A brit kormány elhalasztotta a belsőégésű motorral felszerelt járművek értékesítési tilalmát

A Downing Streeten tartott beszédében a brit kormányfő közölte: meggyőződése szerint 2030-ban az újonnan eladott gépkocsik "óriási többsége" a kötelező erejű határidő nélkül is elektromos meghajtású lesz, mivel csökkennek az ilyen járművek előállítási költségei, az elektromos autók egyre hosszabb utat tudnak megtenni egy töltéssel, és bővül a töltőhálózat is.

Sunak hangsúlyozta: Nagy-Britanniában már most hatvan másodpercenként vesznek nyilvántartásba egy-egy új elektromos járművet. A döntést azonban a fogyasztóknak kell meghozniuk, anélkül, hogy a kormány "kemény kézzel" bármire kényszerítené őket, tekintettel arra, hogy az átállás költségei még mindig magasak, különösen a megélhetési költségek emelkedésével küszködő családok számára - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Sunak hozzátette: belsőégésű motorral felszerelt használt autókat 2035 után is lehet majd értékesíteni Nagy-Britanniában.

A határidő már többször változott. A brit kormány 2017 közepén bejelentette, hogy több évtizedre szóló környezetvédelmi programja keretében 2040-től csak elektromos, illetve hibridüzemű autók és kisteherautók kerülhetnek forgalomba Nagy-Britanniában.

Három évvel ezelőtt azonban új stratégia készült, amelynek alapján egy évtizeddel korábban, 2030-ban megszűnt volna az új benzin- és dízelüzemű személyautók és furgonok értékesítése, 2035-től pedig hibrid meghajtású járműveket sem lehetett volna forgalomba helyezni.

Rishi Sunak szerdán bejelentett új terve alapján mindazonáltal egységesen 2035 az új határidő. Ez sem feltétlenül végleges azonban, mivel a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt - amely jelenlegi 20 százalékpontos támogatottsági előnyével a jövőre esedékes nagy-britanniai parlamenti választások esélyese - Sunak szerdai Downing Street-i beszéde után közölte, hogy továbbra is tartja magát a belsőégésű motorral működő gépkocsik és furgonok értékesítési tilalmának eredeti, 2030-as határidejéhez.

A jelenlegi konzervatív párti kormány meghirdetett célja, hogy a brit gazdaság 2050-re nettó karbonsemlegessé váljon.

Rishi Sunak szerdai beszédében kijelentette, hogy ez a terv nem változik, és a belsőégésű motorral felszerelt járművek későbbre halasztott értékesítési tilalmával is elérhető.

A brit miniszterelnök közölte azt is, hogy a kormány nem tiltja meg a földgáz- és a nyersolaj-kitermelést az újonnan feltárt északi-tengeri lelőhelyeken. Sunak szerint ugyanis ez függővé tenné Nagy-Britanniát "a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonló külföldi diktátoroktól vásárolt drága importenergiától".

A belsőégésű motorokkal felszerelt járművek értékesítési tilalmának elhalasztását egyöntetű iparági bírálat fogadta.

A Ford autóipari óriáscég nagy-britanniai részlegének elnöke, Lisa Brankin a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: az ágazat tettrekészséget, elkötelezettséget és következetességet vár a brit kormánytól, Rishi Sunak szerdai bejelentése azonban mindhárom elvárással ellentétes.

Brankin hangsúlyozta: a Ford már 430 millió fontot (több mint 190 milliárd forintot) költött arra, hogy felkészítse brit üzemeit az elektromos autók gyártására. Mike Hawes, a brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) vezérigazgatója szerint Rishi Sunak bejelentése "rendkívül zavaros üzenet" a fogyasztók számára, és kérdés, hogy a határidő módosítása nem készteti-e az autósokat az elektromos járművek vásárlásának elhalasztására.