A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó francia-német javaslat ellen tüntettek Belgrádban

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a néhány száz tüntető azt követelte, hogy a belgrádi vezetés ne fogadja el a javaslatot, és a szerb elnök vonuljon ki a Koszovóról szóló nemzetközi tárgyalásokból, ellenkező esetben tömeges tüntetésekre lehet majd számítani országszerte. Néhányan "Koszovó Szerbia

Rendőrségi jelentések szerint a tüntetést szervező ultranacionalista csoport vezetője összefüggésbe hozható a Wagner orosz magánkatonai szervezettel, és a hatóságok szerdán elfogtak két tüntetésre igyekvő férfit, akinél távcsöves puskát és lőszert is találtak.

Damjan Knezevic, a tüntetést szervező Nemzeti Járőrök nevű szélsőjobboldali civil szervezet vezetője többször is fenyegetően fogalmazott, amikor Aleksandar Vucic államfőről beszélt, és arra utalt, hogy ha Szerbia vezetése elfogadja a francia-német rendezési javaslatot, és nem tudja megakadályozni, hogy Koszovó belépjen az ENSZ-be, akkor Oroszországnak kell élnie vétójogával, és Moszkvának adnia kell egy hónapot, hogy "ezt az árulót" elintézzék.

A francia-német javaslat szövege ugyan nem ismert, de a politikusok nyilatkozataiból annyit tudni lehet, hogy tizenegy pontból áll, és Szerbia számára ezek közül az a pont lehet a legfájdalmasabb, amely arról szól, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.

Az európai országok közül egyedüliként Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, mert az ország vezetői úgy vélik, korábban Szerbia esetében sem váltak be a szankciók, így Oroszország esetében sem lehetnek hatékonyak. Másrészt Belgrádot történelmi, kulturális és vallási kapcsolatok kötik Moszkvához, és ezt a kapcsolatot nem áll szándékukban veszélyeztetni.

Az utóbbi néhány hétben Aleksandar Vucic többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség kemény elvárásokat támasztott Szerbiával szemben, és egyik feltételként az is elhangzott, hogy leállhat az ország európai integrációja, amennyiben nem vezet be büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.