Úsznak a cégek a műanyagban, mi lehet a megoldás?
Bolygónk lakossága folyamatosan nő, ezzel arányosan pedig a termelt hulladék, illetve ezen belül a műanyagszemét mennyisége is. Az 1950-es évek elején megindult nagyüzemi termelés óta megközelítőleg 8,3 milliárd tonna műanyagot állítottak elő. Az óriási igényt és kínálatot a sokoldalú felhasználás, valamint az olcsó gyártás generálja. Ez a rugalmas és tartós alapanyag különféle termékek formájában jelen van a háztartásokban, a fogyasztási cikkekben, de az ipari felhasználása is jelentős: bekerül például a járművekbe, a számítástechnikai eszközökbe vagy akár tető is készülhet belőle. Ugyanakkor a műanyagoknak az 50 százalékát csupán egy alkalommal használjuk fel. Az olyan termékek, mint a szívószálak, a pelenkák, az eldobható palackok vagy a különböző csomagolóanyagok nagy része az óceánokban vagy a szemétlerakókban végzi.
Kezdünk ráébredni
A műanyaggyártás rengeteg energiát igényel, a végtermékek lebomlási ideje pedig több száz vagy akár ezer év. Egyre több ezért a figyelmeztető kampány, a figyelemfelhívó cikk vagy kezdeményezés a tudatos műanyaghasználatról vagy az újrafelhasználás lehetőségeiről és pozitívumairól. Szerencsére egyes országok komoly lépéseket is tesznek az ügy érdekében. Nyolc uniós ország, illetve Norvégia és Svájc is 10 százalék alá szorította a műanyaghulladékok arányát, ami jelentős eredménynek számít. Az Európai Unió pedig idén januárban stratégiát fogadott el a műanyaghulladék csökkentésére. A cél, hogy átgondolják és fejlesszék a műanyagtermékek tervezését, gyártását és újra hasznosítását. Emellett az EU május végén javasolta, hogy tiltsák be a tíz leginkább szennyező, egyszer használatos műanyagot, köztük a fültisztító pálcikákat, az evőeszközöket és tányérokat, illetve az italokhoz vagy lufikhoz használt pálcikákat.
Tisztán kell látni
Nem csupán a kormányzatok, de a műanyag-előállítás elsődleges forrásaként a cégek is kulcsszerepet játszanak a műanyaghulladékok elleni harcban. Egyre inkább elvárás velük szemben a termelés során felhasznált anyagokkal vagy a hulladékkezeléssel kapcsolatos információk nyilvánossá tétele. Számos világvállalat pedig ennél többet is tesz a probléma enyhítése érdekében, például újrahasznosított és bioalapú anyagokkal helyettesíti a műanyagot, esetleg kivonja a termelés során keletkező veszélyes összetevőket.
Nem minden vállalat áll azonban készen az átállásra, mivel sok esetben nem ismerik a lehetőségeket, a megfelelő eszközöket, és hogy miként lássanak neki. Első lépésként tisztában kell lenni a jelenlegi műanyagtermeléssel és -újrahasznosítással kapcsolatos számokkal, hogy egyértelmű legyen, hol és milyen mértékű változtatásra van szükség. A Schneider Electric EcoStruxure Research Advisor megoldása hasznos segítséget nyújt ehhez. A felhőalapú platform a teljes szervezetre kiterjedően gyűjti és kezeli a fenntarthatósági adatokat, így a műanyagfelhasználáson túl az energia- vagy a vízfogyasztást is.
Ezek ismeretében lehet kitűzni a csökkentésre vagy újrahasznosításra vonatkozó, reális célszámokat, amelyek tényleges alakulása a Schneider Electric szoftverének teljesítményriportjaival jól nyomon követhető. A hatékony változáshoz azonban elengedhetetlen a meglévő gyakorlatok átalakítása, és ennek érdekében a munkavállalók megfelelő felkészítése, illetve elkötelezése az ügy érdekében. Az elért eredmények publikálása további ösztönző lehet a műanyagfelhasználási mutatók javításában, valamint növeli az átláthatóságot. Az igazán elkötelezettek pedig egyéb módszerekkel is tehetnek a hulladék csökkentéséért és a környezet megóvásáért, például a CE100 kezdeményezéshez való csatlakozással.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
