Változás a megújuló energiás pályázaton
A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben néhány hónapja ambiciózus vállalást tett Magyarország: 2020-ig az Európai Unió által előírt 13 százaléknál is magasabb lesz a megújuló energiaforrások részesedése a hazai energiafelhasználásban.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készített dokumentum szerint a lendületes programokkal a 14,6 százalékos szint reálisan elérhető. A kormányzat által elfogadott elképzelés fontosságát mutatta az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a Széchenyi-terves pályázatok emblémájának éppen egy napkollektorokat szerelő boldog család képét válaszották.
A minisztérium hosszú távú tervezetében kitűzött cél megvalósulásához egyébként százötven futballpályányi új napkollektor üzembehelyezésére lenne szükség 2020-ig. A cselekvési terv szerint nyolc év múlva 3,43 PJ hőenergiát kellene napenergiából nyerni az épületek fűtésére. Egy szakmai szervezet, a Magyar Szolár Szövetség becslése szerint ezt másfélmillió négyzetméter napkollektor tudná megtermelni, ami a jelenlegi árakon számolva 272 milliárd forintba kerülne.
A kormányváltás után szó volt Zöld Beruházási Rendszerről (ZBR), Új Kazáncsere Programról, Új Otthonteremtési Programról, KÉK Programról, és arról is, hogy mindehhez majd egy új Zöld Bank szolgáltatja a forrásokat. Az szintén szerepelt a célok között, hogy a fejlesztésekben fontos szegmensként kezelik a lakosságnak nyújtott támogatásokat.
Ehhez képest eddig - jelentős csúszással - egyetlen olyan lakossági pályázat jelent meg, amely az energiafelhasználás modernizálását segítette. A keret két nap alatt kimerült.
A kormány ígéreteinek fő szószólója Bencsik János államtitkár januárjában kijelentette, hogy idén március végéig 39 ezer panellakás és 2200 családi ház esetében történhet meg az energetikai korszerűsítést célzó támogatási szerződés megkötése. Bencsik azt is mondta, hogy az Új Széchenyi Tervben közel 30 milliárd forint áll a szektor rendelkezésére.
Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy múlt heti sajtóreggelin kifejtette, a pályázat mindössze egy pilot projekt volt, amellyel többek közt azt próbálták meg felmérni, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni az energiahatékonyság növelésére a közösségi forrásokat. A pályázat - nagyobb keretösszeggel - hamarosan folytatódik.
Az ígéretek ellenére a nyáron szerény, 1,6 milliárdos kerettel jelent meg az a támogatás, amelyet lakossági épületek energetikai felújítására lehetett felhasználni.
A pályázatok elkészítése hatalmas terhet rótt a pályázóra. A hivatalos adatlap kitöltését energetikai számításokat is mellékelni kellett a beadványhoz, ám ennek elkészítéséhez szakember segítségét is igénybe kellett venni. Ők pedig esetenként 50-100 ezer forintot is elkértek a tervezési, számítási munkákért. A gyakorlati tapasztalatok alapján egy pályázat elkészítése több mint egy hónapot vett igénybe. Miután a pályázó belefáradt a tervezésbe, árajánlatok utáni rohangálásba, akkor érte igazán a hidegzuhany: a pályázatot két nap alatt felfüggesztették.
Pályázatíró szakemberek elmondása szerint egy egyszerű pályázat formai megvizsgálása minimum egy hónapot vesz igénybe. Ehhez képest az augusztus 15-én postára adott, augusztus 16-án beérkezett 550 darab pályázatot szokatlanul rövid idő alatt kibontották és átvizsgálták, majd a nap végén arra a következtetésre jutottak, hogy a hatalmas keret kimerült. A pályázati rendszer működését ismerők szerint magyarázatul szolgálhatna a jelenségre az, hogy a pályázat értékelői nagyszámú külsős segítséget - például egyetemi hallgatókat – vettek igénybe, vagy az, ha előre várt pályázatok érkeztek be az Energia Központ Nonprofit Kft-hez.
A NFM honlapján augusztusban azt is ígérték, hogy októberre újabb pályázat várható, amelynek keretében közel 3 milliárd forintra pályázhat a lakosság napkollektorok telepítésére. Ez a ZBR keretében a szerdán jelent meg.
A tárca szerint a pályázat alapvető problémája, hogy az előző kormány idjén megfelelő források nélkül túl sok pályázatot írtak ki. Az ebből adódó problémák kezelése mostanáig tartott, de még az idén 4000 lakásra szóló pályázat megkötésére kerülhet sor.
Az energiás pályázatok nehézkessége Brüsszelnek is feltűnt. Jean-Marie Seyler, az Európai Bizottság régiós fejlesztésekért felelős igazgatója is szóba hozta a témát gödöllői sajtótájékoztatóján. Seyler általában elégedetten beszélt a magyarországi programokról, de diplomatikusan jelezte, hogy bizonyos terveket frissíteni kellene, lesznek változások. És éppen az energiahatékonysági beruházások fontosságát nevezte meg itt példaként.
Magyarország már meg is kezdte egy ezzel kapcsolatos változtatás előkészítését. Már a kormány előtt van az a javaslat, hogy a KÖZOP-ból 160 milliárd forintot átcsoportosítsanak a KEOP-hoz. Vagyis a közlekedés fejlesztésére szánt támogatások egy komoly szeletét környezetvédelmi és energetikai célokra lehessen inkább elkölteni. Várhatóan még novemberben Brüsszelbe megy a kérés, ahol fél éven belül döntenek engedélyezéséről.
Az átcsoportosított 160 milliárdból 40 menne megújuló energiaforrások támogatására. Az NFÜ vezetése szerint ugyanis az erre a célra szánt, 2013-ig esedékes keret máris kifogyott. A nagyobb falat, 120 milliárd forint energiahatékonysági projektekre menne. Erről már a múlt héten informálisan egyeztettek a bizottság Magyarországon tárgyaló képviselői és az NFÜ vezetése, tudtuk meg Petykó Zoltán NFÜ-elnöktől.
At NFM adatai szerint egyébként a KEOP keretében eddig összesen mintegy 50 milliárd forint értékben született döntés energetikai pályázatokról. A ZBR-n belül pedig mintegy 20 milliárd értékben utaltak, de további pályázatok várhatók, mint például az egycsatornás gyűjtőkémények felújítására szánt 530 millió forint. Az uniós források lakossági célra nem használhatók, ez utóbbi célokra kvótaértékesítésből származó bevételeket fordít a tárca. (MTI)
