A Carpe Diem fogja megállítani az inflációt?
Megjegyzés: A jegybankok előre néznek, s az egy év múlva várható inflációhoz szokták illeszteni a monetáris politikát. Ezért általában még az infláció emelkedése előtt elkezdik emelni a kamatokat, s az infláció tetőzése előtt abbahagyják azt.
Ennek folyamodványa az is, hogy a piac elkezdte kiárazni a júliusi 50 bázispontos kamatemelést. Pedig mindenki meg volt győződve, hogy még kétszer 50 bázispont jön, s aztán lassulhat a kamatemelés mértéke. Szóval még az idén előfordulhat, hogy maguk a vásárlók, a „vásárlói öntudat” fékezi meg az inflációs folyamtokat. Vagy legalábbis komoly szerepet játszik abban.
Ez hatalmas fordulat a 2008-as válság előtti „carpe diem” szemlélethez képest, ami az amerikai fogyasztót jellemezte, ráadásul a rossz értelemben. A válság után inkább takarékoskodni, megtakarítani kezdtek, ami lenyomta az inflációt.
Most a takarékosság új formája jelent meg, a „carpe diem” jó értelemben vett alkalmazása. Nem az „élj a mának”, hanem az „éld meg a mát” típusú habitus jött el! Csak arra költök, amire tényleg szükségem van ahhoz, hogy jól érezzem magam. Lehet, hogy az igényeket már nem lehet úgy felsrófolni, mint korábban? Nem biztos, hogy kell az új TV, vagy nem is kell egyáltalán TV, vagy éppen a nagy kocsi, s lehetne folytatni a sort. Ezt a hozzálást egyre inkább látjuk a most felnővő nemzedékekben.
