Vitákkal teli időszak jön az európai politikában

Az államtitkár elmondta, azt szeretnék elérni, hogy Európa képes legyen megvédeni magát a migrációs válságban és megerősíteni a gazdaságát.
   
Jó lenne, ha az európai jobboldal is magáénak vallaná ezeket a célokat, és megújulna. Az Európai Néppártnak magának kell eldöntenie, hogy mit választ, és ettől függ, hogy a Fidesz merre megy tovább - tette hozzá.
   
Az európai gazdaság a lassulás jeleit mutatja, ami önmagában is vitákat vetít előre. "Bármit is hozzon a mostani év, állunk a viták elébe, de a magyar gazdaság ma már stabilabban áll a lábán: nagyobb a növekedés, alacsonyabb az adósság és nagyobb a magyar tulajdon aránya. Ez sokat számíthat majd a rázósabb időszakokban" - fogalmazott az államtitkár.
   
Dömötör Csaba szólt arról is, hogy a környezetvédelem közös ügy, amely a napi pártpolitikai csaták felett áll, s nem is lenne jó, ha azok "foglya" lenne. Hozzáfűzte, az utóbbi időszakban mintha az ellenzék megpróbálta volna kisajátítani a környezetvédelem ügyét. "Az a helyzet, hogy a kormány már évek óta a cselekvés útját járja: évtizedek óta nem látott fásítási program indult, a kormány több százezer lakás energia-korszerűsítéséhez nyújtott segítséget, és támogatást biztosított többek között elektromos autók beszerzéséhez is" - hangsúlyozta.
   
Hozzátette, rövidesen elkészül egy újabb kormányzati akcióterv is, amely tartalmazza, hogy 2022-től csak elektromos járműveket lehet beszerezni a városi tömegközlekedés területén, és felszámolnák az illegális hulladéklerakókat is.
   
Kiemelte, hogy Magyarország azon 21 ország közé tartozik, amely úgy növelte gazdaságát, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátása. "Ezen az úton szeretnénk továbbmenni, többek között ez is szerepel a stratégiában" - fűzte hozzá, azzal együtt, a cél, hogy 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, később pedig szeretnék elérni a klímasemlegességet is, de ehhez még meg kell vívni egy nagy vitát.
   
A vita lényege, hogy ki állja végső soron a számlát: a magyar kormány szerint a legnagyobb szennyezőknek kellene, a baloldali vélekedés alapján viszont szétterítenék a terheket. Dömötör Csaba szerint ennek különböző megnyilvánulási formái vannak - mint például a dugódíj, vagy a szén-dioxid-adó -, de az biztos, hogy a családokkal fizettetnék meg a számlát.  
   
"Mi más utat javaslunk, fizessenek inkább a szennyezők, Brüsszelnek pedig több forrást kellene előteremtenie" - hangsúlyozta a politikus, azzal együtt, nem szeretnék, ha a kohéziós források csökkennének, és azt sem, hogy a klímapolitikai döntések például az élelmiszerárak növekedésével járjanak.
   
Hozzátette, a kormány számításai szerint a teljes klímasemlegesség elérése 50 ezer milliárd forintba kerülne 2050-ig.
   
Az államtitkár kitért arra is, Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján az egészségügyi fejlesztések kapcsán elhangzott kijelentések azt jelzik, hogy stratégiai ágazatról van szó, amit a kormány több irányból is megerősít. Lépéseket tesznek a kórházi adósságállomány felszámolására, folytatódik az egészségügyben a béremelési program és felújítják a kórházi váró- és kórtermeket.
   
Kiemelte azt is, 2010-hez képest 720 milliárddal költenek többet az egészségügyre, s szeretnék, ha ez érezhető lenne ott is, ahol az állampolgárok megfordulnak.

KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?