Az olaj és a gáz árának emelkedése növelheti az inflációs nyomást az energiahordozókat importáló országokban
A következő hónapokban az árupiac továbbra is a legfontosabb kockázati tényező az infláció és a devizaárfolyamok szempontjából. Ha az olaj- és gázárak emelkedése tartós marad, növekedhet az inflációs nyomás az energiahordozókat importáló országokban, köztük Magyarországon. A forint ilyenkor a dollárral szemben nagyobb ingadozásokat mutathat, miközben az euróhoz viszonyított mozgások viszonylag kisebbek maradhatnak.
A piaci adatok egyértelműen mutatják, hogy a legutóbbi geopolitikai impulzus ellenére a forint viszonylag stabilan viselkedik a főbb devizákkal szemben. Az USD/HUF pár az február végén és 2026 március elején ~318–319 HUF/USD körül mozgott, drámai leértékelődés nélkül, a piac átlagos árfolyamai is ezt a szintet mutatják az utóbbi üléseken. Az EUR/HUF pedig 376–380 HUF/EUR környékén alakult, ami a makrogazdasági bizonytalanság ellenére is korlátozott ingadozásra utal.
– Az árfolyamok azt mutatják, hogy a konfliktus eszkalációját követő első napokban a forint nem mutatott jelentős kilengéseket. Volatilitása mérsékelt volt, a normál tartományban maradt. A valuta stabilitását két tényező is támogatja: a Magyar Nemzeti Bank viszonylag magas kamatai, amelyek vonzóvá teszik a forintba történő befektetést, valamint a pozitív külkereskedelmi mérleg, amely biztosítja a tőkebeáramlást az országba. Ennek ellenére rövid távon a forint hirtelen kockázatkerülési impulzusokra reagálhat, hasonlóan más feltörekvő piacok devizáihoz – hívja fel a figyelmet Jacek Jurczynski, az Akcenta vezérigazgatója.
Magyarország gazdasága szorosan kapcsolódik az EU piacaihoz, különösen Németországhoz, amely az egyik legnagyobb kereskedelmi partner. A magas energiaárak a partnerek oldalán csökkenthetik a magyar áruk iránti keresletet, és lassító tényezőként hathatnak a kivitelre. Ugyanakkor az alapanyag- és üzemanyagköltségek növekedése közvetlenül hat az importált inflációra és az országban jelentkező költségnyomásra. Ez a nyomás közvetetten a régió más országainak mozgásával is összefügg. Például Lengyelországban a zloty árfolyami nyomás alatt állt hasonló időszakban, ami befolyásolhatja a finanszírozási költségeket és a Közép-Európából exportált ipari termékek versenyképességét. Ellentétben Lengyelországgal, ahol a Monetáris Tanács a kamatcsökkentés lehetőségét mérlegeli, a Magyar Nemzeti Bank szigorúbb monetáris politikát folytat. Ez a különbség további támaszt ad a forintnak a dollárral és az euróval szemben, bár továbbra is függ a globális kockázatpercepciótól és a befektetői hangulattól.
Rövid- és hosszú távú kilátások Magyarország számára
A következő hónapokban az árupiac továbbra is a legfontosabb kockázati tényező az infláció és a devizaárfolyamok szempontjából. Ha az olaj- és gázárak emelkedése tartós marad, növekedhet az inflációs nyomás az energiahordozókat importáló országokban, köztük Magyarországon. A forint ilyenkor a dollárral szemben nagyobb ingadozásokat mutathat, miközben az euróhoz viszonyított mozgások viszonylag kisebbek maradhatnak, feltéve, hogy az MNB politikája stabil marad és a globális feltételek nem vezetnek tőkekiáramláshoz a régióból. Hosszú távon a jelenlegi konfliktus hatása attól függ, hogyan alakul a Közel-Kelet helyzete, és lesznek-e tartós fennakadások az energiahordozó-ellátásban. Abban az esetben, ha az olajkereskedelem a deeszkaláció vagy alternatív exportcsatornák révén visszatér a normális áramlásokhoz, fokozatosan csökkenhet a geopolitikai felár az árupiaci árakban. Ez viszont az inflációt stabilizáló tényezőként hathat, beleértve a régió devizáit, így a HUF-ot is.
