A magyar export új lendületben: a közepes vállalatok egyre tudatosabban kezelik az árfolyamkockázatot, és új piacok felé nyitnak
A Trade Map szerint Magyarország teljes exportja 2024-ben meghaladta a 154 milliárd eurót, ami közel 6%-os bővülést jelent 2023-hoz képest, és több mint 47%-os növekedést a 2020-as szinthez viszonyítva. A legfontosabb célországok továbbra is Németország, Románia, Lengyelország, Olaszország és Szlovákia – ezek együtt a teljes export 45,9%-át képviselik. A legnagyobb növekedési dinamikát Lengyelország mutatta: 2020 és 2024 között több mint 47%-kal nőtt oda a kivitel.
A stabil irányok mellett figyelemre méltó a skandináv országokkal – különösen Norvégiával – folytatott kereskedelmi kapcsolat gyors élénkülése. A magyar export értéke 2024-ben több mint 60%-kal nőtt éves alapon, és a tendencia 2025-ben is folytatódik. Ez arra utal, hogy Észak-Európa új, ígéretes célpiaccá válhat a technológiai és ipari szektorban működő magyar vállalatok számára.
A KKV-k a magyar gazdaság alapjai – mégis nehezen férnek hozzá a professzionális árfolyamvédelmi eszközökhöz
Az Európai Bizottság SME Fact Sheet 2025 jelentése szerint a KKV-k adják a hazai magánszektor foglalkoztatásának több mint 65%-át és a bruttó hozzáadott érték közel 55%-át. A 2025-re vonatkozó előrejelzések enyhe, de stabil foglalkoztatásbővülést (+0,3%) és a magas termelékenységű, exportorientált ágazatok kedvező kilátásait mutatják.
A közepes vállalatok számára azonban az egyik legnagyobb kihívás továbbra is az árfolyamkockázat megfelelő kezelése – és éppen ebben a banki szektor kínálata gyakran hiányos.
A hagyományos bankok sok esetben nem biztosítanak a KKV-k számára olyan szintű árfolyamfedezeti megoldásokat és egyedi feltételeket, amelyekre ezeknek a vállalatoknak szükségük lenne. Emiatt a cégek jelentős része kiszolgáltatott marad a devizapiaci ingadozásoknak.
Az Akcenta éppen ezért a kis- és középvállalkozások első számú partnere a hatékony devizakockázat-kezelésben.
Ügyfélkörének döntő többsége KKV, amelyek olyan egyedi árfolyamokat, gyors nemzetközi fizetéseket és fedezeti eszközöket kapnak, amelyekhez hagyományos bankokon keresztül sokszor nem jutnának hozzá.
„A marzsok stabilitása nem szerencse kérdése”
– Az euróval és a dollárral szembeni folyamatos árfolyammozgások mellett a vállalatok nem támaszkodhatnak pusztán tapasztalatra vagy megérzésekre. A tudatos kockázatkezelés ma már stratégiai fontosságú, különösen a feldolgozóiparban és a technológiai szektorban. A marzsok stabilitása nem szerencse kérdése: azok a cégek, amelyek aktívan alkalmaznak fedezeti megoldásokat, egyértelmű versenyelőnyhöz jutnak – mondja Eduárd Kusala, az Akcenta magyarországi kereskedelmi igazgatója.
A szakember szerint a KKV-k körében érzékelhető a változás: egyre több vállalkozás fordul professzionális devizakezelési megoldások felé, és egyre kevesebben hagyatkoznak kizárólag banki alapajánlatokra, amelyek gyakran nem elég rugalmasak vagy nem kedvezőek számukra.
Demján Sándor Program – állami támogatás a magas hozzáadott értéket előállító exportőrök számára
A magyar kormány a természetes exportnövekedés mellett több kezdeményezést is indított a közepes vállalatok fejlesztésére. A 2024-ben elindított Demján Sándor Program 45 milliárd forintos költségvetéssel 2028-ig támogatja a magas hozzáadott értéket előállító ágazatokat – az ipari termeléstől az IKT-szolgáltatásokig. A cél a KKV-k innovációs képességének, nemzetköziesedésének és versenyképességi ellenálló képességének növelése.
A professzionális pénzügyi kockázatkezeléssel és a célzott állami támogatásokkal a közepes exportőrök további fejlődése meghatározó lesz ahhoz, hogy Magyarország megőrizze pozícióját Közép-Európa egyik legnyitottabb és legdinamikusabb exportpiacaként.
