Az integráció a kulcs a magyar gazdaság növekedéséhez
A profi kiválasztás alapozza meg az integráció sikerét
A Jobtain becslései szerint mintegy 65 ezer külföldi dolgozhat év végére hazánkban. Beilleszkedésük sikere már a kiválasztással eldől. Ezért nagyon fontos, hogy már a toborzás megfelelő módszerekkel történjen, de számos olyan terület van, amire kiemelt fókuszt kell helyezni az integráció során. A harmadik országbeli munkavállalók kiválasztása lokális, az adott országban és piacon megfelelő presztízzsel és szakértelemmel bíró toborzó cégek bevonásával történik. Ők végzik a potenciális jelöltek felkutatását, előszűrését a munkaerő-kölcsönzők, illetve a partnereik által megadott létszámigény és kiválasztási kritériumok alapján. Ezt követően a munkavállalók egy alapos egészségügyi szűrésen és kriminalisztikai ellenőrzésen is részt vesznek. Csak azok a jelöltek mehetnek tovább interjúra, akik ezeken megfeleltek. Őket a helyi toborzó cég hívja be online interjúra. „Az online interjú már kölcsönző cégekkel, illetve a potenciális foglalkoztató bevonásával zajlik. Ez a hosszú és szigorú előkészítési folyamat megalapozza a későbbi sikereket és kölcsönös elégedettséget. Az általunk kölcsönzött harmadik országbeli munkavállalók között például a fluktuáció nagyon minimális, az öt százalékot sem éri el” – tájékoztat a szakértő.
Sok múlik a cégkultúrán
A külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatban általában van egyfajta fenntartás a magyar munkavállalókban. A sikeres beilleszkedés szempontjából fontos, hogy ezt is mérsékeljék a munkáltatók és a kölcsönző cégek. Ennek egyik sarokpontja a bérkérdés tisztázása. A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók, vagyis a hazai és külföldi munkavállalók azonos bérsávon vannak. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Tapasztalataink szerint a legtöbb munkáltató kiemelt hangsúlyt fordít arra, hogy a magyar és a külföldi munkavállalók már az első naptól kezdve nyitottak legyenek a közös munkára. Ahol ennek megteremtése a cégkultúra alapvető eleme, ott abszolút nincs ellenszenv a magyarok és a külföldiek között.
„Már a harmadik országbeli munkavállalók érkezését megelőzően fontos felkészíteni a vállalat munkatársait, hogy kik érkeznek, melyik országból, milyen szokásaik, ünnepeik vannak. Ezek mind elősegítik azt, hogy a magyar és a harmadik országbeli munkavállalók hamar megtalálják a közös hangot. Ugyanennyire fontos az is, hogy mielőtt a külföldi munkaerő megérkezik Magyarországra, egy egész napos orientáció keretében tájékoztatást kapjanak az országról. Ebbe beletartozik a kultúra, a vallás, az időjárás. Olyan apróságok is, minthogy milyen gyógyszereket hozzanak, hogyan öltözzenek, miket csomagoljanak a bőröndjükbe. A munkavállalók mellett a kamarák bevonásával érdemes a tágabb környezetet is felkészíteni a harmadik országbeliek érkezésére. Az ilyen jellegű aktivitások mindig nagyon pozitív hatásúak” - hangsúlyozza a Jobtain szakértője.
A magyarok és külföldiek kapcsolatában segítenek a kulturális egyezőségek is
Egyes harmadik országokban – különösen például a Fülöp-szigeteken - kultúrája van a külföldi munkavégzésnek. Emellett motiválja őket, hogy külföldön és főként Európában dolgozhassanak, hiszen hazájukban kevés a munkalehetőség. „A filippínók vallásukat tekintve hasonlóan a magyarok többségéhez, keresztények, ráadásul katolikusak. Családcentrikusak és a magyarokat is annak tartják. A karrierjüknél fontosabb számukra az, hogy a családjukat tudják támogatni. Ezek mind olyan jellemzők, amik megkönnyítik az integrációjukat” – hívja fel a figyelmet a szakértő. Hozzáteszi: alapvetően elmondható, hogy a legtöbb harmadik országbeli munkavállaló rendkívül szabálykövető. Amit számukra leírnak, akár munkaköri utasításban, akár a munkaszerződésükben, azokat többnyire maradéktalanul betartják. Éppen ezért rendkívül jól együtt tudnak működni a magyar munkavállalókkal és a vállalatok is szívesen alkalmazzák őket, ha az adott álláshelyre nem találnak magyar állampolgárt.
A külföldiek Magyarországon is aktív közösségi életet élnek
A sikeres integráció másik fontos eleme a munkáltatói és munkaerő-kölcsönzői oldalról, hogy az élet egyéb területein is meg legyenek becsülve a dolgozók. Legyen emberi a kommunikáció, tudjanak közösséget építeni, fenntartani, egymás kulturális szokásait megismerni a munkahelyen és a szálláson egyaránt. A pihenéshez, regenerálódáshoz is megfelelő közeget kell biztosítani. „A jó minőségű, kis létszámú szállások, orvosi ellátás, munkába járás megszervezése mind elősegíti azt, hogy jól érezzék magukat és be akarjanak illeszkedni a magyarok közé.” – mondta el Mihályi Magdolna. A munkaerő-kölcsönző cégek a szállásoltatást és igény esetén a munkahelyre történő eljutást is elvégzik a vállalatok helyett. Emellett különböző programokkal megteremtik a külföldi kölcsönzött munkaerő számára a közösségi élet lehetőségét, segítik őket akár a hétköznapi feladatokban is.
Harmadik országbeli munkavállalókat csak munkaerő-kölcsönző cégen keresztül érdemes behozni
A harmadik országbeli munkaerő behozatala nem csak külön engedélyhez kötött, de nagyon sok ismeretet és tapasztalatot is igényel. Egy profi, minősített munkaerő-kölcsönző cég teljes egészében kezeli a folyamatot, erőforrásait erre összpontosítja, így a partnercégnek már csak a betanítással kell foglalkoznia. Egy jó HR szolgáltató rendelkezik a szükséges kapcsolatrendszerrel (nagykövetség, kinti toborzó partnerek, hatóságok stb.), jogi- és diplomáciai tudással ahhoz, hogy törvényesen és gyorsított eljárással, biztonságosan tudjon Magyarországra hozni harmadik országbeli munkavállalókat.
