A fizetések nyilvánossá tétele csökkentheti a konfliktusokat, de ehhez alapos tervezés szükséges

A bértranszparenciának, azaz a fizetések nyilvánossá tételének kérdéséhez cégkultúrától függően máshogy állnak hozzá a szakemberek – részben például azért, mert érdekellentétet jelenthet a munkáltatói és munkavállalói oldal között. Gyakran tartanak a belső bérfeszültségektől, amelynek megelőzése vagy kezelése számottevő kiadást jelenthet a vállalatoknak. Érdemes nyilvánossá tenni a fizetéseket? Milyen hatásokkal lehet ez a cégek működésére nézve? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül a Profession.huBackstage podcast legújabb adása.

A fizetések nyilvánossá tétele csökkentheti a konfliktusokat, de ehhez alapos tervezés szükséges

A bérek nyilvánossá tétele mellett számos érv szól, ilyen például, hogy ezzel hatékonyabbá válhat a toborzás, hiszen számos esetben, csak a felvételi folyamat végén derül ki, hogy a bérezés terén nem találkozik a két fél elképzelése. Az ilyen esetek kiszűrésével a HR-folyamatokban résztvevő szakemberek tehermentesíthetőek.  

A nemek közötti bérkülönbség jelenleg is probléma: az Eurostat adatai alapján 2020-ban a nők bruttó órabére azonos pozíciókat figyelembe véve átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az Európai Unióban. A bértranszparencia bevezetésével ez a különbség csökkenthető globálisan, egy adott vállalat pedig profitálhat, ha látják a munkakeresők, hogy valóban elkötelezett az arányos bérezést illetően. A bértranszparencia okozhat ugyanakkor belső konfliktusokat, bérfeszültséget is – egyrészről a kollégák között, másrészről a munkaadó és a munkavállaló között. Az ilyen helyzetek azonban megelőzhetőek egy alapos tervezéssel, újragondolással.  

Drága, de hosszú távon megéri

Az átállást nem lehet tervezés nélkül véghez vinni, ez pedig egy adott cég pénzügyi helyzetétől és kultúrájától függően változó mennyiségű időt vehet igénybe. Ahhoz, hogy elkerüljék a munkáltatók a fizetés-különbségekből adódó belső konfliktusokat, újra kell gondolniuk a béreket: pontosan fel kell mérniük, hol tart a díjazási stratégiájuk ahhoz, hogy a teljes bértranszparencia megvalósulhasson. 

„Ha megjelenik egy álláshirdetésben megjelenik a várható fizetés mértéke, akkor házon belül a hasonló pozícióban dolgozók óhatatlanul a saját keresetükhöz fogják hasonlítani. Nehéz megmagyarázni egy régóta a cégnél dolgozó kollégának, hogy azért magasabb az új munkatárs fizetése, mert a munkaerőpiac adott körülményei miatt csak több pénzért tudták felvenni az illetőt – ez valószínűleg nem fogja megnyugtatni. Tehát ahhoz, hogy az átláthatóság ne okozzon ilyen konfliktusos helyzeteket, bérfeszültséget, bele kell nyúlni a bérekbe: ki kell alakítani egy új bérpolitikát, és talán, ami a legfájóbb része lehet ennek munkáltatóként, hogy egészen biztosan jelentős költségekkel fog ez járni” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

„Az utóbbi időszakban is megfigyelhető, hogy komoly előnyt tudnak szerezni a toborzási versenyben azok a cégek, akik megjelenítik a fizetéssel kapcsolatos információkat, ugyanakkor gyakran ez érzékeny adat lehet. Igyekszünk megérteni, hogy mik lehetnek azok az adatok, amelyek még a cégek részéről sem számítanak túlzónak és a jelöltek számára is hasznos információt adhat” – tette hozzá a szakember.  

Változatos vélemények és stratégiák

Az álláshirdetéseknél nem mindig egyértelmű, hogy mi számíthat bérnek. A cégek rendszerint egy bércsomagot kínálnak a munkavállalóiknak, például különböző támogatásokkal, cafeteriával, szolgáltatásokkal kiegészítve a bért.  A hirdetések esetében erős igény mutatkozik a munkavállalók részéről a fizetések feltüntetésére, ugyanakkor ennek is lehetnek buktatói, az álláskeresés folyamata emiatt kevésbé lehet alapos és átgondolt.

„Látjuk, hogy a jelentkezők igénylik, hogy lássák a cégek kínálatát, de abban, hogy pontosan mi az, amit egy adott cég bérként feltüntet, nincs konvenció. Onnantól viszont, hogy kikerül a bér, egydimenzióssá válhat az álláskeresés, a munkavállalók így jellemzően kevésbé néznek utána annak, hogy a cég mit kínál a fizetésen felül, például cafeteria vagy bónuszok tekintetében. Sok esetben a kalkuláció részletei sem derülnek ki a hirdetésben megadott várható fizetésből: például, hogy hány munkaórát vettek alapul a számításhoz, vagy hogy a feltüntetett összeg tartalmaz-e műszakpótlékot” – mondta Tóth Tamara, a Danubius Hotels toborzási és folyamatfejlesztési vezetője. 

Gyakran persze tudatos stratégia, hogy a jelentkezőtől fizetésigényt kérnek, de egy ilyen folyamatnál is akár a legelején kiderülhet, ha esetleg nem egyeznek az elképzelések, nem kell hozzá egy teljes felvételi folyamatot végigcsinálni. „Teljesítményalapú béremelési rendszert alkalmazunk, ahol az értékelési kategóriák szerint súlyozódik a béremelés mértéke, ezáltal természetes úton kialakulhatnak különbségek a kollégák között. A juttatások számszerűsítve szerepelnek a hirdetésekben, viszont a bérezést nem jelöljük. Akármilyen jellegű pozícióra keresünk kollégát, ahelyett, hogy ajánlanánk egy elérhető fizetési sávot, elsőként mindig megkérdezzük a bérigényét – ez tudatos stratégia nálunk, mert egyrészről így az elején láthatjuk, hogy mennyiben találkoznak az elképzeléseink ezen a téren, másrészről pedig fontosnak tartjuk, hogy a munkavállalókat bértárgyalási és megegyezési stratégia kialakítására motiváljuk. A folyamat végén a munkavállalók megtudják, hogy elérhető-e az adott fizetés és milyen kompromisszumokat tudunk esetlegesen hozni”  – magyarázza Mészáros-Cserniga Vivien, a Morgan Advanced Materials HR szakértője.   

Jelöltoldalról fontos ezt a helyzetet külön értelmezni: hogyan tudja egy álláskereső meghatározni a saját munkaerőpiaci értékét. Ilyen esetekben könnyű a mikrokörnyezetre meghatározó referenciaként tekinteni, de ez nem feltétlenül célravezető. Sokkal inkább érdemes nagy adatmennyiségen alapuló elemzésekre támaszkodva mérlegelni azt, hogy milyen összegre érdemes gondolnunk a fizetésigény meghatározásánál.

A Backstage podcast teljes adása a következő linken érhető el, a bértranszparencia témájához kapcsolódóan pedig további információkat találhat a HR Feed oldalán.


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: