A nyugdíj korhatár így változik - igaz, hogy 70 évre nő a nyugdíj korhatár az EU miatt?

A hazai nyugdíj korhatár változása folyamatosan téma a médiában, ami nem csoda, hiszen nagyon sok embert érint. Mire számíthat ma valaki Magyarországon, ha tervezni szeretné a nyugdíjas éveit, de nem tudja, hogy a nyugdíj korhatár meddig tolódhat még? Valós az a szóbeszéd, miszerint az Unióban akár egységesen 70 évre is emelhetik az öregségi nyugdíj korhatárát? Nézzük meg a hatályos jogi szabályokat és tekintsük át a szakértői kommentárokat a hazai öregségi nyugdíj korhatár emelésével kapcsolatban.

A nyugdíj korhatár így változik - igaz, hogy 70 évre nő a nyugdíj korhatár az EU miatt?

Nyugdíj korhatár és a nyugdíj összegének megállapítása

Arról, hogy hogyan változna a hazai nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összegének megállapítása Dr. Farkas András  nyugdíjszakértő mondta el a véleményét a Portfolio Checklist podcastjában.

A Magyar Nemzeti Bank (Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022) egy javaslatcsomagot dolgozott ki többek között a hazai nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban.

Az MNB javaslatcsomagja több fontos nyugdíj-elemet is érint:

- valorizációt

- nyugdíj korhatárt és

- nyugdíj bónuszt

Melyek azok az elemek a hazai nyugdíj-rendszerben, amit alapjaiban formálna át az MNB?

Alapjaiban semmit nem kíván átformálni az MNB - érvel Dr. Farkas András (Nyugdíjguru) - tehát ez nem egy paradigmatikus javaslatcsomag, ami nem is baj, mert a nyugdíjrendszer gyökeres megváltoztatásának nem lehet "csak úgy" nekiugrani.

Ehelyett inkább a nyugdíjrendszer egyes elemeit próbálja meg a Jegybank finomrahangolni, vagy éppen az európai nyugdíjrendszerekkel összhangba hozni.

Ennek kapcsán talán az egyik legfontosabb megállapítása ennek a javaslatcsomagnak, hogy egy demográfia fordulatra van szükség, mely az MNB szerint abban ölthetne testet, hogy ne a mostani alig több, mint 90.000 gyermek szülessen meg évente, hanem legalább 110.000. (erről részletesen már írtunk, kifejtve azt, hogy hány gyerekre lenne szükség egy családban ahhoz, hogy fenntartható maradjon a népességszám és ezzel a nyugdíjrendszer is - cikkünk: Nincs legalább 2 gyereked, akkor bajban leszel IDE kattintva).

Az MNB javaslatcsonagjának része, hogy a demográfiai fordulatot a nyugdíjrendszer változtatása révén is szeretné támogatni. A javaslatcsomag lényeges része a nyugdíjkorhatár változtatásával kapcsolatos.

Mielőtt a változásokra kitérnénk érdemes áttekinteni, hogyan is van jelenleg szabályozva a hazai öregségi nyugdíjkorhatár.

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, amit a törvény előír. Ha az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?

A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:

- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;

- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;

- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Ehhez képest hogyan gondolkodik az MNB javaslatcsomagja és mi a szakértő véleménye? Emelkedhet a nyugdíjkorhatár a jövőben?

A hazai nyugdíj korhatár meghatározásának kérdéskörében a Magyar Nemzeti Bank szeretné a hazai rendszert hozzácsatolni az európai nyugdíj rendszerek elvéhez, olyan tekintetben, hogy nyugdíj korhatár függjön a további várható élettartamtól. 

Ez az ötlet teljesen támogatandó - érvel a Dr. Farkas András -, csak épp nem időszerű. Ha a nyugdíj korhatárt most rögtön hozzácsatolnánk a várható élettartamhoz, az azért nem sürgős Magyarországon, mert épp a végén járunk egy korhatár-emelési ciklusnak (lásd előző bekezdésünket). 10 évvel ezelőtt 62 év volt az öregségi nyugdíjkorhatár, ami most már 65 év. 

Ez a három évnyi nyugdíj korhatár emelés 10 év alatt gyorsabb tempójú volt, mint amilyen tempóban a várható élettartam növekedett, tehát most lényegében előre urottunk ezzel a 65 éves nyugdíj korhatárral.

(Megjegyzés: a születéskor várható élettartam Magyarországon 2020-ban férfiak esetén 72,21 év, hölgyek esetén pedig 78,74 év. Ugyanez 2012-ben a férfiak esetében 71,45 év volt, míg a hölgyek esetében 78,38 év volt - forrás KSH)

Körülbelül van egy évtizedünk, amikor nem kell bántani ezt a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, viszont abban nagyon igaza van a Magyar Nemzeti Banknak, és tudom támogatni az ötletet, hogy amint hozzá kell majd nyúlni a jövőben a korhatár kérdéséhez, akkor ne egy "merev" nyugdíjkorhatár legyen definiálva, hanem az függjön a várható életkilátásoktól, életkortól. 

Ezzel kapcsolatosan Európában eltérő gyakorlatok vannak már jelenleg is: vannak országok, amelyek egy évnyi várható életkor emelkedést ugyanannyi nyugdíj korhatár emeléssel szabályoznak (azaz, ha 1 évvel tovább élnek az emberek, akkor 1 évvel kitolják a nyugdíjkorhatárt is), de ettől eltér pl. Hollandia gondolkodása, ahol 1 év várható életkor növekedés esetén csak 0,8 év nyugdíj korhatár emelkedést von maga után.

Ez teljesen elképzelhető lehet a jövőben Magyarországon is - állítja a Nyugdíjguru.

De mik az aggályok ezzel kapcsolatban?

A várható életkor az egy fontos statisztikai mérőszám, de ugyanolyan fontos mérőszám emellett az egészségben eltöltött várható évek száma mutató is. És ezzel kapcsolatban óriási gondok vannak hazánkban, hiszen mi a végén kullogunk az Európai Unióban az egészségben várható élettartam tekintetében.

Példaként említhető, hogy a 65 éves korban nyugdíjba vonuló férfiak (akik még - persze, ha életben maradtak) még kb. 14,5 évre számíthatnak, melyből kb. a felét töltik egészségben a statisztikai adatok szerint.

A hölgyeknél még rosszabb a helyzet (bármilyen furcsa is ez), hiszen nekik 65 éves korukban még több, mint 18 év van hátra statisztikailag, de abból a csak 8 évet töltenek egészségben, míg több, mint 10 évet súlyos(abb) betegségek között élnek.

És ha ezt az adatot nem veszik figyelembe a nyugdíj korhatár szabályozásánál, akkor nagyon "félrehordhat a dolog", hiszen nem lesz egészséges nyugdíjasunk, hiszen akkor mennek el az emberek nyugdíjba, amikor már betegek. Ez egy komoly probléma, amivel foglalkozni kell.

De mi a másik súlyos gond?

A másik komoly probléma ezzel a rendszerrel az, hogy a nyugdíj korhatár megemelésével nagyon sok nyugdíjas korú (vagy nyugdíjkorhatárhoz nagyon közelítő korú) ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy önhibáján kívül már nem tud tovább dolgozni, azaz nem tudja eltartani magát. 

Ilyen esetekre a világ összes nyugdíjrendszere a korhatár előtti nyugdíjazás különböző lehetőségeit kínálja, de a magyar nyugdíjrendszerben 2012 január 1-től minden ilyen lehetőség megszűnt. 

Ezért hazánkban egy olyan ember, aki a nyugdíjkorhatár előtt (pl. 62 vagy 63 éves korban) súlyos betegséget kap, vagy megrokkan, akkor nem tud elmenni nyugdíjba még úgy sem - mint az pl. számos nyugat-európai nyugdíjrendszerben létező lehetőség - hogy nyugdíj korhatár előtt un. malus-szal (büntetéssel, azaz csökkentett nyugdíjjal) megy el nyugdíjba, és ezzel tudomásul veszi, hogy ő élete végéig emiatt kisebb nyugdíjban fog részesülni (viszont elmehet korábban nyugdíjba).

Tehát a magyar nyugdíj korhatár-emelés kérdéskörében ez a két súlyos akadály van jelenleg, amit meg kell oldani.

Mennyi idő van még hátra az életemből? Tudományos alapú kalkulátorunk ITT

A hazai adórendszer továbbra is az egyik legversenyképesebb az EU-ban, mind a családok mind a vállalkozások érdemi segítséget kapnak

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara immár 33. alkalommal rendezte meg az Országos Könyvvizsgálói Konferenciát, amelynek témája "A könyvvizsgálat megbízhatósága, felelőssége az AI és a digitalizáció korszakában" volt. A konferencián előadóként részt vett Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár, aki a magyar adórendszer versenyképességének erősítéséről, az adminisztrációs terhek csökkentési lehetőségeiről és a digitalizáció fontosságáról tartott előadást.
2025. 09. 13. 07:00
Megosztás:

Budapesten nagyot ugrott az első lakást vásárlók aránya

2025 augusztusát az Otthon Start Program hatásai dominálták. Extrém magas keresletet hozott és a piac egészét felpezsdítette: a tranzakciószám egy hónap alatt 20%-ot ugrott, az árak meredeken emelkedtek, a kereslet összetétele pedig a fiatal és első lakást vásárló vevők irányába tolódott el. Bár a hitelezés átmenetileg mérséklődött, az előttünk álló hónapokban a program miatt hatalmas hitelpiaci robbanás várható.
2025. 09. 13. 06:00
Megosztás:

Zöld állítások és visszaváltási díjak nagyító alatt – országos fogyasztóvédelmi ellenőrzés indul

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos témavizsgálatot indított a hagyományos és az elektronikus kereskedelemben tapasztalható fogyasztóvédelmi gyakorlatok fenntarthatósági szempontú ellenőrzésére. Az NKFH szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok által lefolytatandó vizsgálat elsődleges célja egyrészt a visszaváltási díjra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, másrészt annak feltárása, hogy a vállalkozások által egyes termékeken feltüntetett zöld állítások valósak, pontosak és igazolhatóak-e.
2025. 09. 13. 05:00
Megosztás:

Albérlet árak 2025 szeptember: Bejött-e az egyetemisták kivárásos taktikája?

A várakozásokkal ellentétben az Otthon Start program egyelőre nem hozott fordulatot az albérletpiacon: szeptember első két hetében nem csökkentek, hanem még kicsivel emelkedtek is a lakásbérleti díjak - derül ki a zenga.huingatlanhirdetési portál adataiból. Budapesten jelenleg átlagosan 211 ezer forintos havidíjért hirdetnek garzonlakásokat, de a többszobás ingatlanoknál is 5-7 százalékkal magasabbak a kínálati bérleti díjak, mint tavaly ilyenkor.
2025. 09. 13. 04:00
Megosztás:

A Simple szolgáltatásai bővültek, a Simple Classic-tól búcsúzunk

Érdemes Simple Classic-ról a Simple appra váltani, hiszen a régebbi verziót még idén kivezeti az alkalmazást fejlesztő és üzemeltető SimplePay Zrt. A Simple applikációban ezzel párhuzamosan számos új fejlesztés várja a felhasználókat. Például már lehetőség van az OTP Visa mellett az OTP Mastercard bankkártyák digitalizálására is NFC-fizetéshez az androidos verzióban.
2025. 09. 13. 03:00
Megosztás:

Óraállítás - most jött a hír, aminek sokan nem örülnek majd! 2025 téli időszámítás

Téli időszámítás, őszi óraállítás 2025 időpontja: Magyarországon 2025-ben a téli időszámítás október utolsó vasárnapján indul. Ez idén 2025. október 26-ára, vasárnap hajnalban lesz. Pontosabban hajnali 3:00-kor állítjuk vissza az órákat 2:00-ra. De miért lesz ebből sokaknak baja idén?
2025. 09. 13. 02:00
Megosztás:

Két nyugdíjas él egy háztartásban? Akkor nagyon figyeljenek erre most!

Nézzük át, 2025-ben mire érdemes külön figyelnie KÉT nyugdíjasnak, ha egy háztartásban élnek Magyarországon.
2025. 09. 13. 01:00
Megosztás:

Sokan lebuktak! Ellenőrizze bérlapját! Ilyen hibák miatt kevesebb lehet a fizetése sok embernek

Minden dolgozónak fontos, hogy alaposan átnézze a bérlapját – mert gyakran előfordulnak hibák, amelyek miatt kevesebb pénzt kap kézhez, mint amennyi járna neki. Az alábbiakban összegyűjtöttem azokat a leggyakoribb hibákat és mulasztásokat, amelyek Magyarországon ma is akadályozzák, hogy a munkavállaló a neki jogszerűen járó összeget kapja meg.
2025. 09. 13. 00:01
Megosztás:

Gyorsabb kamatvágásokat vár a Morgan Stanley

Az amerikai bank vezető elemzője arról írt, hogy az eddiginél gyorsabb ütemű lazításra számít a Fed részéről.
2025. 09. 12. 23:00
Megosztás:

Drága most vagy olcsó az amerikai részvénypiac?

A részvénypiacok értékeltségét többféle módszertan és mutatószám szerint lehet vizsgálni. Az egyik, most bemutatandó megközelítés három komponensre bontja az értéket. Egyrészt a könyv szerinti értékre, mint ami azt hivatott megtestesíteni, ami a cégben jelenleg van, például eredménytartalék formájában.
2025. 09. 12. 22:00
Megosztás:

A magyar gazdák továbbra is számíthatnak a kormány segítségére

Hubai Imre a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vízgazdálkodási fejlesztéseinek projektzáró rendezvényén - amely a Vidékfejlesztési Program keretében valósult meg - elmondta, a kormány az öntözésfejlesztést szolgáló gazdálkodói együttműködéseket egy 2 milliárd forint keretösszegű, jelenleg is nyitva álló felhívással ösztönzi.
2025. 09. 12. 21:00
Megosztás:

Feszül a húr: Újabb Bitcoin-rug pull para a volatilis piacon

A Bitcoin újra reflektorfénybe került – nem a szárnyalása, hanem a hirtelen ármozgások miatti aggodalmak okán. Bár konkrét csalásnak nincs nyoma, a piaci szereplők mégis egyre idegesebbek. Vajon közeledik egy újabb „rug pull”, vagy csupán a makrogazdasági széljárás és az intézményi befektetők játszadozása kavarta fel a kedélyeket?
2025. 09. 12. 20:30
Megosztás:

BÉT: az OTP és a Mol húzta le a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1084,28 pontos, 1,06 százalékos csökkenéssel, 101 199,84 ponton zárt pénteken.
2025. 09. 12. 20:00
Megosztás:

A TikTok-ról tárgyal az USA és Kína

A hírek szerint jövő héten He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter Madridban tárgyal a két ország közötti kereskedelemről és a TikTok helyzetéről.
2025. 09. 12. 19:30
Megosztás:

ViVeTech Nyrt.: 20-25 százalékos árbevétel-növekedést tervez 2025-ben a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett kibervédelmi cég

542,2 millió forintos nettó árbevételt ért el a 2025-ös év első hat hónapjában a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett kibervédelmi cég, a ViVeTech Nyrt. A társaság a 2025-ös pénzügyi év egészét tekintve 20-25 százalékos árbevétel-növekedésre számít a tavalyi évben elért rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos szint után - derül ki a társaság mai napon publikált 2025. első féléves jelentéséből.
2025. 09. 12. 19:00
Megosztás:

Aranypiaci kilátások 2025 őszén: új történelmi csúcsok és a biztonság keresése a globális bizonytalanság közepette

Az arany ára az elmúlt hetekben ismét a figyelem középpontjába került, ahogy új történelmi csúcsra emelkedett. 2025 szeptemberében az arany unciánkénti ára elérte a 3 660 dollárt, ezzel több mint 39%-os növekedést produkált az év eleje óta – ami a legnagyobb éves átlagos emelkedés 1990 óta.
2025. 09. 12. 18:30
Megosztás:

Bebukott a kötvényhozam

Tegnap az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult az USA-ban. Azaz a fő mutatószám 2,7-ről 2,9 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 3,1 százalékon stagnált, de ez is elég volt ahhoz, hogy a kötvénypiac, s így a részvénypiac is optimista legyen.
2025. 09. 12. 18:00
Megosztás:

Megtörte rossz sorozatát az Adobe

Az szoftverfejlesztő cég tegnap tőzsdezárás után tette közzé aktuális pénzügyi évének harmadik negyedéves jelentését.
2025. 09. 12. 17:00
Megosztás:

Titkos üzenetet rejtenek a banki adatok: minden korábbinál drágább lett az iskolakezdés

Bár kevesebb család vett fel áruhitelt júliusban, mint tavaly, még soha nem költöttek ennyit iskolakezdésre – hiszen a kölcsönök átlagösszege egy év alatt 15 százalékkal, közel 40 ezer forinttal nőtt – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A 281 ezer forintos átlagösszeg inflációs nyomást jelez, miközben a bankok 0 százalékos THM-mel csábítanak. Kérdés, marad-e még puskapor a karácsonyi szezonra.
2025. 09. 12. 16:30
Megosztás:

15 millión Ft-ot is adnak már a bankok személyi kölcsönként

Egyre magasabb összegeket kínálnak a magyarországi bankok fedezetlen személyi hitelként, ma már egyáltalán nem számít ritkaságnak a 15 millió forintos felső összeghatár sem. Ezzel párhuzamosan az újonnan kötött személyi hitelek átlagos hitelösszege is sokat emelkedett az elmúlt időszakban, ráadásul ezt a folyamatot az Otthon Start Program is gyorsíthatja - vélik a Bank360 szakértői. Bár az ezzel kapcsolatos banki tapasztalatok vegyesek, van olyan hitelintézet, amely a program meghirdetése óta érzékelte az átlagon felüli személyi hitelek iránti érdeklődés élénkülését.
2025. 09. 12. 16:00
Megosztás: