A nyugdíjak nem romlanak az inflációval - Miért? Elmagyarázza a szakértő!
Mit jelent a nyugdíjak reálértéken tartása?
A nyugdíjak reálértéken tartása azt jelenti, hogy a nyugdíjakat a gazdasági inflációval összhangban tartják, hogy megőrizzék vásárlóerejüket az idő múlásával. Az infláció a pénz értékének csökkenését jelenti a piacon elérhető áruk és szolgáltatások árának általános emelkedése miatt.
Ha a nyugdíjak nem követik az inflációt, akkor az idő múlásával kevésbé lesznek képesek megfelelően kielégíteni a nyugdíjasok szükségleteit.
A nyugdíjak reálértéken tartásához általában a nyugdíjrendszerekben automatikus nyugdíjkiegészítések vagy nyugdíjemelések szükségesek, amelyek figyelembe veszik az inflációt és növelik a nyugdíjak összegét ennek megfelelően. Ez biztosítja, hogy a nyugdíjasok hosszú távon is fenntarthassák az életszínvonalukat és megfelelően meg tudjanak állni az árak emelkedése miatt.
A nyugdíjak reálértéken tartásának hiánya komoly következményekkel járhat a nyugdíjasok számára, mivel csökken az életminőségük és nehézségekbe ütközhetnek a mindennapi költségek fedezésében. Ezért a nyugdíjrendszerek tervezése és fenntartása során fontos szempont a nyugdíjak reálértéken tartása.
Mi a helyzet Magyarországon?
Sebestyén Géza beszámolt róla: 2010 óta - gazdasági válságok ellenére is - mintegy húsz százalékkal növekedett a magyar nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke a kormány intézkedéseinek, így a nyugdíjemeléseknek, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének, a nyugdíjprémiumoknak köszönhetően.
A jövő évi költségvetésbe a becsült infláció mértékével megegyezően hat százalékkal emelkedő mértékű nyugdíjak kifizetését, és az ugyanilyen mértékben emelkedő 13. nyugdíj kifizetését tervezte be a kormány, valamint - amennyiben 2024-ben a GDP-növekedés is a várt négy százalék környékén lesz - nyugdíjprémiumra is számíthatnak az ellátásra jogosultak - emelte ki.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az infláció jövőre magasabb lesz a most vártnál, akkor ezt visszamenőleges hatályú korrekció követi majd, azaz a kormány biztosítani fogja az infláció mértékével megegyező emeléseket a nyugdíjasok számára - mondta.
Sebestyén Géza szerint a magyar nyugdíjasok szegénységi mutatói sokat javultak 2010 óta, s ma már európai viszonylatban a második helyen áll e tekintetben az ország. Míg Németországban minden ötödik, a balti államok némelyikében pedig minden második nyugdíjast fenyeget az elszegényedés, addig Magyarországon nyolcból csak egyet - emelte ki.
A műsorban utaltak Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken elhangzott szavaira is, amelyek szerint Brüsszelből azt javasolják, hogy "ne vegyük el a bankoktól és a nagy cégektől" az extraprofitot, a nyugdíjasoknak, a családoknak kelljen kifizetniük a teljes energiaköltséget.
A nemzeti költségvetés kialakítása mindig az adott kormányzat hatáskörébe tartozik, a magyar gazdaság mutatóinak - így a tartható költségvetési hiány, a várhatóan csökkenő államadósság - fényében pedig nincs is semmilyen indok szigorúbb költségvetésre - szögezte le a szakértő.
