További mínuszok az amerikai munkanélküliségi adat nyomán
A négy hetes mozgóátlaggal számolt adatok alapján a munkanélküli kérelemért folyamodók száma 3.250 fővel 463.250 csökkent, amely alacsony szinten utoljára július vége óta nem volt. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a biztosított munkanélküliek rátája szeptember második hetében 3,5 százalék volt, amely 0,1 százalékpontos csökkenés az előző héthez képest. A folyamatosan ellátásban részesülők száma szeptember második hetében 48.000 fővel 4.489.000 főre csökkent az előző héten mért 4.537.000 főről. A négy hetes mozgóátlaggal kisimított adatok alapján az ellátásban részesülők száma 2.500 fővel 4.519.500 főre emelkedett. A segélyt először kérelmezők száma tavaly gyors ütemben csökkent, az idén viszont a fenntartható munkaerőpiaci javulás határának tekintett 400-450 ezer közti sáv felett stabilizálódott. Július végén emelkedni kezdett, és először féléves, majd kilenc havi csúcsot döntött, és átlépte a félmilliós határt, ami tovább növelte a tartósan magas, 10 százalék körüli munkanélküliséggel sújtott amerikai gazdaság lassulása miatt táplált aggodalmakat. Az augusztusi amerikai munkanélküliség 9,6 százalékra nőtt a júliusi 9,5 százalékról. A mezőgazdaságon kívüli ágazatokban 54 ezerrel csökkent augusztusban a foglalkoztatottak száma az egy hónappal korábbihoz képest. A közelmúltban Austan Goolsbee, Barack Obama amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületének új vezetője úgy fogalmazott, hogy "még bizonyos ideig" magas marad az amerikai munkanélküliség. Austan Goolsbee azonban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mekkora lesz a munkanélküliség az év végén. A JPMorgan amerikai befektetési bank augusztus végén azzal számolt, hogy 2010 végéig 10 százalék közelébe nő az amerikai munkanélküliség. Az amerikai jegybank augusztus 10-i kamatdöntő ülésének nemrég ismertetett jegyzőkönyve szerint az amerikai gazdaság motorjának számító lakossági fogyasztás növekvőben van ugyan, de a jelentősebb bővülésnek gátat szab a tetemes munkanélküliség. (A fogyasztói kiadásokból áll össze az amerikai GDP 70 százaléka.) A Fed ezért úgy vélte, hogy az amerikai gazdaság fellendülése rövid távon szerényebb lesz, mint amire korábban számítottak. Az amerikai hazai össztermék (GDP) 1,6 százalékkal nőtt a második negyedévben, miután az idei első három hónapban 3,7 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 58,73 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig. A BUX 14.42 órakor 22.647,50 ponton állt, ami a legutóbbi, szerdai záró értékéhez képest 160,22 pontos, 0,70 százalékos csökkenés. A részvénypiac forgalma 4,5 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest. A Mol 225 forinttal, 1,07 százalékkal 20.865 forintra csökkent. Az OTP részvények ára 40 forinttal, 0,82 százalékkal 4.860 forintra esett. A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,44 százalékkal 677 forintra gyengült, míg a Richter papírok árfolyama 300 forinttal, 0,63 százalékkal 47.300 forintra csökkentet, a részvények forgalma 325,5 millió forintot ért el. A csalódást keltő amerikai adat után tovább nőtt az európai piacok vesztesége, a Stoxx Europe 600 index 1 százalékkal 258,68 pontra, a német DAX-30 index 1,1 százalékkal 6.139,50 pontra, a francia CAC-40 index 1,7 százalékkal 3.672,71 pontra, míg a brit FTSE 100 1,2 százalékkal 5.485,14 pontra esett. A kedvezőtlen piaci hangulatot már megalapozta az eurózóna feldolgozó- és szolgáltatóipara felől érkező hírek, valamint az emelkedő országkockázati felárak. Úgy tűnik, hogy a mai napon is folytatódni fog az amerikai piacok tegnapi csökkenése, miután a múlt heti munkanélküli kérelmek alakulásáról szóló adat után mélyült a határidős piacok vesztesége. Az indexek még reggel pluszban voltak, azonban a csalódást keltő európai feldolgozó és a szolgáltatóipari adatok után veszteségbe fordultak. A határidős indexek közül a Dow 86 ponttal 10.587 pontra, az S&P 500 11,3 ponttal 1.118,5 pontra, míg a Nasdaq 100 14,5 ponttal 1.965,25 pontra csökkent.