A magyarok 44%-a támogatná a sűrített négynapos munkahetet
A négynapos munkahét modelljének életképességét számos nemzetközi kísérleti program igazolta, többek között az Egyesült Királyságban, Németországban, Japánban és az Egyesült Államokban. Ezen programok többsége egyértelmű javulást mutatott a munkavállalói jóllét, stressz-szint és kiégés megelőzése tekintetében[1]. A munka–magánélet egyensúlya javult, a produktivitás megőrzése mellett pedig több esetben is, például a Microsoft japán tesztjében is 40 százalékos hatékonyságnövekedést mértek[2]. Emellett a modell olyan környezetvédelmi előnyökkel is jár, mint a csökkenő energiafelhasználás, kevesebb ingázás vagy az alacsonyabb irodahasználat.
A WHC Csoport szakértői szerint azonban a négynapos munkahét nem minden ágazatban vezethető be zökkenőmentesen. Az ügyfélszolgálatok, az egészségügy, az oktatás vagy a mezőgazdaság esetében nehézséget jelenthet a folyamatos elérhetőség biztosítása, a munkafolyamatok átszervezése vagy a túlzott munkasűrítés. Továbbá kihívást jelenthet, ha egy vállalaton belül nem minden részleg tud ugyanazokkal a feltételekkel dolgozni, hiszen ez egyenlőségi kérdéseket is felvethet.
„A négynapos munkahét nem csupán egy munkaszervezési kérdés, hiszen mély társadalmi és gazdasági hatásai lehetnek. Meglátásunk szerint a sikeres bevezetés kulcsa a rugalmasság, a transzparens kommunikáció és az adott szektor sajátosságainak figyelembevétele. Nem minden munkakörnél működhet azonos módon, de ahol igen, ott valódi előrelépés érhető el a munka-magánélet egyensúlyában és a munkavállalói elégedettségben” – mondta Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás üzletágának (WHC Family, Senior, Student) vezetője.
Ugyanakkor a négynapos munkahét nem csak a munkáltatóktól kíván új megközelítést, a munkavállalóknak is szükséges alkalmazkodniuk, amely folyamat során megbeszélések, határidők és munkaterhelés újraszervezése kihívást jelenthet számukra. Mindemellett sokan tartanak a bércsökkenéstől is, holott a legtöbb kísérletben a fizetés változatlan maradt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a modell csak akkor működik jól, ha a dolgozók nagyfokú önállóságot élveznek, és a munkáltatói kultúra is támogatja a hatékony, felelős munkavégzést. Ez a kritérium a hazai kis- és középvállalkozások jelentős részénél még nem feltétlenül teljesül.
A szakértők véleménye szerint a magyarok többsége nyitott a négynapos munkahétre, de nem mindegy, milyen feltételekkel. A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss felmérése[3] szerint, ha a heti munkaóraszám csökkenne, de a fizetés maradna, a lakosság 63 százaléka azonnal támogatná az ötletet.
Ha viszont a heti 40 órát kellene négy, hosszabb nap alatt ledolgozni változatlan bérért, a támogatottság 44 százalékra csökken. A kutatás azt is megmutatta, hogy a munkaidő sűrítését a férfiak (48%) valamivel jobban elfogadnák, mint a nők (41%).
A WHC Csoport szerint a négynapos munkahét sikeres elindításához nincs szükség varázslatra, csupán három dologra: fokozatos bevezetésre, nyílt kommunikációra a felek között és rugalmas munkaszervezésre. Bár ez a változás nem univerzális, a megfelelő előkészítéssel és pilotprogramokkal számos hazai vállalatnál hozhat kézzelfogható eredményeket.
