A tavasz sem törte meg a pangást az ingatlanpiacon - mi lesz itt?
Az idei második negyedév is adós maradt a lakáspiaci fordulat biztos jeleivel. Ahogy a KSH legfrissebb jelentése mutatja, az egész múlt évet jellemző forgalom-visszaesés idén is folytatódott. A második negyedévben új lakásból 32,7 százalékkal, míg használtból 19,8 százalékkal kevesebbet adtak el, mint egy esztendővel korábban. Ebből optimizmusra mindössze az adhat okot, hogy egy negyedévvel korábban még ennél is jelentősebb visszaesés – az újaknál 37,4%, a használtaknál pedig 35,7% – mutatkozott.
A forgalom visszaesését az árak az év első felében némi hullámzással, s részpiaconként igen eltérően követték. A használt lakások ára az első negyedévben még nőtt 3,9 százalékkal, ám a következőben már megint csökkent 2,2 százalékkal. Ezzel szemben az új otthonoknál továbbra is töretlen volt – 2,7 majd 7,6 százalékkal – a drágulás. Így idén április-júniusra tovább nyílt az árolló a két kategória között: a használt lakások (a 2015-ös bázishoz viszonyítva) 259 százalékos, míg az újak 310 százalékos árfolyamon cseréltek gazdát. Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője magyarázza a kialakult helyzetet: „az új lakások árain nincs hatásos fék. Igaz, a körülmények miatt a beruházók most kevesebbet építenek, de azok piacra dobásával kivárják a vevőket, akik képesek és hajlandóak megadni értük az egyre emelkedő árakat”.
A teljes piacot tükröző (és ugyancsak 2015-höz viszonyító) reálárindex 2022. II. negyedében volt csúcson, s azóta, egy év alatt nagyot esett: 197 százalékról 168 százalékra. Ám a csökkenése idénre már jelentősen lassult, szinte megállt, így az elemző szerint az infláció további mérséklődésével – és a forgalom beindulásával –belátható időn belül, optimális esetben akár már 2024 végére visszatérhet a lassú reálár-emelkedés is a lakáspiacra.
A Magyar Nemzeti Bank – ugyancsak a 2023. II. negyedévi adatokkal aktualizált – lakáspiaci összefoglalója a településtípusok és régiók szerinti áralakulásáról is igyekszik képet adni. E szerint a községekben április-június között megállt az immár három negyedéve tartó csökkenés, azonban éves alapon, nominálisan még így is átlagosan 8,1 százalékos áresést mutatnak a tranzakciók. Ezzel szemben a vidéki városoknál az éves mérleg 1,1 százalékos, míg a fővárosnál 4,9 százalékos átlagos növekedést mutat. Az egyes régiók stagnálás-körüli eredményei közül leginkább a nyugat-dunántúli városoké lóg ki, melyeknél az éves drágulás elérte az 5,1 százalékot. Negatív eredménye két régiónak volt: az Észak-Alföldnek (-0,3%) és a fővárost körülölelő Közép-Magyarországnak, azaz Pest vármegyének (-0,4%). Utóbbi szereplését az is magyarázhatja, hogy a fővárosból való kiköltözés hulláma a Covid óta alábbhagyott, viszont ezt megelőzően jócskán felhajtotta a régió árait.
Nem csak az árak, hanem a forgalom alakulása is eltérő képet mutat településtípusonként. Ám ahogyan ez a KSH összefoglalójából kitűnik, a II. negyedévre talán mindenütt túljutottak már a mélyponton. Ekkor a vármegyeszékhelyek forgalomesése – éves összevetésben – 31 százalékos volt (az I. negyedévben még 46%), a városoké 27% (34%), míg a községeké 27% (31%). A legnagyobb fordulatot a fővárosban regisztrálták: az I. negyedévi 32 százalékos visszaesést április-júniusban 18 százalékos forgalombővülés követte. Ennek egyik lehetséges oka, ahogy Valkó Dávid is emlékeztet, hogy a forint tartós gyengélkedése javíthatja a hazai ingatlanok vonzerejét az euróban kalkuláló vevők szemében. A KSH friss jelentése külön is kitér arra, hogy ismét jelentős a külföldi vevők érdeklődése a magyar lakáspiacon, vásárlásaik száma – melyek harmada a fővárosi piacot élénkítette – már tavaly is meghaladta a korábban csúcsnak számító, 2018-as szintet.
E mellett a budapesti vásárlások idei növekedésének az is hajtóereje lehet, hogy a II. negyedévben indultak csökkenésnek az állampapírok kínálta kiemelkedő hozamok, ami a hosszabb távon kalkuláló befektetők egy részének figyelmét ismét az ingatlanok felé terelheti. Valkó Dávid arra is emlékeztet, hogy a fővárosi folyamatok rendszerint jó előrejelzői a lakáspiaci fordulatoknak, bár hozzáteszi, hogy ebből a II. negyedévi adatból még nem lehet megítélni, hogy valóban a kereslet trendszerű fellendülésének első jelét látjuk-e?
