Továbbra is a kockázatkerülő magatartás javasolt
Samu János az MTI-nek kifejtette: Európa jövőre is gazdasági válság elé néz, sőt recesszió várható, a decemberi uniós csúcs pedig nem hozott átütő, végső megoldást az eurózóna adósságválságára. Úgy tűnik, a bizalmatlan piaci hangulatnak még jó ideig fenn kell ahhoz maradnia, hogy az eurózóna vezetőinek megváltozzon a hozzáállása.
A szakértő szerint amikor Európa végre egy jóval teljesebb, szolidáris elemeket tartalmazó költségvetési integráció felé kezd elmozdulni, és másképp viszonyul majd az Európai Központi Bank szerepéhez, illetve egy közös európai kötvény kibocsátásához, akkor lehet érdemes megfontolni a kockázatosabb pénzpiaci befektetéseket. Addig is kockázatkerülő magatartás javasolt, célravezető lehet például minél rövidebb lejáratú állampapírokba fektetni, és érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a jelenlegi válságban az amerikai értékpapírok értékállóbbak, mint az európaiak.
A szakember úgy véli, hogy amikor az európai döntéshozók részéről elérkezik az a bizonyos "hozzáállásbeli" fordulópont, akkor már a hosszabb lejáratú kötvények és a részvények vásárlása is jó stratégiává válhat. Samu János valószínűnek tartja, hogy onnantól kezdve az európai eszközök "mindent vinni fognak".
Alapvetően optimista azt illetően, hogy lesz végső megoldás az európai adósságválságra, de nem gondolja, hogy erre jövő nyárnál vagy ősznél hamarabb sor kerülne. A decemberi uniós csúcs után az látszik, hogy Nagy-Britannián kívül a többi uniós tagállam támogatja az erősebb költségvetési integrációt, illetve a költségvetési politikák erősebb összehangolását - fejtette ki. Véleménye szerint ez még mindig nem jelent ugyan elégséges mértékű kooperációt, de arra számít, hogy az eurózóna tagállamai el fognak mozdulni a további integráció irányába, mert a saját érdekük, hogy feladjanak önállóságukból és önálló elképzeléseikből.
Az elemző lát esélyt egy közös európai kötvény kibocsátására, amely valamennyi eurózónás tagállam részvételével - beleértve Görögországot is - fog megvalósulni, akár egy közös alapon vagy intézményen keresztül. Több lehetséges módja is van a kötvénykibocsátásnak, de bármilyen formában valósul is meg, a kulcskérdés az, hogy egyetemleges garanciavállalás legyen mögötte, azaz egymás adósságáért is helytálljanak a tagállamok.
Ez, a kölcsönös szolidaritás az, ami növelheti az európai befektetések vonzerejét - mondta. Hozzátette, hogy látva a folyamat lassúságát, ezt valószínűleg még meg kell előznie egy olyan pénzpiaci jelzésnek, amely felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy a szorosabb integráció elkerülhetetlen, és ösztönzi őket, hogy haladjanak tovább a megoldás felé vezető úton.
A magyarországi befektetésekkel kapcsolatban kifejtette: ahhoz, hogy a magyar eszközök vonzóvá váljanak, mindenekelőtt az szükséges, hogy legyen gazdasági növekedés mind az eurózónában, mind Magyarországon. Természetesen ennek is egyik feltétele, hogy sikerüljön megoldást találni az európai adósságválságra. Mindez csökkentené a befektetők óvatosságát, amely jelenleg érzékelhető a magyar adósságfinanszírozással kapcsolatban. Addig azonban, amíg ez megvalósul, nincs más lehetőség, mint megállapodni az IMF-fel és az EU-val, e nélkül ugyanis nagyon nehéz visszaszerezni azt a bizalmat, amely a piaci finanszírozáshoz szükséges.
A Concorde elemzője hosszabb távon alapvetően optimista mind az európai, mind a magyar gazdasággal kapcsolatban, és úgy véli, hogy a magyar eszközök egyéves horizonton jobban fognak teljesíteni, mint az európaiak, az EU-IMF- megállapodás előtt azonban még indokolt az óvatosság. Samu János jövőre nulla százalékos, vagy kis mértékben csökkenő gazdasági növekedéssel számol Magyarországon. Véleménye szerint a 2011. harmadik negyedévi GDP összetétele alapján inkább enyhe recesszióra van kilátás.
