A fiskális élénkítés repítette a kiskereskedelmet februárban
A jelek szerint az élelmiszer-árstop fogyasztásra gyakorolt hatása elhanyagolhatónak tűnik. Ugyanakkor az év eleji, a GDP 3-4% kitevő fiskális expanzió hatása már februárban jelentkezett: a nem-élelmiszer termékek esetében masszív bővülést láthattunk. Emellett az üzemanyag-kereskedelem is számottevően emelkedett. Ebben egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta hazánkba februárban. Végül, de nem utolsó sorban a háború miatt Magyarországra érkező ukrajnai menekültek (március elejéig nagyjából kétszázezer fő) költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak.
A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez kapcsolódó fiskális transzferek – különösen a gyermekes családok szja-kedvezménye, valamint az extra nyugdíjfizetések – februártól kezdődően a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre. A pontos számok nagyban függenek attól, hogy a fogyasztók milyen arányban költik a beérkező forrásokat termék, szolgáltatásra vagy épp megtakarításra. Továbbá májusig az alacsony üzemanyag-értékesítési bázis is támogató hatással bír. Ugyanakkor a márciusban bevezetett, külföldiekre vonatkozó korlátozások az üzemanyag-turizmus hatásának mérséklődését eredményezik. Ezek következményeként az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben. Az év második felében a fiskális expanzió kifutása és az idei, minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik. (forrás: Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)