Az építészeti törvény alapvető építészeti változásokat kíván bevezetni
Lánszki Regő elmondta, hogy a 2022-ben elindított helyzetfeltárás során arra jutottak, hogy alapvető változások szükségesek a területen. Az egyik legégetőbb problémát a zöldterületek védelmének, illetve ezek fenntarthatóságának hiányosságai jelentik. Szavai szerint az elmúlt 35 évben ezen területek több mint 10 százaléka vált beépíthetővé, és fontos cél, hogy a beépítésre nem szánt területi mutató nem csökkenhet tovább.
Folyamatosan romlik a műemléki és helyi védettség alatt álló épületállomány állapota. A 15 ezer műemléképület több mint 80 százaléka kritikus műszaki állapotban van, ezeket meg kell menteni - mondta. Hozzátette: 650-700 ezer üresen álló ingatlan létezik országszerte, melyeket funkcióval kell megtölteni.
Sok a használaton kívüli barnamezős terület, ezek fejlesztése, a rajtuk lévő "tájseb épületek" megszüntetése az adott település működését előmozdíthatja - mutatott rá.
Megjegyezte, hogy régen helyi építőanyagokkal dolgoztak a szakemberek, ám a huszadik század végére már kezdték elveszíteni a karakterüket a tájegységek, hiszen típusházakat húztak fel.
Lánszki Regő beszélt arról is, hogy a helyi döntéshozatali szintek nem léteznek, nincs például tervtanács néhány megyei jogú városban, ezen is változtatnak a törvény bevezetésével.
Minden építkezést, amely meghaladja az 1500 négyzetmétert, az országos tervtanácshoz rendeltek, így áttekintést kaptak, hogy melyik országrész hogyan fejlődik, milyen típus problémák vannak az adott területen.
Mint mondta, újdonságként a törvényben alapelveket is meghatároztak, összesen 80 rendelet módosult, 5 új kormányrendelet született. A törvény célja, hogy ne csak országos keretet biztosítson, hanem számos kérdésben a helyi főépítészek és tervtanácsok vétóval, beleszólással rendelkezzenek, így végül az építmények illeszkedjenek a településképhez.
Lánszki Regő bemutatta a balatoni főépítészt, aki május 1-jétől Lengl Zoltán lesz, a Balatoni Főépítészi Hivatal pedig Balatonfüreden működik majd.
Gombos Márk, az ÉKM területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára kitért arra, hogy kétszintű tervrendszer fog működni: országos és települési szintű tervek születnek majd.
Hozzátette: településtervet és arculati kézikönyvet kell készíteni az önkormányzatoknak, a meglévőket pedig 2027-ig kell felülvizsgálni.
Változást jelent, hogy a települések közösen is elkészíthetik a tervet, ami a korábbinál költséghatékonyabb megoldást jelent.
A Veszprém, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyei szakemberek részvételével zajlott veszprémi fórumon a résztvevők megismerhették a törvény részleteit és bevezetésének várható következményeit.
