Uniós jogot sértene a német útdíjrendszer bevezetése
2017. 03. 16. 03:00
Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság elfogadta a jogszabályi változtatásokat, a német útdíjrendszer az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés miatt továbbra is az uniós jog megsértésének minősül - közölték szerdai állásfoglalásukban az Európai Parlament (EP) képviselői.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy bármely úthasználatidíj-rendszer, amely állampolgársági alapon közvetlen megkülönböztetést alkalmaz, vagy amely kizárólag a saját állampolgárok számára előnyös adóügyi intézkedésekkel párosul, az az uniós jogszabályokban rögzített megkülönböztetés-mentesség elvének megsértésének minősül.
Az uniós parlament szerint közös uniós keretekre van szükség annak érdekében, hogy az Európai Unión belül következetes, tisztességes úthasználatidíj-rendszerek jöjjenek létre.
Az EP arra is kíváncsi, hogy az uniós bizottság miért függesztette fel a Németországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, és arra szólította fel a bizottságot, hogy tegye közzé a német hatóságok által ismertetett új intézkedések elemzéséről és azok uniós joggal való összeegyeztethetőségéről szóló információkat.
Az Európai Bizottság a német hatóságokkal folytatott tárgyalásait és a bevezetni kívánt útdíjra vonatkozó szabályok módosítását követően tavaly decemberben megállapította, hogy az útdíjra vonatkozó jogszabályi módosítások "nem diszkriminatívak", és "teljes mértékben összeegyeztethetőek az uniós joggal".
A megegyezés szerint a külföldiek 10 napos, két hónapos, valamint egész éves időszakra vásárolhatnak úthasználati engedély 2,5-20-130 euróért a gépjármű méretétől, károsanyag-kibocsátásától és gépjármű-kategóriától függően.
A tervezett intézkedés szerint a németek számára a jármű nagyságától és környezetbarát voltától függően évente várhatóan mintegy 74 euró terhet jelentene az útdíj. A külföldieknek csak az autópályákon kell fizetniük, a német állampolgároknak a szövetségi autóutakon is.
Németország szerint az útdíj bevezetésének célja az, hogy az országon nagy számban átutazó külföldi autósok is járuljanak hozzá az egyébként mostanáig teljesen ingyenes német autópálya-hálózat fenntartásához.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője a vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában kiemelte, a rendszer jelen állapotában diszkriminatív, ezért ellentétes az Európai Unió alapelveivel.
Akadályozza a határokon átnyúló mobilitást, és gyengíti az európai egységes piacot. Az autópályák infrastruktúrájának fenntartásához fontos eszköz az útdíj bevezetése, de csak akkor fogadható el, ha az elősegíti a fenntarthatóságot és nem jelent az állampolgárságon alapuló közvetett, például a magyar sofőrökre, fuvarozókra is vonatkozó megkülönböztetést - vélekedett a képviselő.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő írásbeli hozzászólásában kijelentette, a német útdíjfizetés terve - amely során német állampolgársághoz kapcsolódóan térítenének vissza befizetett díjakat - diszkriminatív, ellentétes az Európai Unió alapelveivel.
Nincs kettős mérce - húzta alá.
Ez erős üzenet a magyar kormány felé is, hiszen egy jól működő közösségben nincs helye a különutas, kivételezős, szélsőjobboldali szabályalkotásnak, politikának - tette hozzá a képviselő.
Az uniós parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az EP-képviselők strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban aláhúzták, a jelenleg is érvényes tervezet szerint a bevezetni kívánt útdíj árát csak a német autósok vonhatják le gépjárműadójukból, azaz ez nem rak többletterhet a német fogyasztókra, és ezáltal fenntartja az állampolgárságon alapuló közvetett megkülönböztetést.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy bármely úthasználatidíj-rendszer, amely állampolgársági alapon közvetlen megkülönböztetést alkalmaz, vagy amely kizárólag a saját állampolgárok számára előnyös adóügyi intézkedésekkel párosul, az az uniós jogszabályokban rögzített megkülönböztetés-mentesség elvének megsértésének minősül.
Az uniós parlament szerint közös uniós keretekre van szükség annak érdekében, hogy az Európai Unión belül következetes, tisztességes úthasználatidíj-rendszerek jöjjenek létre.
Az EP arra is kíváncsi, hogy az uniós bizottság miért függesztette fel a Németországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, és arra szólította fel a bizottságot, hogy tegye közzé a német hatóságok által ismertetett új intézkedések elemzéséről és azok uniós joggal való összeegyeztethetőségéről szóló információkat.
Az Európai Bizottság a német hatóságokkal folytatott tárgyalásait és a bevezetni kívánt útdíjra vonatkozó szabályok módosítását követően tavaly decemberben megállapította, hogy az útdíjra vonatkozó jogszabályi módosítások "nem diszkriminatívak", és "teljes mértékben összeegyeztethetőek az uniós joggal".
A megegyezés szerint a külföldiek 10 napos, két hónapos, valamint egész éves időszakra vásárolhatnak úthasználati engedély 2,5-20-130 euróért a gépjármű méretétől, károsanyag-kibocsátásától és gépjármű-kategóriától függően.
A tervezett intézkedés szerint a németek számára a jármű nagyságától és környezetbarát voltától függően évente várhatóan mintegy 74 euró terhet jelentene az útdíj. A külföldieknek csak az autópályákon kell fizetniük, a német állampolgároknak a szövetségi autóutakon is.
Németország szerint az útdíj bevezetésének célja az, hogy az országon nagy számban átutazó külföldi autósok is járuljanak hozzá az egyébként mostanáig teljesen ingyenes német autópálya-hálózat fenntartásához.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője a vitához benyújtott írásbeli hozzászólásában kiemelte, a rendszer jelen állapotában diszkriminatív, ezért ellentétes az Európai Unió alapelveivel.
Akadályozza a határokon átnyúló mobilitást, és gyengíti az európai egységes piacot. Az autópályák infrastruktúrájának fenntartásához fontos eszköz az útdíj bevezetése, de csak akkor fogadható el, ha az elősegíti a fenntarthatóságot és nem jelent az állampolgárságon alapuló közvetett, például a magyar sofőrökre, fuvarozókra is vonatkozó megkülönböztetést - vélekedett a képviselő.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő írásbeli hozzászólásában kijelentette, a német útdíjfizetés terve - amely során német állampolgársághoz kapcsolódóan térítenének vissza befizetett díjakat - diszkriminatív, ellentétes az Európai Unió alapelveivel.
Nincs kettős mérce - húzta alá.
Ez erős üzenet a magyar kormány felé is, hiszen egy jól működő közösségben nincs helye a különutas, kivételezős, szélsőjobboldali szabályalkotásnak, politikának - tette hozzá a képviselő.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?
Ezért nem éri meg havi átalányban fizetni a földgázért
Kényelmesnek tűnik, hogy télen és nyáron is hasonló gázszámla érkezik, a kiszámítható részletek mögött azonban kellemetlen meglepetések húzódhatnak meg. Rosszul beállított fogyasztás mellett jelentős ráfizetés gyűlhet össze, máskor pedig a háztartás pénze áll túlfizetésként a szolgáltatónál. Az átalány hátrányai elsősorban a pénz időzítésében és a fogyasztás késve észlelt változásában jelentkeznek.
A vízügyi szakma képviselőivel egyeztetett Gajdos László
Magyarország vízkészleteinek jobb megőrzése és hasznosítása érdekében a vízügyi szakma képviselőivel egyeztetett az élő környezetért felelős miniszter. Az erről beszámoló szerdai Facebook-bejegyzésében Gajdos László leszögezte: a vizet nem elvezetni, hanem megtartani kell, ezért átfogó vízmegtartási programot indítanak.
Új fejlesztésekkel segíti az MBH Bank a gazdálkodók pénzügyi döntéseit
Új fejlesztésekkel bővíti a mezőgazdasági vállalkozások mindennapi munkáját támogató digitális megoldásait az MBH Bank. Az e célból létrehozott MBH AgrárPartner Platformon mostantól az Egységes Kérelmek automatikus előtöltése az „MBH Agrártámogatások Faktoring” termékkel kapcsolatos adminisztrációt csökkenti, a vezetői döntéstámogató dashboard pedig a releváns információk áttekintésével segíti az agrárvállalkozások megalapozottabb gazdálkodói döntéseit.
Szakorvos: szakemberhiánnyal küzd az állami ellátás
A gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró parlamenti vizsgálóbizottság által szerdán meghallgatott szakorvos szerint egyre gyakoribbak a mentális problémák gyermekkorban, a legtöbb budapesti szakellátó esetében a várakozási idő körülbelül egy év, továbbá az állami ellátásban dolgozó gyermekpszichiáterek száma csupán a szükséges negyede.
Hackertámadás érte az ukrán közszolgálati hírügynökséget
Kibertámadás érte szerdán az Ukrinform közszolgálati hírügynökséget; az elkövetők megváltoztatták a honlap főoldalát és a hírügynökség közösségi oldalának profilját az X-en - hozta nyilvánosságra Szerhij Cseravatij, az Ukrinform vezérigazgatója a közösségi médiában.
Emelkedtek európai tőzsdeindexek, a technológiai részvények vezették a piacokat
Emelkedéssel zártak szerdán a vezető európai részvénypiacok, miközben az olajárak meredek korrekcióval emelkedtek a közelmúltbeli visszaesés után, a földgáz drágult, az arany ára pedig csökkent. A devizapiacon erősödött a dollár, ami nyomás alatt tartotta az eurót.
Ma a Mol és az OTP húzta fel a BUX-ot
A Mol és az OTP húzta fel a BUX-ot - értékelte Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerdai napját az MTI-nek. A BÉT részvényindexe, a BUX 2005,46 pontos, 1,39 százalékos emelkedéssel 146 591,85 ponton zárt szerdán.
Gyengült szerdán a forint
Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán - írja a profit.ro román gazdasági hírportál.
Januártól változnak a felhő-váltás szabályai az EU-ban
2027. január 12-től megszűnnek a felhőszolgáltató-váltáshoz kapcsolódó díjak az Európai Unióban. A változás jó alkalmat kínál arra, hogy a vállalatok felülvizsgálják, mennyire megbízhatóan, kiszámítható költségek és egyértelmű felelősségi viszonyok mellett működnek üzletkritikus rendszereik.
Az áremelkedésből eredt a mezőgazdasági termelés növekedése 2025-ben
A mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke 2025-ben folyó alapáron 7,1 százalékkal, 4,5 ezer milliárd forintra emelkedett, a kibocsátás volumene az előző évhez képest 0,4 százalékkal csökkent, amivel megközelítette a 2015. évi termelési szintet, a termelési árszínvonal 7,8 százalékkal nőtt. A bruttó hozzáadott érték 0,9 százalékkal mérséklődött, folyó áron viszont 12 százalékkal nőtt - állapította meg összefoglaló elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az OTP Csoport 2026. első kilenchavi eredménye
2026. harmadik negyedévében az OTP Csoport folytatta kiváló teljesítményét: az adózás utáni eredmény 306 milliárd forint, volt, ezzel a kilenc havi eredmény elérte a 887 milliárd forintot (ROE: 21,1%) az év elején a teljes év vonatkozásában egy összegben elkönyvelt speciális tételek időarányos figyelembevételével. A „jelentett” 355 milliárd forintos negyedéves adózott eredmény (9M: 839 milliárd) 8%-kal haladta meg az elemzői várakozások átlagát.
Új kapacitásigény hajtja idén az ipari-logisztikai ingatlanpiacot: 22 százalékkal erősödött a kereslet
Lendületben maradt 2026 első kilenc hónapjában a hazai ipari-logisztikai szektor: a bérlők egyre több új területet vesznek birtokba, az üresedés mindkét piacon csökkent, a fejlesztők pedig folyamatosan bővítik a kínálatot. Az időszak országos teljes bérlői aktivitása (TLA) meghaladta a 733 ezer négyzetmétert, ami 9 százalékos éves növekedést jelent.
