A fizetések nyilvánossá tétele csökkentheti a konfliktusokat, de ehhez alapos tervezés szükséges

A bértranszparenciának, azaz a fizetések nyilvánossá tételének kérdéséhez cégkultúrától függően máshogy állnak hozzá a szakemberek – részben például azért, mert érdekellentétet jelenthet a munkáltatói és munkavállalói oldal között. Gyakran tartanak a belső bérfeszültségektől, amelynek megelőzése vagy kezelése számottevő kiadást jelenthet a vállalatoknak. Érdemes nyilvánossá tenni a fizetéseket? Milyen hatásokkal lehet ez a cégek működésére nézve? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül a Profession.huBackstage podcast legújabb adása.

A fizetések nyilvánossá tétele csökkentheti a konfliktusokat, de ehhez alapos tervezés szükséges

A bérek nyilvánossá tétele mellett számos érv szól, ilyen például, hogy ezzel hatékonyabbá válhat a toborzás, hiszen számos esetben, csak a felvételi folyamat végén derül ki, hogy a bérezés terén nem találkozik a két fél elképzelése. Az ilyen esetek kiszűrésével a HR-folyamatokban résztvevő szakemberek tehermentesíthetőek.  

A nemek közötti bérkülönbség jelenleg is probléma: az Eurostat adatai alapján 2020-ban a nők bruttó órabére azonos pozíciókat figyelembe véve átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az Európai Unióban. A bértranszparencia bevezetésével ez a különbség csökkenthető globálisan, egy adott vállalat pedig profitálhat, ha látják a munkakeresők, hogy valóban elkötelezett az arányos bérezést illetően. A bértranszparencia okozhat ugyanakkor belső konfliktusokat, bérfeszültséget is – egyrészről a kollégák között, másrészről a munkaadó és a munkavállaló között. Az ilyen helyzetek azonban megelőzhetőek egy alapos tervezéssel, újragondolással.  

Drága, de hosszú távon megéri

Az átállást nem lehet tervezés nélkül véghez vinni, ez pedig egy adott cég pénzügyi helyzetétől és kultúrájától függően változó mennyiségű időt vehet igénybe. Ahhoz, hogy elkerüljék a munkáltatók a fizetés-különbségekből adódó belső konfliktusokat, újra kell gondolniuk a béreket: pontosan fel kell mérniük, hol tart a díjazási stratégiájuk ahhoz, hogy a teljes bértranszparencia megvalósulhasson. 

„Ha megjelenik egy álláshirdetésben megjelenik a várható fizetés mértéke, akkor házon belül a hasonló pozícióban dolgozók óhatatlanul a saját keresetükhöz fogják hasonlítani. Nehéz megmagyarázni egy régóta a cégnél dolgozó kollégának, hogy azért magasabb az új munkatárs fizetése, mert a munkaerőpiac adott körülményei miatt csak több pénzért tudták felvenni az illetőt – ez valószínűleg nem fogja megnyugtatni. Tehát ahhoz, hogy az átláthatóság ne okozzon ilyen konfliktusos helyzeteket, bérfeszültséget, bele kell nyúlni a bérekbe: ki kell alakítani egy új bérpolitikát, és talán, ami a legfájóbb része lehet ennek munkáltatóként, hogy egészen biztosan jelentős költségekkel fog ez járni” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

„Az utóbbi időszakban is megfigyelhető, hogy komoly előnyt tudnak szerezni a toborzási versenyben azok a cégek, akik megjelenítik a fizetéssel kapcsolatos információkat, ugyanakkor gyakran ez érzékeny adat lehet. Igyekszünk megérteni, hogy mik lehetnek azok az adatok, amelyek még a cégek részéről sem számítanak túlzónak és a jelöltek számára is hasznos információt adhat” – tette hozzá a szakember.  

Változatos vélemények és stratégiák

Az álláshirdetéseknél nem mindig egyértelmű, hogy mi számíthat bérnek. A cégek rendszerint egy bércsomagot kínálnak a munkavállalóiknak, például különböző támogatásokkal, cafeteriával, szolgáltatásokkal kiegészítve a bért.  A hirdetések esetében erős igény mutatkozik a munkavállalók részéről a fizetések feltüntetésére, ugyanakkor ennek is lehetnek buktatói, az álláskeresés folyamata emiatt kevésbé lehet alapos és átgondolt.

„Látjuk, hogy a jelentkezők igénylik, hogy lássák a cégek kínálatát, de abban, hogy pontosan mi az, amit egy adott cég bérként feltüntet, nincs konvenció. Onnantól viszont, hogy kikerül a bér, egydimenzióssá válhat az álláskeresés, a munkavállalók így jellemzően kevésbé néznek utána annak, hogy a cég mit kínál a fizetésen felül, például cafeteria vagy bónuszok tekintetében. Sok esetben a kalkuláció részletei sem derülnek ki a hirdetésben megadott várható fizetésből: például, hogy hány munkaórát vettek alapul a számításhoz, vagy hogy a feltüntetett összeg tartalmaz-e műszakpótlékot” – mondta Tóth Tamara, a Danubius Hotels toborzási és folyamatfejlesztési vezetője. 

Gyakran persze tudatos stratégia, hogy a jelentkezőtől fizetésigényt kérnek, de egy ilyen folyamatnál is akár a legelején kiderülhet, ha esetleg nem egyeznek az elképzelések, nem kell hozzá egy teljes felvételi folyamatot végigcsinálni. „Teljesítményalapú béremelési rendszert alkalmazunk, ahol az értékelési kategóriák szerint súlyozódik a béremelés mértéke, ezáltal természetes úton kialakulhatnak különbségek a kollégák között. A juttatások számszerűsítve szerepelnek a hirdetésekben, viszont a bérezést nem jelöljük. Akármilyen jellegű pozícióra keresünk kollégát, ahelyett, hogy ajánlanánk egy elérhető fizetési sávot, elsőként mindig megkérdezzük a bérigényét – ez tudatos stratégia nálunk, mert egyrészről így az elején láthatjuk, hogy mennyiben találkoznak az elképzeléseink ezen a téren, másrészről pedig fontosnak tartjuk, hogy a munkavállalókat bértárgyalási és megegyezési stratégia kialakítására motiváljuk. A folyamat végén a munkavállalók megtudják, hogy elérhető-e az adott fizetés és milyen kompromisszumokat tudunk esetlegesen hozni”  – magyarázza Mészáros-Cserniga Vivien, a Morgan Advanced Materials HR szakértője.   

Jelöltoldalról fontos ezt a helyzetet külön értelmezni: hogyan tudja egy álláskereső meghatározni a saját munkaerőpiaci értékét. Ilyen esetekben könnyű a mikrokörnyezetre meghatározó referenciaként tekinteni, de ez nem feltétlenül célravezető. Sokkal inkább érdemes nagy adatmennyiségen alapuló elemzésekre támaszkodva mérlegelni azt, hogy milyen összegre érdemes gondolnunk a fizetésigény meghatározásánál.

A Backstage podcast teljes adása a következő linken érhető el, a bértranszparencia témájához kapcsolódóan pedig további információkat találhat a HR Feed oldalán.

Speciális ügyeket is lehet intézni két BKK-ügyfélközpontban

Speciális ügyekben ezentúl a Deák Ferenc téri és a Kelenföld ügyfélközpontban fogadja ügyfeleit a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
2023. 04. 02. 03:30
Megosztás:

Okos parcellaköveket avattak Székesfehérváron

Temetőkben elhelyezett "okos", QR-kóddal ellátott parcellaköveket avattak csütörtökön Székesfehérváron; a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) ilyen kövekkel jelöli a jövőben azokat a hazai temetkezési helyeket, amelyekben a Nemzeti Sírkert részeként védett sír található.
2023. 04. 02. 03:00
Megosztás:

A kelet-európai állam- és kormányfők segítséget kérnek Brüsszeltől az ukrán gabonaimport miatt

A magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy az Európai Bizottság haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére - jelentette be Nagy István agrárminiszter.
2023. 04. 02. 02:00
Megosztás:

2030-ra elérhető a villamosenergia-szuverenitás

Magyarország 2030-ra saját forrásokból fedezheti a teljes áramszükségletét, beleértve az addig kiépülő új ipari kapacitások villamosenergia-igényét is - mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) csütörtöki rendezvényén Budapesten.
2023. 04. 02. 01:00
Megosztás:

2022-ben a Huawei nyújtotta be a legtöbb szabadalmi kérelmet Európában

A Huawei Technologies (Huawei) kínai infokommunációs cég nyújtotta be a legtöbb szabadalmi kérelmet Európában az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) 2022-es szabadalmi indexe szerint - közölte a társaság az MTI-vel csütörtökön.
2023. 04. 02. 00:05
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél az ötös lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 13. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2023. 04. 01. 22:00
Megosztás:

Hány gyerek születik naponta a Földön? Melyik országokban születik a legtöbb ember ma? Hány gyerek születik Magyarországon?

Hány ember születik egy nap a Földön átlagosan? Melyik földrészen hány gyermek születik naponta? Mely országokban születik a legtöbb gyerek egy nap? Hány gyerek születik Magyarországon? Az ENSZ becslései szerint a világon átlagosan napi 385 000 gyermek születik, vagyis évente több mint 140 millió újszülött érkezik a világra.
2023. 04. 01. 22:00
Megosztás:

Belvárosi ingatlanokat adna el Szombathely önkormányzata

Belvárosi ingatlanokat adna el Szombathely ellenzéki többségű önkormányzata, amely idei költségvetésében több mint 666 millió forint "vagyongazdálkodási bevételt" irányzott elő. A Fidesz közgyűlési frakciója szerint nem megfontolt gazdálkodás, hanem vagyonfelélés zajlik.
2023. 04. 01. 21:00
Megosztás:

Egy héten belül már a második viharzóna pusztított az Egyesült Államokban

Legkevesebb 11 ember halálát okozták tornádók és viharok az Egyesült Államok középső államaiban péntek este és éjszaka; Illinois államban egy koncertterem leszakadó mennyezete többeket maga alá temetett.
2023. 04. 01. 20:00
Megosztás:

A magyarok döntő többsége még mindig Orbán Viktort támogatja

A biztos szavazók jelentős többsége, 58 százaléka Orbán Viktor miniszterelnököt támogatja, míg egykori kihívóját, Márki-Zay Pétert a megkérdezettek 18 százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni - derült ki az Alapjogokért Központ legfrissebb, ezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatásából, amelynek eredményéről szombaton tájékoztatták az MTI-t.
2023. 04. 01. 18:00
Megosztás:

Több millió kilométert tettek meg a 3-as metró pótlóbuszai

A 3-as metró felújítása alatt a pótlásban részt vevő buszok 22 902 495 kilométert tettek meg utasaikkal - közölte a BKV Zrt. szombaton az MTI-vel.
2023. 04. 01. 17:05
Megosztás:

Kezdődik a 10. Színházi Olimpia

Szombaton kezdődik a 10. Színházi Olimpia, amelyen 58 ország 400 társulata 750 produkcióval és 7500 fellépővel várja az érdeklődőket. A programok július 1-jéig országszerte csaknem 100 helyszínen valósulnak meg.
2023. 04. 01. 16:00
Megosztás:

Egyre népszerűbbek a részmunkaidős állások

Egyre népszerűbbek a részmunkaidős állások – derült ki a Profession.hu saját adatbázisa alapján elkészített legújabb elemzéséből. Évről-évre emelkedik a részmunkaidős állásokra vonatkozó hirdetések száma: míg 2020-ban éves átlagot nézve 4,07 százaléka vonatkozott ilyen munkakörre, egy évvel később már 4,97%, 2022-ben pedig 7,34%.
2023. 04. 01. 15:00
Megosztás:

Rögzített áron jutnak áramhoz is a jogosult intézmények

A földgáz után április elsejétől már az áramot is fixált áron kapják egyes állami, önkormányzati és egyházi intézmények, alapítványi egyetemek - tudatta az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel.
2023. 04. 01. 14:00
Megosztás:

Közel 1 milliárdos kulturális fejlesztés Nyíregyházán

Csaknem 950 millió forintos európai uniós támogatásból újíthatta meg Nyíregyháza többi között a város szívében található egykori Helyőrségi Művelődési Otthont, amely immár a Szindbád nevet viseli - tájékoztatta a megyeszékhely önkormányzata az MTI-t.
2023. 04. 01. 13:00
Megosztás:

1,4 kilométeres szakasszal bővült a kerékpárúthálózat Szolnokon

Újabb 1,4 kilométeres szakasszal bővült a kerékpárúthálózat Szolnokon, a közlekedésfejlesztés részeként buszforduló, parkoló, út- és járdaszakaszok is megújultak - közölte a Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt. az MTI-vel.
2023. 04. 01. 12:00
Megosztás:

Szinte ingyen mehetnek szabadegyetemre fiatal felnőttek

Augusztus 21. és 27. között Csórompusztán, a Balaton-felvidéken rendezik meg azt a Szabadegyetemet, amely egy civil szerveződés keretében az Erasmus+ támogatásával jön létre. A táborban mintegy hetven fiatal kaphat helyet, akik egy nem mindennapi feladatban is részt vehetnek.
2023. 04. 01. 11:00
Megosztás:

A külföldi munkaerő mellett erősebben kell támaszkodni a hazai munkaerőpiaci tartalékokra is

A következő években jelentkező több százezres munkaerőigény kielégítéséhez elkerülhetetlen a külföldi munkaerő alkalmazása – hangzott el a Trenkwalder által szervezett második Munkaerőpiaci Kerekasztal rendezvényen csütörtökön. Hatékonyabban kell ugyanakkor kihasználni a hazai munkaerő-tartalékot is, ennek érdekében pedig szükség van többek között a munkaerő mobilitási lehetőségeinek javítására, a munkaerőpiac szakképzési igényeinek pontosabb előrejelzésére, valamint a jelenleginél tervezhetőbb szabályozási környezetre is.
2023. 04. 01. 10:00
Megosztás:

Félmillió ember hiányzik a munkaerőpiacról

A magyar munkaerőpiacon 500 ezer emberre van szükség, akiket lehetőleg Magyarországon kell megtalálni, utána jöhetnek csak a vendégmunkások - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén Budapesten pénteken.
2023. 04. 01. 09:00
Megosztás:

Nőttek a személyi jövedelmek és kiadások az Egyesült Államokban

Februárban nőttek a személyi jövedelmek és kiadások az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium, a Bureau of Economic Analysis pénteki jelentése alapján.
2023. 04. 01. 08:00
Megosztás: