Adategyeztetési eljárás: a NAV megnyomta a start gombot

Az adategyeztetési eljárás fogalmával első alkalommal az őszi adócsomag azon verziójában lehetett találkozni, amelyet a Pénzügyminisztérium 2024. október 16-án bocsátott társadalmi egyeztetésre. Egy teljesen új adóhatósági eljárástípusról van szó, amelyet a NAV elsősorban az Online Számla rendszerben lévő adatok tisztítására fog használni, bár elviekben bármilyen adatszolgáltatás kapcsán alkalmazható.
Amennyiben az adóhatóság hiányosságot vagy eltérést tár fel az adózó adatszolgáltatásában, az adategyeztetési eljárás kezdeményezésével a feltárt hiányosságok és eltérések tisztázására hívhatja fel az adózót az adategyeztetési eljárás kezdeményezésével. Erre az érintettnek 15 nap áll rendelkezésére a felhívástól számítva. A folyamat teljes egészében elektronikusan, az Ügyfélportálon zajlik. A 15 nap elteltével az adóhatóság megvizsgálja az adózó által elvégzett módosításokat, majd értesítést küld az adategyeztetés eredményéről és az esetleges további lépésekről.
Komolyan kell venni a felhívást
A 2025. január 1-jén hatályba lépett szabályok szerint az adózónak kötelessége részt vennie az adategyeztetési eljárásban. Ha nem reagál az adóhatóság ezzel kapcsolatos felhívására, mulasztási bírságra számíthat, amelynek összege első lépcsőben, a 15 napos határidő elmulasztásakor 300 000 forint. Az újbóli felhívás figyelmen kívül hagyása 100 000 forinttal növeli a bírság összegét, és ha a harmadik lépcsőben megismételt felhívásra sem reagál a megadott határidőig, akkor 500 000 forintos bírság szabható ki rá.
A válaszadás sokadszorra történő elmaradását az adóhatóság várhatóan „keringőre való felhívásként” értelmezi majd, és adóellenőrzést indít az adózóval szemben. A mulasztási bírságokon túlmenően is fontos tehát, hogy az adózók komolyan vegyék az új eljárást.
Miért van szükség az adategyeztetési eljárásra?
2024 végéig bezárólag négy olyan eljárási forma létezett, amelyet az adóhatóság a kockázatelemzési tevékenysége alapján elrendelhetett az adózók irányába: a támogató eljárás, a jogkövetési vizsgálat, az adóellenőrzés és a büntetőeljárás. Ezek sorába illeszkedik ez év elejétől az adategyeztetési eljárás.
Bevezetését az indokolta, hogy hiába telt el több mint hat év az online számlaadat szolgáltatás indulása óta, még mindig rengeteg a hiba és az ellentmondás az adóhatósághoz automatikusan beérkező adatokban. Eddig nem állt rendelkezésre olyan eszköz, amellyel hatékonyan rá lehetett venni az adózókat a hibák kijavítására. Pontosabban volt egy ilyen eszköz, az adóellenőrzés, ennek lefolytatására azonban minden ilyen esetben nem volt lehetőség a NAV véges kapacitásai miatt. Az új eljárástípus segítségével és az adózók aktív közreműködésével egyszerűen és gyorsan tisztázhatók az anomáliák.
Először a súlyosabb eltérésekre koncentrálnak
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 2025. február 24-én küldték ki az első felhívásokat egy előre leválogatott, szűk kör részére. A szervezet kockázatelemzői ugyanis első körben a súlyosabb eltérésekre koncentráltak. Azokat a cégeket szűrték ki, amelyeknél az online számla és online pénztárgép forgalom jóval magasabb volt, mint az áfabevallásban feltüntetett összeg.
A NAV arra is felhívta a figyelmet, hogy azoknak a cégeknek is érdemes már most rendeznie az esetleges eltéréseket, amelyek nem kaptak felhívást az első körben, de tisztában vannak vele, hogy érintettek lehetnek. Az adategyeztetési eljárások ugyanis az első egyeztetési kör tapasztalatainak feldolgozását követően tovább folytatódnak.