A bővülés ellenére is úgy látszik, kissé fakult a főváros fénye az ingatlanpiacon
A NAV 2021-es, még nem teljes körű adatai alapján Budapesten az előző év közel 17 százalékos csökkenése után 2021-ben 50 százalékkal növekedett az lakóingatlanpiac forgalma. Ennél dinamikusabb bővülést tavaly a megyék közül Győr-Moson-Sopronban (54,4%), míg a megyeszékhelyek közül Győrben (76,4%) regisztráltak, olvasható a OTP Lakóingatlan Értéktérképében. 2020-ról 2021-re minden fővárosi kerületben bővült a forgalom, tizenegyben a növekedés mértéke meghaladta a főváros 50 százalékos átlagát. A legnagyobb tranzakciószám növekedést a XIII. (93,9%) és XVI. (89,1%) kerületek érték el, a harmadik az I. kerület volt 68,6 százalékos forgalombővüléssel. A legalacsonyabb mértékű forgalomváltozást a XXI. (18,7%), XI. (16,2%) és XII. (8,8%) kerületekben regisztrálták. Az adásvételek darabszámát tekintve nem változott a lakáskeresők preferenciája, a legnagyobb forgalmú városrészek 2021-ben is a XIII., XIV. és XI. kerületek voltak.
„Érdemes megjegyezni, hogy a forgalomváltozás mértékét alapvetően befolyásolta a 2020-as év alacsony bázisa, valamint az adott kerületekben épülő újlakások száma. Ugyanakkor a XIII. kerületben, ami a fővárosi újlakás építések fő színtere, más állt a növekedés hátterében. 2021-ben az újépítések a korábbi évekkel közel azonos részarányt képviseltek a kerület összforgalmában és a többi kerülethez képest 2020-ban a forgalom visszaesése is mérsékeltebb volt itt. Ezért okkal feltételezhető, hogy a XIII. kerületben elsősorban szerves keresletélénkülés állhat a bővülés hátterében” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A koronavírus járvány alapvetően meghatározta a 2020-as év ingatlanpiacát, azonban a 2019-es forgalmi adatokkal összehasonlítva is 19 fővárosi kerületben növekedett tavaly az adásvételek száma, kivételt ez alól csupán az V., VI., XII. és XXI. kerületek jelentenek, ahol a 2021-es időarányos tranzakciószámok alacsonyabbak a 2019-es értéknél.
A kerületek forgási sebességét vizsgálva (a forgalom lakásállomány arányában mért értéke, ahol az 1 százalékos érték azt jelenti, hogy az adott térség teljes lakóingatlan-állománya elméletben 100 év alatt cserélne gazdát), 2021-ben az első helyezett a XIII. kerület volt 4,6 százalékos értékkel, amit további belvárosi kerületek (VII., VIII., VI.) követnek, míg a rangsor végén, 1 százalék körül értékkel, jellemzően peremkerületek sorakoztak (XVI., XII., XXII., XXIII.).
„A koronavírus járvánnyal összefüggésben feltételezett trendváltozás, a belváros térvesztése és kertvárosok felértékelődése nem ment végbe egy év alatt, ehhez hosszabb ideig tartó, a korábbiakkal ellentétes keresleti preferenciáknak kell hatniuk. A jelenleg jellemző zöldövezeti áremelkedés és a befektetési célú vásárlások ismételt fellendülése pedig még tovább fékezhetik a fordulatot” – tette hozzá a vezető elemző.
Továbbra is vezet a XXIII. és az V. kerület
2021-ben, immár második éve a legnagyobb mértékű áremelkedést a XXIII. kerület könyvelhette el, ahol 2020-hoz képest átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a lakásárak. A 23 kerületből 11 esetében regisztráltak tavaly kétszámjegyű drágulást és továbbra is jellemző, hogy az olcsóbbnak számító peremkerületek átlagárai emelkedtek az átlagosnál nagyobb mértékben. 2021-ben minden kerületben növekedtek az átlagárak és a XIV., X., IV., XX., VI. kerültek kivételével az áremelkedés üteme gyorsult is 2020-hoz képest. A hagyományosan jó befektetési célpontnak számító pesti belvárosi kerületek (V., VII., VI.) a drágulási rangsor utolsó harmadában vannak. Az, hogy a jellemzően nagy újlakás állománnyal rendelkező kerületek, mint a IX., XIII., XI. és XIV. az árváltozás ranglista legkülönbözőbb pontjain helyezkednek el, jelzi, hogy a használt lakások piacán is jelentős drágulás ment végbe 2021-ben.
A 2021-es kerületi árrangsor élén, immár meghaladva a milliós határt (1,05 millió Ft/m2) változatlanul az V. kerület áll, és a bel-budai kerületek, az I., II. és XII. is átlépték a 900 ezer forintos szintet. Három kerület, a XXI., XX. és XXIII. átlagos négyzetméterára maradt kicsivel 500 ezer forint alatt, így a tavalyi évben ezek voltak a „legolcsóbb” fővárosi kerületek.
„A 2021-es adatok alapján látszólag Budapest lakáspiaca is visszatért a régi kerékvágásba, az áremelkedés mértéke tavaly azonban még jelentősen elmaradt a járványhelyzet előtt évről-évre jellemző dinamikus bővüléstől. A fővárosi ingatlanpiac pozitív vagy negatív irányú elmozdulásai mikroszinten jelzik előre az országos piac változásait, ezért jelzés értékű, hogy Budapesten már a koronavírus járvány előtt is lassult az áremelkedés üteme, illetve csökkent a forgalom, ugyanakkor kérdéses, hogy a turizmus fellendülése és a bérleti piac bővülése milyen mértékben befolyásolhatják a fővárosi piac áremelkedését” – foglalta össze Valkó Dávid.
