A civilek az új hulladékégetők azonnali, uniós szintű moratóriumát követelik!

A Zero Waste Europe (ZWE) hálózata által vezetett koalíció a következőket kéri:

- Az új hulladékégető létesítmények (R1 és D10) EU-szintű moratóriuma;

- A meglévő kapacitások fokozatos leépítését célzó nemzeti és uniós stratégiák;

- A körforgásos gazdaság infrastruktúrájába – úgymint újrahasználati rendszerek, komposztálás és újrahasznosítási technológiák – történő megnövekedett beruházások.

Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy az EU már most is jelentős túlkapacitási krízissel küzd a hulladékégetés terén, hiszen a meglévő létesítmények legalább további 60 millió tonna települési hulladékot lennének képesek feldolgozni. Az égetés kiterjesztése aláássa az EU hulladékkezelési hierarchiáját és a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, mivel a tagállamokat egy magas kibocsátású, lineáris hulladékgazdálkodási modellbe kényszeríti.

A levél arra is emlékezteti a politikusokat, hogy a hulladékégetés klímaromboló hatása egyre szélesebb körben elismert. A legújabb tanulmányok rámutatnak a hulladékégetés magas szén-dioxid-intenzitására, amely a maradék hulladékban jelentős mennyiségben megtalálható műanyagnak köszönhetően gyakran meghaladja a fosszilis energiaforrásokét. Amennyiben ma új hulladékégetőket építenénk, az több évtizedes felesleges üvegházhatású gázkibocsátást jelentene Európának, ami egy az egyben szembemegy az EU Zöld Megállapodásával (Green Deal) és a klímasemlegességi célokkal.

A levelet a mai, szélesebb körű „Better than Burning” (Jobb, mint az égetés) kampány keretében küldték el az érintetteknek. A kampány keretében nyilvánosságra került egy állásfoglalást, valamint a Zero Waste Europe hálózat tagjai a közösségi médiában számoltak be a hulladékégetés káros hatásairól az egyes országokban.

A meglévő hulladékégetők közelében élő közösségek hangosan tiltakoznak a mérgező kibocsátások, köztük a dioxinok, PFA-vegyületek és nehézfémekhez hasonló tartós szennyező anyagok egészségügyi hatásai ellen. Ezekhez a szennyező anyagokhoz rákos megbetegedések, immunrendszeri zavarok és fejlődési rendellenességek kötődnek.

Janek Vahk, a ZWE szennyezések felszámolásával kapcsolatos szabályozással foglalkozó munkatársa így nyilatkozott: „A moratórium a közegészség védelme, a kibocsátások csökkentése és a hulladékmentes, körforgásos gazdaságra való igazságos átállás felé történő első lépés, ami nem várhat tovább. A hulladékégetők átlagos élettartamát figyelembe véve a kapacitás körülbelül 5%-a máris leszerelhető vagy kivonható volna minden évben, ami reális út lehetne Európa számára a szennyező technológiától való fokozatos függőség csökkentéséhez.”

Magyarországon a Humusz Szövetség már évtizedek óta küzd a hulladékégetés ellen. Szabó György, az egyesület nulla hulladék programjának vezetője szerint „Hazánkban jelenleg a települési szilárd hulladék túlnyomó többsége, mintegy 55%-a hulladéklerakóban végzi. Ezt az arányt drasztikusan le kell csökkenteni, ám ennek a módja nem szabad, hogy a hulladékégető-kapacitás bővítése legyen. Vannak egyéb alternatívák: a megelőzés, az újrahasználat, az újrahasznosítás és komposztálás előnyben részesítésével is elérhetőek az EU-s célértékek. Ne hagyjuk, hogy az égetőművek a klímát és az egészségünket is tönkretegyék!”

Dorota Napierska, a ZWE mérgező anyagoktól mentes, körforgásos gazdaságért felelős munkatársa hozzátette: „Függetlenül attól, hogy mennyire modern és mit éget, a hulladékégetők mindig káros vegyi anyagokat termelnek és bocsátanak ki a környezetre és a közösségekre. Ezek közül néhány vegyi anyagot »a legrosszabbak közül a legrosszabbnak« tartanak, és az iparág biztosítékaival ellentétben tudományosan bizonyított, hogy veszélyesek. A moratórium elengedhetetlen ahhoz, hogy megszakítsuk ezt az ördögi kört.”