A magyar oktatás és egészségügy messze az átlag alatt, de kormányablakokkal tele az ország

A közszolgáltatások a kormányzat fő kommunikációs csatornája az állampolgárokkal, vállal kozásokkal és szervezetekkel, melyeken keresztül ezek a szereplők gyakorolhatják jogaikat,  teljesíthetik kötelezettségeiket. A közszolgáltatások jelentős hatással vannak az emberek  életére, és kulcsfontosságúak az egyéni jogok védelme szempontjából. Minőségük hatással  lehet például arra, hogy a polgárok milyen hatékonyan férnek hozzá az alapvető szolgál tatásokhoz, mennyire hatékonyan működnek a vállalkozások, és végső soron befolyásolja  egy társadalom milyenségét is. Az elérhető, megbízható és hatékony közszolgáltatások biz tosítása létfontosságú az emberek szükségleteinek kielégítéséhez, valamint a társadalmi  jólét és fejlődés elősegítéséhez.

A közszolgáltatások fejlesztésével a kormányok növelik a nyilvánosan kinyilvánított célki tűzések teljesítésére irányuló képességüket, és fokozzák politikáik hatókörét és hatékonyságát.  A közszolgáltatások megbízhatóságának, méltányosságának és nyitottságának javítása növelhe ti a bizalmat – például az a meggyőződés, hogy a közintézmények innovatív ötleteket fogadnak  el a közszolgáltatások javítására, az önkormányzatokba vetett bizalom növekedésével jár. Ezzel  szemben a közszolgálati kudarcok alááshatják a bizalmat, ami a polgárok kiábrándultságához és  kiábrándultságához vezethet.  

 A magánszektor szolgáltatásai de facto mércét állítanak fel a közszolgáltatásokkal szem ben, mivel az emberek egyre inkább személyre szabott és zökkenőmentes élményeket várnak el  a közszférától is. A magas színvonalú közszolgáltatások fenntartása megköveteli a változó igé nyekhez és preferenciákhoz, valamint a technológiai fejlődéshez és a demográfiai változások hoz való folyamatos alkalmazkodást.

Homloktér 4. évfolyam, 1. szám 2025.

Az innováció beépítése a közszolgáltatások alakításába nem lehetősége, hanem kötelezett sége a kormányzatoknak. A közszolgáltatások hagyományos struktúrái és folyamatai már nem  elegendőek az ökológiai, digitális és egyéb társadalmi átmenetek megvalósításához kapcsolódó  sokrétű problémák kezelésére.

Az OECD közelmúltban elfogadott humán-központú közigazgatási szolgáltatásokról szóló  ajánlása négy pillér köré épül:

1. Stratégiai jövőkép, világos és közös értékek, valamint a jogok elismerése.

2. Biztos alapok megteremtése, mind a műszaki infrastruktúra, mind a készségek tekin tetében.

3. Zökkenőmentes és hozzáférhető szolgáltatások nyújtása, amelyek ösztönzik az innová ciót és a kísérletezést.

4. Megfelelő mechanizmusok és adatgyűjtések létrehozása a szolgáltatásokkal való fel használói elégedettség mérésére a szolgáltatások folyamatos fejlesztése érdekében.

Az OECD közel 800 közszolgáltatási innovációt gyűjtött össze 83 országból a 2024-es kor mányzati innovációs felhívásban és a kapcsolódó kutatásokban. Ezek nyomán öt fő irányzat  rajzolódott ki, melyek mindegyike hangsúlyozza az emberközpontú közszolgáltatások fontossá gát, valamint a szolgáltatások jövőbe mutató és közös létrehozásának kulcsfontosságú szerepét,  a technológiai átalakítások kihasználását a szolgáltatási alapok javítása érdekében, a szolgálta tások személyre szabását a hozzáférhetőség és befogadás érdekében, az újszerű adatok hasz nosítását a közszolgáltatások javítása érdekében, valamint a közszolgáltatások demokratikus  szerepének felismerését és elfogadását.

Ez a kutatás azonosította és csoportosította a közszolgáltatási innovációk példáit a fentebb  már említett öt irányzatba. Ezek a tendenciák egy olyan kialakulóban lévő valóságra mutatnak  rá, amely túlmutat a kormányoknak a közszolgáltatások digitalizálására és az adminisztráció  egyszerűsítésére irányuló jelenlegi erőfeszítésein:

1. Jövő-orientált és közösen létrehozott közszolgáltatások: A kormányok a felhaszná lókkal és az érdekelt felekkel együttműködve közösen tervezik meg a megoldáso kat. Terveznek a jövőbeli változó igényekkel, olyan közszolgáltatásokat hoznak létre,  amelyek rugalmasak és reagálnak a változásokra, ezért hosszú távon rugalmasabbak  és fenntarthatóbbak.

2. A hatékony közszolgáltatások digitális és innovatív alapjai: A kormányok befektetnek  a digitális infrastruktúrába, kísérleteznek a kialakulóban lévő technológiákkal (például  automatizálás, mesterséges intelligencia és moduláris kód), valamint bővítik az innova tív és digitális készségeket a közszolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében.

Világpolitika és Közgazdaságtan 4. évfolyam, 1. szám 2025.

3. Személyre szabott, pro-aktív közszolgáltatások a hozzáférhetőség és a befogadás érde kében: A kormányok személyre szabottabbá és pro-aktívabbá teszik a közszolgáltatáso kat annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek az emberek igényeinek és elvárásainak,  csökkentsék a költségeket, biztosítva, hogy hozzáférhetőbbek, befogadóbbak legyenek.

4. Adatalapú közszolgáltatások a jobb döntéshozatal érdekében: A kormányok hagyomá nyos és nem hagyományos adatforrásokat használnak a közszolgáltatások tervezésének  és működésének irányítására. Egyre gyakrabban kísérleteznek a rendkívül összetett és  kiszámíthatatlan környezetekben való navigáláshoz.

5. A közszolgáltatások, mint a nyilvánosság részvételének lehetőségei: A kormányok a  közszolgáltatásokat úgy fogalmazzák meg, mint lehetőséget a polgárok bevonására,  a bizalom kiépítésére és a demokratikus értékek, például a nyitottság és a befogadás  elszámoltathatóságára.

Ahogy az már fentebb is szerepelt, a közintézményekbe vetett bizalom nem feltétele a ha tékony kormányzásnak, de jelentősen hozzájárulhat ahhoz. Magyarországon 2023-ban a köz szolgáltatásokkal való elégedettség az OECD-átlag alatt alakult: a magyarok 44%-a elégedett az  egészségügyi rendszerrel, ami 24 százalékponttal elmarad az OECD-országok átlagától (68%).  Magyarország (47%) az oktatási rendszerrel való elégedettség tekintetében is elmarad az  OECD-átlagtól (67%). Az adminisztratív szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettséggel kapcso latosan az OECD nem közölt adatokat, annak elérhetősége azonban viszonylag jó az országban:  3155 település közül 2022-ben 249, 2023-ban 261 működött.  

1. ábra: Saját járásszékhely elérési ideje közúton a leggyorsabb úton (perc)

Forrás: Teir, saját szerkesztés

Homloktér 4. évfolyam, 1. szám 2025.

Valamennyi járásszékhelyen található kormányablak, így egyes települések járásszékhelytől  való távolsága viszonylag hű képet ad arról, hogy az állampolgároknak mekkora távolságot kell  megtenniük annak érdekében, hogy adminisztratív ügyeiket rendezni tudják. Ennek országos  átlaga 17 perc, azonban vannak olyan települések is – jellemzően az aprófalvas, határmenti  térségekben, ahol ez a szám elérheti az egy órát is (fontos továbbá megjegyezni, hogy a fenti  trékép a közúton, személygépjárművel megtett út hosszát mutatja és nem a közösségi közlekedéssel várható eljutási időt).  

Az elérhetőség kérdésköre némileg kisebb hangsúlyt kap majd a jövőben – például a digitális  államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény nyomán, mely  lehetővé teszi a teljes-körű digitális ügyintézés elérhetőségét 2026-ra. Emellett a szolgáltatá sok is mobilitásra kényszerülnek egyes térségekben (lásd. mozgó boltok, mobil kormányablakok  stb.). Azonban a közszolgáltatások elérhetőségének tervezése során az új megoldások figyelem be vétele mellett fontos annak felmérése is, hogy a helyi társadalom erre milyen szinten van  felkészülve – különösen a hátrányos helyzetben lévő térségek esetében.