A román vasúti hálózat több mint 70 százaléka felújításra szorul
A közlemény szerint a kabinet a közlekedési minisztérium kezdeményezésére fogadott el határozatot a vasúti infrastruktúra 2026 és 2030 közötti időszakra szóló fejlesztési stratégiájáról, amely egyik előfeltétele volt annak, hogy a tárca aláírhassa a román államvasutak (CFR) működtetéséhez szükséges keretszerződést. A szerződés hiányában nem lehetne kiutalni a vasutasok bérét - magyarázták.
A dokumentum szerint a román vasúti infrastruktúra állapota nagyon leromlott a rendszerváltás óta eltelt három és fél évtized finanszírozási hiánya miatt. A 2021-2025-ös időszakban az ágazat a vasúti pályák karbantartásához szükséges alapok alig 45 százalékát kapta meg, a hiány pedig meghaladta a 12 milliárd lejt (830 milliárd forint).
1990-ben a román vasúti hálózat 10,1 százaléka (1364 kilométer) esetében járt le a felújítási határidő, 2010-ig az elöregedett vasúti pályák hossza (5596 kilométer) már a hálózat 42,1 százalékát tette ki, míg 2025-re a műszaki szempontból elöregedett vasútvonalak hossza (9753 kilométer) elérte a teljes hálózat 72,6 százalékát - részletezte a kormányközlemény.
A vasúti infrastruktúra egyre romló állapotával összefüggésben a romániai vasúti személyszállítás 2 százalékos, a teherszállítás pedig 23 százalékos visszaesést regisztrált az előző ötéves időszakra célként kitűzött 25 százalékos növekedés helyett.
A 2026-2030-ra szóló fejlesztési stratégia célkitűzései között szerepel a lemaradás felszámolása a vasúti infrastruktúra megújítása területén, a vasút versenyképességének növelése gyorsabb és megbízhatóbb vasúti szerelvények üzembe helyezése révén, és a román vasúti hálózat európai integrációjának javítása. A kormány sajtóirodája ezen tervek megvalósítási módjáról, műszaki paramétereiről és finanszírozásról nem közölt részleteket.
A kormányközlemény hangsúlyozta, hogy az ötéves vasútfejlesztési stratégiáról szóló kormányhatározat nem módosítja az ágazati közpolitikát, csak "aktualizálja és kiegészíti" a már hatályos hazai törvények és európai előírások által megszabott jogszabályi keretet.
A pontosítást azért tartották szükségesnek, mert a bukaresti parlament május elején megvonta a bizalmat az Ilie Bolojan miniszerelnök vezette koalíciós kormánytól, és azóta sem iktatott be új kormányt. Így a kabinet korlátozott hatáskörrel, ügyvivőként működik, és nem jogosult rendeletek elfogadására, törvénytervezetek beterjesztésére, nem kötelezheti el az országot távlatos közpolitikák megvalósítására.
