Az MNB csökkentette idei inflációs és GDP-várakozásait
2024. 09. 25. 03:30
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhén csökkentette idei inflációs prognózisát: a júniusban várt 3,0-4,5 százalékos sávról 3,5-3,9 százalékra módosította, míg a GDP növekedési előrejelzését 2,0-3,0 százalékról 1,0-1,8 százalékra rontotta legfrissebb, szeptemberi Inflációs jelentésében.
Inflációs jelentés kedden nyilvánosságra hozott fő számai szerint 2025-re a júniusban várt 2,5-3,5 százaléknál magasabb, 2,7-3,6 százalékos inflációval és a korábbi 3,5-4,5 százalékos GDP-bővülés helyett 2,7-3,7 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.
A 2026-os inflációt változatlanul 2,5-3,5 százalékos sávban, a GDP-növekedést pedig 3,5-4,5 százalék között várja az MNB, utóbbi fél százalékponttal haladja meg a júniusi prognózist.
Iváncsa önkormányzata: a település egyetlen kútjában sem mutattak ki az akkumulátorgyárból származó szennyezést
A település 55 helyszínén, fúrt és ásott kutakból vett vízminták egyikében sem mutatható ki szennyeződés - közölte Iváncsa önkormányzata azután, hogy az elmúlt héten az SK On Hungary akkumulátorgyár arról tájékoztatta őket: az üzem belső területén található monitoring kútban NMP-szennyezést mutatott ki a gyár önellenőrző mérése.
Megszűnik az új lakások 5 százalékos áfája, még sincs ok aggodalomra
Első pillantásra akár 21 millió forintos áremelkedést is okozhatna az új lakások kedvezményes áfájának kivezetése, a valóság azonban jóval árnyaltabb. A változás nem egyik napról a másikra jelenik meg a lakásárakban, ráadásul a következő évek kínálatának jelentős része továbbra is 5 százalékos áfával kerülhet piacra. Weitzel Zsolt ingatlanszakértő szerint ezért egyelőre nincs ok pánikvásárlásra.
Mennyibe kerülhet valójában egy per elindítása?
Egy per megindításánál sokan elsősorban a jogi esélyeket mérlegelik, pedig a költségek legalább ennyire fontosak lehetnek. Az illeték összege különösen nagyobb pertárgyértéknél válhat komoly tétellé, ezért nem érdemes csak a kereset benyújtásakor foglalkozni vele.
Már születésünkkor érezzük a ritmust? Így alakulhatott ki az ember ütemérzéke
Miért tudunk ösztönösen együtt tapsolni egy dalra, és miért sokkal nehezebb ugyanez más főemlősök számára? Az emberi agy már születéskor érzékeny lehet a ritmus periodikus szerkezetére, a zene ütemének felnőttekre jellemző rugalmas követése azonban hosszú fejlődés eredménye. Háden Gábor, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatója és Henkjan Honing, az Amszterdami Egyetem professzora több mint húsz év kutatási eredményeit értékelte újra, hogy elválassza a meggyőző bizonyítékokat a korai, ma már árnyalásra szoruló következtetésektől. Kritikai áttekintésük az Annals of the New York Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.
Ismét kudarcba fulladt a koszovói parlament megalakítása
Pénteken sem sikerült lezárni a koszovói parlament alakuló ülését, miután előbb a Koszovói Demokrata Párt (PDK), majd a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) képviselői is elhagyták az üléstermet az alelnökök megválasztása körül kialakult vita miatt.
Nagyobb finanszírozásra számítanak a méhészek
A méhek beporzó tevékenysége nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatás, a méztermelőknek ezért közszolgáltatási jellegű elismerést és nagyobb finanszírozást kell kapniuk - olvasható az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) honlapján közzétett összefoglalóban.
A védett erdőkben továbbra is tilos lesz a kitermelés a szociális tűzifához
Az állami erdőgazdaságok a tűzifához szükséges fakitermelést a nem védett területeken, rossz állapotú, illetve inváziós fajokból álló erdőkben végzik, miközben a védett és legértékesebb erdőállományokban továbbra is tiltott lesz a kitermelés - közölte az élő környezetért felelős miniszter pénteken Facebook oldalán.