integrált szántóföldi növénytermesztést vállaló termelők művelik - akik többségében egyszerű többlettámogatásként kezelik a programot -, a környezetvédelmi, szerkezetátalakítási célkitűzések is kevésbé érvényesültek.
A konzorcium meglátása szerint már annyira előrehaladott az ÚMVP forrásfelhasználása - lekötés szinten legalábbis - hogy a következő időszakban jelentősebb átalakítást már nem javasolnak, inkább a következő, 2020-ig érintő programozási időszakra érdemes koncentrálni ezekkel. Épp ezt megalapozandó célszerű volna, ha vidékfejlesztési tárca próbaprojekteket indítana, mivel így gyakorlati tapasztalataik is lennének - mondta Saád Tamás. Szerinte az ÚMVP hátralévő időszakában meg kellene találni a módját, hogy az Új Széchenyi terv közvetett támogatási lehetőségeit - mint a korábbi regionális operatív programokban lévő források (területi lehatárolások figyelembe vételével persze) - becsatornázzák az ÚMVP rendszerébe is. (Napi Online)
