Virtuális mobilszolgáltatók - kinek éri meg és miért?
Régiónkban ezen a téren közel egy éve komoly készülődés és felfutás zajlik, és egyre világosabban körvonalazódik a három fő modell, amelyek mentén a virtuális mobilszolgáltatók (MVNO-k) meglévő ügyfélbázisaikra alapozva felépíthetik piaci jelenlétüket és sikerrel működhetnek. Az alternatív távközlési cégek, a kiskereskedelmi láncok, illetve a pénzügyi szolgáltatók köréből érkező MVNO-k révén még egy érett távközlési piac is képes további növekedést elérni, megjelenésükből pedig a partnerségek révén a már piacon lévő távközlési cégek is profitálnak – állítja Takács Krisztián, a Business Telecom Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
A virtuális mobilszolgáltató (Mobile Virtual Network Operator, röviden MVNO) az a cég, amely nem rendelkezik saját tulajdonú mobilhálózattal, mégis saját márkanév alatt kínál mobilszolgáltatást; mobilhálózati hátterét egy, az adott piacon saját hálózattal rendelkező partner biztosítja. A virtuális mobilszolgáltatói piacok világszerte jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt években. Bár kezdetben a piacnyitás komoly ellenállásba ütközött a saját hálózatot működtető mobilcégek részéről, már az első tapasztalatok világossá tették a kölcsönös előnyöket. Ettől kezdve, a saját hálózattal rendelkező szolgáltatók nemcsak megtűrték az MVNO-kat, hanem kialakították nagykereskedelmi stratégiáikat és aktívan keresték az új piaci potenciált kínáló partnerségeket.
„Bármely szektorból is érkezik, a sikeres MVNO lényege, hogy nem mobilcég, így számára a mobilpiaci eredményesség kényszere minimális” – mondja Takács Krisztián, a BTel elnök-vezérigazgatója. – „A mobilhang kiegészítő szolgáltatás, bármilyen profilú vállalkozás indítja is be. Ezzel bővíthető a kínálat, ami a termékkapcsolások vagy csomagajánlatok révén válik egyedi versenyelőnnyé a szolgáltató számára. Ezt kihasználva mérsékelhetők az egy ügyfélre jutó költségek, és ez országos ügyfélbázis esetén már komoly eredményességi különbséget jelent.” Ugyanakkor, a nagy mobilszolgáltatók oldalán a nagykereskedelmi modell révén szintén javul az eredményesség azáltal, hogy az ügyfélszerzés költségei mérséklődnek, miközben stabil bevétel érkezik korábban kihasználatlan piaci résekből.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres virtuális mobilszolgáltatók jellemzően három szektor képviselői közül kerülnek ki. Az alternatív távközlési piac szereplői számára a mobilpiacra lépés előnyei egyértelműek, különösen akkor, ha üzleti modellje országos jelenlétre és széles kínálatra épít, amit a mobil hangszolgáltatással tovább bővíthet. A nagykereskedelmi partnernek a távközlési MVNO-megállapodás jelentős erőforrás-befektetés nélkül hoz bevételt, amennyiben a virtuális távközlési szolgáltató saját folyamatai keretében képes kezelni a műszaki, ügyfélszolgálati, számlázási teendőket.
A szakértő szerint, bár nincs szabály arra, hogy milyen profilú kiskereskedelmi üzletlánc léphet jó eséllyel a mobilpiacra, elengedhetetlen az ismert név és a tömeges vásárlói bázis. Nem véletlen, hogy általában a legnagyobb nemzetközi szupermarketláncok vágnak bele a virtuális mobilszolgáltatásba, ahogyan azt a hazai példák is mutatják. Számukra a fő cél a vásárlói lojalitás erősítése, míg bevételüket és eredményességüket a tömeges eladások biztosítják. Mivel távközlési és közmű-szolgáltatói háttérrel nem rendelkeznek, a kiskereskedelmi láncok ebben a modellben mobiltermék-forgalmazói szerepet látnak el.
A pénzügyi MVNO-k hagyományosan nemzetközi telefonhívásokhoz és pénzátutalásokhoz kínáltak kedvezményes csomagokat, ezért – tömeges igények híján – a világ jelentős részén egyelőre nem terjedtek el. Ez a helyzet azonban a mobilfizetés, mobilbankolás és mobilkereskedelem térnyerésével várhatóan meg fog változni.
„Rengeteg új pénzügyi szolgáltatás indul el, ezeket pedig egyre inkább mobilkészülékeken vesszük majd igénybe, így reális lehetőség, hogy mindezt mobilszolgáltatással együtt kínálják nekünk” – mutat rá a szakértő. – „Ennek jövőbeli sikeréhez Magyarországon három alapvető feltételnek kell megvalósulnia: az okostelefonok tömeges elterjedése, a mobilfizetés szoftveres és partnerszerződéses háttérrendszerének kialakulása, illetve az eddig főként online bankoláshoz szokott ügyfelek hajlandósága, igénye erre a váltásra.”
