A Számvevőszék szerint szabályszerű az energetikai hivatal víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatellátása

Az ÁSZ MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében megállapítja: az energetikai hivatal az ellenőrzéshez kapcsolódó 11 víziközmű-szolgáltatóval kapcsolatos felügyeleti tevékenységét is szabályszerűen gyakorolta.

Az ÁSZ ellenőrzésén túl vizsgálta a vizek védelmének témáját. Az elemzés azt járta körül, hogy az ENSZ Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljai közül a környezeti vízminőség javítása és a környezeti vizeket szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése alcél megvalósítása érdekében Magyarország milyen eredményeket ért el.

Az elemzés szerint míg a szennyvíz biztonságos kezelésében Magyarország jól teljesített, a víztestek vízminősége az elmúlt időszakban lényegesen nem javult. Ennek oka egyfelől az, hogy ipari múlttal bíró országok számára nehézséget jelent a Víz keretirányelvben megfogalmazott biológiai és kémiai határértékek elérése - ez a helyzet Magyarországon is. Az elemzés kiemeli: a hazai felszíni vizek minőségét döntően meghatározza az a tény, hogy az ország vízfolyásainak 95 százaléka külföldről származik. Az elmúlt évek alacsony vízhozamai szintén hátráltatták a vízminőségi célok elérését.

A jelentés szerint 2017-ről 2020-ra a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatra csatlakozott lakások aránya 81,4 százalékról 83,0 százalékra, a legmagasabb tisztítási fokozattal kezelt szennyvíz aránya 90,9 százalékról 91,6 százalékra nőtt. Mivel itt Magyarország eleve magas értékről indult, a kis mértékű javulás is azt jelenti, hogy a szennyvízkezelés minőségének fejlesztésével kapcsolatos célok lényegében teljesültek.

A hazai vízminőségi adatok a szennyvízkezelés ökológiai paradoxonjára is rávilágítanak: minél nagyobb arányban gyűjtjük a szennyvizet a közüzemi hálózatokon, annál jobban nő a felszíni vizek szervesanyag- és tápanyag-terhelése a szennyvíztisztító telepek kibocsátásának növekedése miatt. A felszín alatti vizek esetében a terhelés megszűnését követően a javulás viszont csak évtizedek múltán lesz tapasztalható.

A szennyvízkezelés esetében elsődleges célként az jelent meg, hogy minél több háztartás kapcsolódjon a szennyvízhálózatra. A szennyvízgyűjtő kapacitásoktól azonban helyenként elmaradhat a szennyvíz kezelését szolgáló képességek mértéke, ezt mutatja, hogy esetenként a víziközmű szolgáltatók kénytelenek megtagadni azokat a csatlakozási kérelmeket, amelyek meghaladják kapacitásaikat.