A kormány időt nyert a hiteles költségvetési pálya felvázolására őszig
Elemzésükben az elmúlt hetek hitelminősítői lépéseit értékelve kiemelték, hogy Magyarország nem került ki a veszélyzónából, amit az is jelez, hogy az adósbesorolást övező negatív kilátások sem változtak. Mindez megelőlegezett bizalmat jelez, azonban a várt költségvetési intézkedések elmaradása akár leminősítéssel is járhat.
A GKI szerint a Moody’s bizonytalannak tartja, hogy az új kormány képes-e időben teljesíteni az EU-források felszabadulásához szükséges feltételeket és átfogó költségvetési konszolidációt végrehajtani. A hitelminősítő kiemelten figyeli ezek alakulását a november 20-i felülvizsgálat előtt. Mivel a Moody's már 2024 novembere óta negatív kilátást tart érvényben, ezért arra számítanak, hogy elsőként változtat majd a magyar adósminősítésen.
Az S&P május végi értékelésében a költségvetést övező fiskális kockázatokra hívta fel a figyelmet, és azt várja a kormánytól, hogy fiskális prioritásai tisztázódjanak.
A Fitch június 5-i döntésében 6,4 százalékra emelte az idei hiánytervét, és magasabb államadóssággal számol. Leminősítést helyeztek kilátásba, amennyiben hiteles konszolidáció hiányában az államadósság emelkedése tartós marad, vagy változatlanul gyengék maradnak a növekedési kilátások.
A piacok jelenleg optimisták: a választások után a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, és a 10 éves állampapírok hozama 7,5 százalékról 5,7 százalékra csökkent.
A GKI szerint azonban a befektetők előre beárazzák a várható reformokat, a beérkező EU-forrásokat, a kormányváltás pozitív hatását, de hangsúlyozták, hogy a kedvező hangulat gyorsan megfordulhat, amennyiben a kormány nem tudja konkrét intézkedésekkel alátámasztani a várakozásokat.
Az elemzésben a gazdaságkutató három olyan határidőt jelölt meg, amelyek a hitelminősítők által figyelt legfontosabb gazdaságpolitikai és költségvetési vállalásokhoz kapcsolódnak.
A kormánynak augusztus végéig az uniós források lehívásához részletes reformtervet kell elfogadnia, amely többek között a jogállamisági feltételek teljesülését, a korrupcióellenes intézkedéseket és az intézményi reformokat tartalmazza. A Moody’s soron következő döntésében már vizsgálhatja ezek teljesülését.
A GKI elemzése szerint a legfőbb kérdés az lesz, hogy a szeptemberi pótköltségvetés reális képet nyújt-e, és mennyire lesz a három minősítő viszonylag széles sávja (5,2-6,75 százalék) fölött. Az S&P és a Fitch számára ez a dokumentum lesz a november-decemberi döntés egyik alapja - írták.
Mindhárom hitelminősítő külön kiemelte a középtávú költségvetési és adósságpálya fontosságát. Az S&P az idei megugró hiányt követően 2027-ben már érdemi egyenlegjavulásra számít, 5,25 százalékos deficittel. A Fitch valamivel fokozatosabb konszolidációt is elfogadhatónak tart, és 5,9 százalékos hiányra számít jövőre. A
Moody’s szintén fokozatos hiánycsökkentési pályára számít, de nem fogalmazott meg konkrét számszerű várakozást a következő évekre. A hitelminősítők előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság 2027-ig emelkedni fog, és a mutató értéke várhatóan 76,2-77,1 százalék közötti sávban alakul.
A GKI három forgatókönyvet vázolt fel a következő, novemberben és decemberben esedékes hitelminősítői döntések előtt. Az optimista verzió szerint, amelynek valószínűsége mérsékelt, legalább egy hitelminősítőnél (Fitch vagy Moody’s) a negatív kilátás stabilra fordul. Ennek feltétele, hogy teljesüljenek az uniós források lehívásához szükséges reformok, a pótköltségvetés a vártnál kedvezőbb képet mutasson, és a 2027-es költségvetési keret 5 százalék körüli hiányt mutasson.
A kockázati forgatókönyv szerint az EU-megállapodás feltételei csak részben teljesülnek, a jövő évi büdzsé nem tartalmaz érdemi kiigazítást, vagy a közel-keleti válság elhúzódása miatt tartós energiaár-sokk éri a gazdaságot. Ezzel a forgatókönyvvel számolva a Moody’s vagy az S&P leminősítésről dönthet; utóbbi esetben hevesebb piaci reakciók várhatók, mivel Magyarország a bóvli kategóriába kerülne.
A GKI alapforgatókönyve szerint minden marad a régiben, így a negatív kilátások sem romlanak, ezzel időt biztosítva a kormánynak a 2027-es hiánycsökkentés megkezdéséhez. Ennek feltétele, hogy a kormány teljesítse az EU-határidőben vállaltakat és részleges reformokat hajtson végre, de a költségvetési konszolidáció 2027-től lassabb ütemben indul el.
Az elemzés végén hangsúlyozták, hogy a kormánynak a piacok által biztosított türelmi idő véges, és a bizalom megőrzéséhez, erősítéséhez hiteles kormányzati lépésekre és konszolidációs tervek elfogadására van szükség.
