A magyarok többsége az államtól várja időskori anyagi biztonságának garanciáját

Az MTI-nek csütörtökön elküldött összefoglalóban ismertették: a 18-69 évesek 88 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjas évek anyagi biztonságát az államnak kell garantálnia, miközben 80 százalékuk komolyan aggódik is a saját időskori jövője miatt.
Ez a hozzáállás minden korosztályban hasonló, tehát nyugdíjkérdésben nincs generációs szemléletváltás, még a legfiatalabbak is az állami rendszerben bíznak.
A biztosító szerint ez különösen meglepő, mert minél fiatalabban kezd valaki nyugdíjas korára előtakarékoskodni, annál kisebb anyagi terhet jelent számára a felkészülés.
Ugyanakkor aggasztó is, mert a demográfiai adatok szerint Magyarországon a 65 év felettiek aránya a munkaképes korú népességhez képest 2023-ban még 31 százalék volt, 2060-ra viszont 52 százalékra nőhet. Ez egyre nagyobb terhet ró majd az állami költségvetésre, és azt is előrevetíti, hogy a mai fiataloknak várhatóan hosszabb ideig kell dolgozniuk.
A kutatásban résztvevők 64 százaléka rendelkezik valamilyen hosszú távú pénzügyi tervvel a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtése érdekében. Ugyanakkor csak 11 százalék gondolja meghatározónak az öngondoskodást.
Minden tizedik válaszadó kifejezetten tart attól, hogy rossz pénzügyi döntést hoz, és további 29 százalék szerint is inkább jellemző rá ez a bizonytalanság, mint a magabiztosság a pénzügyek terén.
A fiatalabbak körében a teljesen bizonytalanok aránya 13 százalék, a 60 év felettieknél pedig 8 százalék, tehát az életkor előrehaladtával nő a magabiztosság, miközben a pénzügyi csalók áldozatai sok esetben éppen az idősebbek.
Az 50 feletti korosztályra jóval jellemzőbb a kockázatkerülés a pénzügyekben, mint a fiatalabbakra, az 50-59 évesek 38 százaléka, a 60 felettiek fele mondta azt, hogy hiába kecsegtet egy befektetés gyors és magas hozammal, mégis inkább a kisebb, de biztosabb hozamot választaná. Ugyanez az arány a 18-29 éveseknél csak 20 százalék.
A felmérés reprezentatív a 18-69 éves magyar internetező felnőtt lakosságra, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az adatgyűjtés 2025 februárjában zajlott, 1000 fő részvételével online.