A kamat-sokk miatt állt le a budai ingatlanpiac, megjelentek az óriási alkuk

Tavaly június elején kezdődött a kereslet drasztikus csökkenése a dél-budai ingatlanpiacon, ami azt jelenti, hogy hirtelen a felére zuhant az érdeklődők száma, miközben a kínálat lassan gyarapodott - derült ki Nagy Csabának, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetőjének szavaiból.

Nyáron indult tehát egy erős lejtmenet a tranzakciószámokban, mely végül az év végére elért egy olyan szintet, ahol a kereslet az év elején jellemző szintnek mintegy 60-70 százaléka, és azóta sem igen mozdult ki innen. Április vége felé jelentkezett ugyan egy árnyalatnyi élénkülés, ez azonban az ingatlanközvetítő szerint nem volt számottevő, és nem utal arra, hogy egyhamar megkezdődne a kilábalás.

A visszaesés oka leginkább az alapkamat emelkedése volt, mely sokként hatott a vásárlókra. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy nem csak ez okozta az érdeklődés csökkenését, hanem az emberek romló jövőképe, az “óriási infláció”, melynek része az üzemanyagárak emelkedése is, valamint az állampapír is jelentős vásárlóerőt vont el a piacról - magyarázta Nagy Csaba. Hozzátette, hogy a kereslet drasztikus visszaesése az ingatlanpiac minden szegmensét érintette a budai oldalon.

Az árak ugyanakkor nem igazodtak a kereslet szűküléséhez, ugyanis az irodánál csak minimális kínálati árcsökkenést mértek - a családi házak kivételével. A szakértő szerint a keresett kategóriákban, tehát a 1-3 szobás tégla- és panellakásoknál, valamint az újszerű állapotú ingatlanoknál nem lehet kínálati árcsökkenésről beszélni.

Az is igaz ugyanakkor, hogy az alkuk jelentős mértékben nőttek, így egyáltalán nem számít kirívónak most egy 10-15 százalékos alku a piacon, ami nem csak családi házaknál, de akár paneleknél is előfordul. Erre példát is említett a szakértő, amikor egy felkapott dél-budai helyszínen 56 millió forintért hirdetett, kétszobás, felújított, panelprogramos, korszerűsített, erkélyes panellakás végül 48 millió forintért kelt el. Ennek kapcsán a szakértő hangsúlyozta, hogy az 1 millió forintos hirdetési négyzetméterárat még a legjobb adottságok esetében is ritkán fizetik meg a vevők a panellakásoknál, mely továbbra is a legkeresettebb típus.

Jelenleg tehát 10-15 százalékos túlárazottságról beszélhetünk, és miközben a hirdetési árak nem nagyon ereszkednek, addig a tranzakciós áraknál már csökkenést mér az iroda.

A túlárazottság persze meghatározza az értékesítési időt is, ami azt jelenti, hogy míg piaci, normális árazásnál egy panellakás átlagosan két-három hónap alatt vevőre talál, addig jelentősebb túlárazottság esetén ez lehet akár 9 hónap is, illetve annyi, amíg a tulajdonos nem hajlandó a piaci árakhoz igazítani az eladási árat.

A vevők pedig most nagyon válogatnak az egyébként felduzzadt kínálatból, melynek kapcsán Nagy Csaba megjegyezte, hogy továbbra sem minőségi ingatlanokból áll, így nincs más mód az eladásra, mint az árak csökkentése. Ez annál is inkább érvényes, mivel az “impulzusvásárlások” teljesen eltűntek, és míg sokan korábban a lehetőségeikhez képest drága ingatlanoknál a hitelfelvétel eszközéhez nyúltak, most ez nem jellemző, hiszen a hitelfelvétel a magas kamatok miatt minimálisra csökkent, mondhatni majdnem nullára.

A vevők leginkább a kisebb, 1-3 szobás tégla- és panellakásokat keresik, valamint az újszerű, korábban épült lakóparkokban található lakásokra is van igény, melyeknek a környezete is némileg magasabb életminőséget ígér. Természetesen ezeknél a vevők meg is fizetik az indokoltan magasabb árat.

Az agglomerációt sem kerülik el az érdeklődők, ahol a családi házak piacán a korábban említettnél is nagyobb alkukkal lehet találkozni. Kivételt itt az energiahatékony ingatlanok képeznek, melyekből nagyon kevés az eladó, és “horroráron” kínálják őket - fogalmazott a szakértő.

Ha az egyes kerületeket, városrészeket tekintjük a régióban, akkor az látszik, hogy keresett lokáció Budafok és Nagytétény Érddel határos része.Utóbbi a legolcsóbb terület errefelé, miközben még Budapesten belül található, ami sok vevőnek megnyugtató érzés. Itt 60 millió forintig mutatkozik jelentősebb kereslet a házak iránt, míg Budafokon 80-90 millió forint a lélektani határ. A XI. kerületben már felkúszik 100 millió forint fölé a vevők által házvásárlásra szánt összeg, ugyanakkor ezért az összegért nem sok mindent lehet kapni.

A lakásokat tekintve 50-60 millióig keresgélnek az érdeklődők, e felett csak a kifejezetten jó ár/érték arányú lakások eladhatók. A XXII. kerületben a lakásoknál 45-55 millió forint a vevők által elfogadott ár, amibe a házrészek is beletartoznak - derült ki a Balla Ingatlan szakértőjének szavaiból.

Az újépítésűek iránt eközben nagyon szerény a kereslet, hiszen itt az átlagárak már 1,5 milliónál járnak négyzetméterenként, és ebben a kategóriában is a kisméretű lakások a keresettek leginkább. Ez abból adódik, hogy az érdeklődők maximum 60 millió forintért keresnek ingatlant, mely így a legjobb esetben is egy 40-45 négyzetméteres újépítésű lakást jelent.

Az eladók helyzetét az is rontja, hogy kevés most a befektető a piacon, ráadásul ők az áron aluli ajánlatokra vadásznak, illetve akkor vesznek meg piaci áron ingatlant, ha annak kiválóak az adottságai. Emellett megfigyelhető a külföldi vásárlók - kínaiak, vietnámiak - jelenléte Dél-Budán, akik saját használatra a kisebb, csomópontokban lévő, felújított lakásokat keresik, de befektetésre is vásárolnak ingatlanokat, többek között üzlethelyiségeket, melyeket aztán kiadnak. Rájuk az jellemző, hogy nagyon keményen alkudnak.

A bérlakásokra kitérve a szakértő elmondta: jelentős irántuk a kereslet, még a korábbinál magasabb árszinteken is. Egy kétszobás, jó helyen lévő panellakás átlagos bérleti díja a XI. kerületben bútorozatlanul 160-180 ezer forint havonta, míg bútorozva 180-190 ezer forint körül alakul. Egy szépen felújított panellakás bérleti díja frekventált helyen, például az Etele Pláza közelében akár a 200 ezer forintot is elérheti - jegyezte meg a szakértő.

Ami a jövőt illeti, az eladó használt ingatlanok piacán egyelőre nem várható fellendülés, nem csak ebben az évben, hanem akár még a következőben sem. Amíg ennyire magas az infláció és emiatt az alapkamat is, addig nem igazán lehet arra számítani, hogy jelentős mértékben nőne a tranzakciók száma - vélekedett Nagy Csaba.