Trichet - a pénzpiaci feszültségek gátolhatják a gazdasági növekedést

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A kamat 19. hónapja 1,00 százalék. Az EKB irányadó kamata 2000-től 2008 októberéig 4,25 százalék volt, azóta pedig a világméretű gazdasági válság elmélyülésével párhuzamosan folyamatosan csökkent, egészen 2009 májusáig. Az EKB Kormányzótanácsa legutóbb akkor csökkentette a kamatot, 25 bázisponttal 1,00 százalékra.

A bejelentés hátterét ismertető tájékoztatón Jean-Claude Trichet EKB-elnök megelégedésének adott hangot a tartósan magas euróövezeti üzleti hangulat miatt, de rámutatott, hogy a pénzpiacokon kialakult feszültség gátolhatja a gazdasági növekedést. Az euróövezeti inflációt az idén 1,5-1,7 százalék között, jövőre 1,3 százalék és 2,3 százalék között, 2012-ben pedig 0,7 és 2,3 százalék között várja az EKB.

Az euróövezeti GDP az idén 1,6 és 1,8 százalék körül alakulhat, jövőre 0,7 és 2,1 százalék közötti növekedést érhet el, 2012-ben pedig 0,6 és 2,8 százalék között alakulhat. Az idei évre várt GDP-növekedési tartomány középértékét 1,7 százalékra emelte az EKB a korábbi 1,6 százalékos becslésről. Az EKB elnöke által elmondottak alapján a GDP növekedéshez a negyedik negyedévben is nagyban hozzájárul az euróövezeti export globális gazdasági fellendülés gyorsulásának köszönhető emelkedése, de a lakossági fogyasztás is egyre nagyobb szerepet vállal a gazdasági teljesítmény növekedésében. Kiemelte a német gazdasági fellendülést.

Az EKB kormányzótanácsának megítélése szerint a gazdasági kilátások kockázatai kissé mérséklődtek, bár a bizonytalanság továbbra is magas. A növekedési kockázatok leginkább a kialakult pénzpiaci feszültségekkel és a reálgazdaságra való átgyűrűzés veszélyével hozhatók összefüggésbe. További kockázatokat támaszt még az olaj- és nyersanyag árak utóbbi időkben bekövetkezett emelkedése, az erősödő szándék protekcionista intézkedések alkalmazására a nemzetközi kereskedelemben, illetve a globális kereskedelmi egyensúlytalanság nem rendezett módon történő korrigálásának lehetősége.

A tájékoztatón az EKB elnöke nem tett említést az EKB szokásos kötvényvásárlásait meghaladó mértékű likviditásnövelő szándékról. Az EKB megítélése szerint számos euróövezeti ország költségvetése vártnál kedvezőbben alakult. Ugyanakkor más országoknál az államháztartás kedvezőtlen fejleményekkel szembeni sérülékenysége miatt és a tartós egyensúly megteremtésével szemben kialakult aggodalmak kedvezőtlen hatást fejtenek ki az euróövezet egészére.

Ebben a helyzetben a piaci bizalom helyreállítása, így a kockázati prémiumok csökkentése, a fenntartható növekedés alapjainak megvetése lenne a kormányok legfőbb feladata. Minden egyes euróövezeti tagállamnak ambiciózus, de hiteles, több éves konszolidációs stratégiát kell életbe léptetnie és hiánytalanul végre kell hajtania az elsősorban a kiadási oldalra összpontosító költségvetési korrekciós intézkedéseket.

A fenntartható gazdasági növekedés megalapozása érdekében mihamarabb mélyreható és kiterjedt strukturális reformokat kell végrehajtani. A reformokra leginkább azoknak az országoknak van égető szükségük, amelyek versenyképessége romlott, illetve amelyeket magas államháztartási és küladósság terhel.

Az EKB elnöke végül üdvözölte az Írországnak az EKB és az IMF együttműködésével nyújtott uniós gazdasági és pénzügyi segélycsomagot. A program kielégíti az ír gazdaság tartós stabilizálásának összes feltételét. Határozott választ ad a jelenlegi piaci aggodalmak alapjául szolgáló gazdasági és pénzügyi problémákra és ennek köszönhetően nagyban hozzájárul majd a piaci bizalom helyreállításához és az euróövezet pénzügyi stabilitásának megóvásához.