A tőkések nem értenek a humán tőkéhez
2022 év végén - 2023 év elején a magyarországi kockázati tőkebefektetői piac 22 képviselőjével készített strukturált mélyinterjút a Future Proof Consulting. A felmérés a hazai piacon először igyekezett felmérni a befektetők humán erőforrásról való ismereteit és az általuk használt módszereket. A felmérés készítőit az indította el, hogy a befektetések után a hazai portfolio cégek 2/3-a valamilyen humán faktor miatt bukik el. A felmérés szerint mind a hazai befektetőknek, mind a startupok vezetőinek jócskán van pótolnivalójuk a tudatos és korszerű HR menedzsment alkalmazása terén.
A csapatba befektetés mítosza
“A csapat alapján döntök - mondja a legtöbb befektető, ha megkérdezzük a befektetési döntés legfontosabb tényezőjéről. Ezzel csak az a baj, hogy saját bevallásuk szerint a befektetők 86% nem tudja megnevezni, milyen módszert, eljárást, vagy partnert használ a startupokban rejlő humántőke felmérésére. Azaz már a befektetőknél is hiányzik a vállalatok legfőbb értékét adó humántőke adekvát és konkrét módszertanra épülő elemzése. Így persze nehéz azt is megmondani a startup számára, hogy a közösen kitűzött üzleti cél érdekében miben és hogyan kellene fejlődnie.” - mondta a kutatás legfőbb tanulságáról Tarczali Patrícia, humántőke szakértő, a Future Proof Consulting alapítója.
A startup szektor jelenlegi, általánosan 10%-osnak mondott túlélési (sikerességi) rátájának növelése érdekében ugyanakkor a humántőke a kulcs, ebben minden érintett egyetért. A felmérés készítői szerint önmagában a humántőke releváns fejlesztésével könnyen 30%-ra lenne növelhető sikerráta, ami jelentősen lendítene a szektor gazdasági értékén is az exportképesség növelése által, így hozzájárulva az ország GPD-jéhez.
A humántőke-fejlesztés hiányzó kultúrája
A Future Proof Consulting kutatása alapján a legtöbb befektető humántőke terén mindössze a személyes emberismeretére és a korábban megszerzett gyakorlati tapasztalatára, vagy szimplán üzleti ösztöneire épít, azaz egyéni, szubjektív alapon ítél meg objektíven mérhető dolgokat.
A kutatás szerint a befektetők mindennapi tevékenységében a humán erőforrást nem vizsgálják, nem mérik és nincs ennek kimutatott része. A befektetők emellett határozott - egymással nagyrészt megegyező - elképzeléssel rendelkeznek arról, melyek a jó csapat, illetve jó startup alapító ismérvei. A „recept” tehát megvan, az ezen kompetenciák felméréséhez szükséges képesség és ismeretanyag ugyanakkor hiányzik a befektető közel 90%-nál, állapította meg a kutatás.
“A VC-k befektetési- és még inkább portfolio managerei idejük nagy részében pénzügyi- és eredménykimutatásokkal, chasflow- és negyedéves tervekkel, valamint üzleti célkitűzésekkel foglalkoznak. Az utóbbiakat megvalósító, a kitűzött célokat elérő humántőkével kapcsolatos auditok, kompetenciatervek és -felmérések, manageri és vezetői képességfelmérések ugyanakkor nem képezi munkájuk részét. Ez baj, ugyanis egy cég értékét az ott dolgozók révén lehet a leghatékonyabban növelni.” - állítja Tarczali Patrícia.
A HR nem csupán recruitment
A megkérdezettek 82%-a szerint a befektetést követően egyértelműen a startup csapat kompetenciái és képességei, tudása az, amely a legnagyobb kihívást jelenti mind alapítói, mind befektetői szempontból. Ugyanakkor hiába ismerik ezeket a kihívásokat a befektetési szakemberek, valamint az alapítók, a befektetésből a legkisebb arányú költés a csapat és a vezetők fejlesztésére megy, a megkérdezettek 72%-a szerint.
A kutatást végzők megállapítása szerint ezzel összefüggésben alacsony maguknak a startupok cégeknek is a HR tudatossága is. A stratégiai szintű HR problémákat, működési zavarokat az érintettek legtöbbje pusztán operatív recruitment problémaként azonosítja, így próbálva, például munkaerő felvétellel orvosolni szervezetfejlesztési kihívásokat.
