Újabb feltételhez kötik egy településrész nagyvízi mederből való kivételét
űzés nélkül Javítás nélkül Nyomtatóbarát változat Nyomtatás Gazdaság-vízügy-ingatlan Újabb feltételhez kötik egy településrész nagyvízi mederből való kivételét Budapest, 2014. február 14., péntek (MTI) - Egy kormányrendelet-tervezet szerint csak akkor kerülhet ki egy településrész a nagyvízi, árvízi meder besorolás alól, ha az ezt védő, az önkormányzat által telepített ideiglenes védmű létesítéshez a vízügy kifejezetten hozzájárult. A leendő kormányrendelet a 2006-ban hozott jogszabályt váltja fel.
A most hatályos szöveg is megengedi a vízügyi hatóságnak, hogy kivegye a nagyvízi meder területéből azt a települési lakóterületet, amelyet ideiglenes védművel védenek az önkormányzatok az ártól, ám most a védmű létesítéséhez még nem kell kifejezetten hozzájárulnia a vízügyi hatóságnak. A nagyvízi meder az évtized fordulóján került be a köztudatba, amikor a vízügyi hatóság elkezdte a földhivataloknál bejegyeztetni a nagy folyók melletti települések ingatlanjaira azt, hogy azok a nagyvízi mederben fekszenek.
Miután a besorolás leértékelte az adott ingatlanokat - többnyire családi házakat - és biztosítást sem lehetett volna kötni rájuk, országos botrány kerekedett. Akkori becslés szerint 117 ezer ingatlant érintett a besorolás. A földhivatali bejegyzés úgy történt, hogy az eddigi legmagasabb árvíz szintje alapján, a térképen meghatározott vonalon belül, az ingatlanok automatikusan a nagymederhez tartoztak. Figyelmen kívül hagyták azt, hogy közben a gátak magasabbak lettek, illetve a települések - akár homokzsákkal - megvédték a lakóterületüket az árvíztől.
Az ügyben - korrekt szabályozást sürgetve - megszólalt Szabó Máté ombudsman is. Harrach Péter (KDNP) országgyűlési képviselő 2009. januárjában az MTI akkori tudósítása szerint szobi adatokat idézve elmondta, hogy az esetek negyven százalékában olyan területeket soroltak be nagyvízi medernek, "amelyeken emberemlékezet óta nem jelent meg a Duna vize". Harrach Péter a Budapestig tartó egész dunai balpart képviseletét vállalta akkor ebben az ügyben.
A helyzeten 2011 októberétől változtatott a kormány, amikor lehetővé tette, hogy az ideiglenes védművel védett területek kikerüljenek a nagyvízi meder besorolás alól. A mostani tervezet a nagyvízi meder kijelölése során úgy rendelkezik, hogy a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. Jelenleg csak az utóbbi szerepel feltételként. A mértékadó árvízszintet egy másik rendelet tartalmazza, folyószakaszonként adva meg a magasságot.
Miután a nagyvízi meder az ár és a jég levonulására szolgál, oda építeni csak külön engedéllyel lehet. A vízügyi hatóság ezt akkor adja meg, ha az épület a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabbtól mérve, plusz egy méterrel magasabban fekszik. A tervezet szerint a nagyvízi mederben beépítésre szánt terület nem alakítható ki, illetve az ott lévő üdülőterület nem sorolható át lakóterületté. (MTI)
