Zsugorodik a német középosztály
Az intézet tanulmánya szerint a háztartások elkölthető jövedelme és vagyona alapján a középosztály az ezredfordulótól kezdve drámaian zsugorodik, és csak a leggazdagabbak helyzete javult érdemben. A folyamat a társadalom szétszakadásával fenyeget. Erre utal, hogy miközben a társadalom közepe vékonyodik, egyre kevésbé mutatkozik felfelé tartó mobilitás, társadalmi felemelkedés. Az alsóbb rétegekből egyre nehezebb bejutni a középosztályba, és jelentősebb mozgás csak a közép és az elit között figyelhető meg.
A felmérés szerint a középosztályba tartozik az, akinek jövedelme 70 és 150 százalék közötti mértékben haladja meg az úgynevezett jövedelmi középértéket. Ez az összeg a legutóbbi vizsgált évben, 2010-ben 19 400 euró volt, vagyis egyszemélyes háztartás esetén a havi 1130 és 2420 euró (311-666 ezer forint) közötti, kétgyerekes család esetében pedig a 2370 és 5080 euró közötti jövedelem volt a középosztályba tartozás feltétele. A kritériumnak 2010-ben 47,3 millióan feleltek meg, ami a teljes lakosság 58,5 százaléka. Ez a legalacsonyabb érték 1997 óta, amikor még 5,5 millióval többen tartoztak a középosztályba, amely így a társadalom csaknem kétharmadát, 65 százalékát tette ki - ismertette a DIW vizsgálatát a Süddeutsche Zeitung csütörtökön.
A kutatás szerint a középosztály zsugorodásának okai közé tartozik az egyedülállók és a gyermekeiket egyedül nevelő szülők számának növekedése, a személyi jövedelemadó legfelső kulcsához tartozó jövedelemhatár lejjebb szállítása, és az is, hogy a szociális támogatásokat a vizsgált időszakban nem igazították hozzá az inflációhoz.
Kormányzati vizsgálatok is a vagyoni-jövedelmi különbségek növekedését mutatják. A szociális és munkaügyi minisztérium egy szeptemberben elkészült felmérése szerint a leggazdagabb tíz százaléknál 1998-ban a teljes magánvagyon 45 százaléka koncentrálódott, 2008-ban viszont már 53 százalék volt ez az arány, és jelenleg a társadalom "alsó" 50 százaléka csupán a teljes magánvagyon 1 százalékával rendelkezik.
A jövedelmek alakulása is a társadalmi rétegek közötti távolság növekedését jelzi, hiszen a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 40 százalékának az infláció miatt csökkent a jövedelme az utóbbi négy évben, míg a leggazdagabbak jövedelme az inflációt meghaladó mértékben nőtt. A Süddeutsche Zeitung szeptemberi beszámolója szerint a kormányzati jelentésben az áll, hogy a vázolt folyamat "sérti a lakosság igazságérzetét", a magánvagyon megoszlása pedig "nagyon egyenlőtlen". A müncheni lap az utóbbi hetekben arról írt, hogy ezek a megjegyzések végül a kisebbik koalíciós párt, a gazdagok pártjaként számon tartott liberális FDP nyomására kimaradtak a nyilvánosságra hozott jelentésből.
A társdalom szétszakadásával fenyegető folyamatok mellett az elkölthető jövedelem növekszik. A Handelsblatt című üzleti lap a GfK piackutató intézet tanulmányát idézve a héten azt írta, hogy a jövedelmi középérték - az egy főre jutó elkölthető jövedelem középértéke - 2013-ban 20 621 euró lesz, ami 554 euróval meghaladja az idén regisztrált értéket. (MTI)
