Vállalati villamosenergia-szerződések - van kiszámítható megoldás?
A cPPA-k szerepe a zöld átmenetben
A magyarországi energiapolitikai célkitűzések alapján 2030-ra mintegy 12.000 megawatt megújuló alapú villamosenergia-termelő kapacitásra lesz szükség, de az ehhez szükséges beruházások finanszírozása egyre nagyobb kihívást jelent. A korábban elérhető, kiszámítható támogatási rendszerek – mint a kötelező átvételi tarifán (KÁT) alapuló modell vagy a METÁR prémium támogatási rendszer – csökkenő szerepe miatt a piacnak új megoldásokat kell találnia. A hosszú távú cPPA-k lehetőséget kínálnak arra, hogy a vállalatok közvetlenül szerződjenek megújuló energiaforrások termelőivel, így biztosítva a saját zöld energiaellátásukat.
"A cPPA szerződések támogatják a megújuló energiatermelés fejlődését és finanszírozhatóságát, valamint hozzájárulnak a fenntarthatósági célok eléréséhez. Emellett lehetőséget biztosítanak a felhasználónak arra, hogy közvetlen beszerzési kapcsolatot alakítson ki egy termelővel saját beruházás létesítése nélkül. A társasági cPPA esetében a termelő a felhasználóval közvetlen szerződéses kapcsolatban áll, míg a kereskedői PPA-k esetében a termelő és a kereskedő között létesül szerződéses kapcsolat" – összegezte Simon Gábor, a DLA Piper Hungary Energia szakterületének vezetője.
Miért terjednek lassan a cPPA-k Magyarországon?
"A cPPA-k rendkívül vonzó szerződéskötési alternatívát jelentettek főként az energiaválság időszakában. Az azt jellemző extrém magas árkörnyezetben mind a vevő, mind pedig az eladó érdekelt volt abban, hogy viszonylag hosszú időtávra, a piaci folyamatokon kívül, gyakorlatilag a beruházás megtérülését figyelembe véve szerződjön le. Az energiaárak normalizálódása után most egy normál piaci időszakban kell megtalálni a helyét ezeknek a szerződéseknek" – fogalmazott Orbán Gábor, az MVM Partner Zrt. és az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója.
A szakértők szerint a cPPA-k széles körű elterjedésének egyik fő akadálya a hazai vállalatok energiabeszerzési stratégiája, ugyanis míg Nyugat-Európában és a régió egyes országaiban a 10-15 éves szerződések a gyakoriak, addig Magyarországon jellemzően csak néhány éves időtávban gondolkodnak a vállalatok, ami kevésbé kedvez a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatoknak.
„A cPPA-k hosszú távú elköteleződést igényelnek, ami a magyar piacon jelenleg kevésbé jellemző. Az ESG szempontokat stratégiai területként kezelő nagy nemzetközi vállalatok már régóta alkalmazzák ezt a modellt más, főleg nyugat-európai országokban, de hazánkban még nem alakult ki ennek a megfelelő piaci gyakorlata. A cPPA-k elterjedése természetesen függ attól is, hogy a természeti adottságok alapján mennyire versenyképes a megújuló termelés az adott országban" – emelte ki Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. vezetője.
A hazai elterjedést hátráltatja még a finanszírozók óvatossága is, akik természetesen nagyobb étvággyal adnak hitelt olyan projekteknek, ahol alacsony a partnerkockázat. A cPPA-k összetett struktúrájúak, és a kockázatallokáció komplexitása miatt kevésbé vonzóak. Ezen kívül az elmúlt években a magyar piacon jelentősen megnőtt a negatív áras órák száma – azaz amikor a villamos energia termelője fizet azért, hogy átvegyék azt tőle –, ami növeli az időjárásfüggő termelők kockázati profilját. Ezért a beruházók sokszor inkább biztonságosabb megoldásokat keresnek, hogy ne legyenek kitéve a piaci kockázatoknak és árhullámzásnak.
Új piaci lehetőséget kínál az energiatárolók terjedése
A szakértők arra is rávilágítottak, hogy a tárolókapacitások fejlesztése ugyanakkor új lehetőségeket teremthet. A naperőművi termelők például egyre gyakrabban fontolgatják akkumulátoros energiatárolók telepítését, amelyek segítségével vonzóbb ajánlatokat kínálhatnak a vállalatok számára.
„Az időjárásfüggő zöld erőművek, így a nap- és szélerőművek által megtermelt villamos energiát tárolni képes kapacitások növelése jelentősen javíthatja a cPPA-k vonzerejét. Azok a beruházók, akik a fotovoltaikus (PV) termelés mellé energiatárolási megoldásokat is integrálnak, jobb pozícióból tárgyalhatnak a vállalati vevőkkel” – tette hozzá Kovaloczy Áron.
Piaci kilátások
Hazánkban sok projekt rendelkezik már hálózati betáplálási kapacitással, azaz ún. „ready-to-build” állapotban vannak, de a fejlesztés nem tud elindulni, amíg nincs meg a megfelelő vevő a villamos energiára. Egy kereskedő megtalálása azonban nem tartozik a legnagyobb kihívások közé, hiszen legalább 5-10 olyan nagyobb energiakereskedő céget is találni a hazai piacon, akik PPA típusú szerződésekben érdekeltek.
"A fő kérdés, hogy a cPPA szerződés milyen kockázatallokáció és milyen egyéb feltételek mentén tud megvalósulni úgy, hogy biztos megtérülést tudjon garantálni. Ha egy megújuló beruházó mégsem tud egy olyan kereskedőt találni, aki vele hosszú távra elköteleződne, akkor a szervezett villamosenergia-piac kellő alternatívát nyújt ahhoz, hogy a PV termelését el tudja adni. Az nem igaz, hogy ezek a megújuló beruházások ne tudnának megvalósulni itthon, a kérdés inkább az, hogy ez direkt piaci elérésen, kereskedőkön keresztül, önállóan a termelő által vagy pedig egy cPPA szerződés keretében történik meg" – emelte ki Orbán Gábor.
A szakértők emellett egyetértenek abban, hogy a cPPA-k népszerűségének növeléséhez mindenképpen szükség lenne a vállalatok és finanszírozók edukációjára.
„A zöld átmenet prioritás marad az energiaszektorban, így érdemes megvizsgálni, hogy milyen eszközökkel lehet elősegíteni a cPPA-k elterjedését. Mindannyiunknak, akik ezen a piacon aktívak vagyunk, azt kell elősegítenünk, hogy egymásra találjanak ezek a szerződő felek, és ezáltal folytatódni tudjon a zöld átmenet. A szabályozás szerepe kulcsfontosságú, és minden bizonnyal a következő években egyre nagyobb figyelem irányul majd ezekre a típusú szerződésekre” – összegezte Simon Gábor.
