Beruházási iránytű: A kelet-közép-európai energiaipar lehetőségei és kihívásai

A kelet-közép-európai régió országai ambiciózus célokat tűztek ki a megújuló energiaforrások részarányának növelésére, ugyanakkor számos esetben még jelentős különbség mutatkozik a tervezett célkitűzések és a már ténylegesen kiépített energiatermelő kapacitások között.

Beruházási iránytű: A kelet-közép-európai energiaipar lehetőségei és kihívásai

Az egyes országokban alkalmazott támogatási rendszerek, többek között a CAPEX-támogatások egyre inkább képesek az adott ágazatot vonzóvá tenni a befektetők számára, ami ösztönzőleg hat a fúziós és felvásárlási tevékenységre is a szektorban. Az időjárásfüggő megújuló forrásokra támaszkodó villamosenergia-termelés növekedése óriási beruházási igényt generál az energiatárolás területén is. 

Emellett egyre több K+F projekt indul régiónkban a kisméretű moduláris reaktorok (SMR) építését és az alternatív üzemanyagok hasznosítását megcélozva, miközben robbanásszerű növekedés prognosztizálható a gépjármű-akkumulátorok újrahasznosítási piacán is. A DLA Piper szakértőinek átfogó elemzése a kelet-közép-európai energiaipar jelenlegi helyzetéről iránytűként szolgálhat a befektetők és iparági szereplők számára ebben a gyorsan változó, stratégiai jelentőségű szektorban.

A globális energiapiaci fejlődés és zöld fordulat új lehetőségeket és kihívásokat hoz a kelet-közép-európai országok számára is, amelynek hatására a régió jelentős átalakuláson megy keresztül a fenntarthatóság és a technológiai fejlődés jegyében. 2035-re a térség várhatóan vezető szerepet tölt be az integrált, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia rendszerek terén, amelyeket nemcsak az innováció, hanem a fenntarthatóság és a villamosenergia-hálózatok rugalmasságának növelése is hajt. 

Zöld átmenet és annak finanszírozása

A közép-európai országokban – különösen Magyarországon, Lengyelországban és Romániában – az elmúlt években lendületet vettek a zöldáram-termelést célzó beruházások, olyannyira, hogy a megújulóenergia-fejlesztések üteme sok esetben még nem tud lépést tartani a nemzeti energiastratégiákban meghatározott célkitűzésekkel, az időjárásfüggő forrásokra épülő villamosenergia-termelő rendszerek szerepének növekedése pedig a rendszerüzemeltetés és az ellátásbiztonság terén teremt új kihívásokat. 

„A megújuló energiaforrások kiaknázását célzó fejlesztések állnak a fókuszban a régió befektetési térképén. A zöld fordulat az energiaszektorban egyre nagyobb lendületet kap, a jövő energiapiacát pedig a finanszírozási megoldások, az energiatárolást is integráló fejlesztési modellek, valamint az országhatárokon átívelő együttműködések formálják Közép-Európában” – emelte ki Simon Gábor, Partner, a DLA Piper Hungary Energia és Beszerzések szakterületi vezetője.

A régiós országok közül Magyarország 7,76 GW beépített megújuló alapú villamosenergia-termelő kapacitással és további mintegy 3 GW építésre kész fotovoltaikus projekttel rendelkezik. Csehország 2030-ra 28 százalékos megújuló energiaarányt céloz meg, amit a hálózat modernizációja és az energiahatékonysági programok is támogatnak. Lengyelország 34,3 GW megújuló energiaforrással vezet, míg Romániában a teljes beépített villamosenergia-termelő kapacitások 76 százaléka megújuló energiaforrásokra épül, ugyanakkor a teljes bruttó végső energiafogyasztásban 2030-ra 38,3 százalékos megújuló arány elérését tűzték ki célul. Szlovákia víz-, bio- és napenergia-befektetéseket hajt végre, amelyeket egy 1 milliárd eurós állami finanszírozási program támogat. 

A már megvalósított áramtermelő kapacitásokat tekintve a napenergia súlya meghatározó, de Lengyelország és Románia megújulóenergia-mixén belül komoly jelentősége van a szélerőműveknek is. Ezen belül például Lengyelország 2030-ra 5,9 GW-tal, 2040-re pedig 11 GW-tal kívánja növelni a tengeri szélerőművek beépített teljesítményét.

Ausztria ezzel szemben a régió egyik legsikeresebb zöld átmeneti politikáját valósítja meg: energiaigényének közel 40 százalékát már most is megújuló energiaforrásokból fedezi, elsősorban vízenergiából és biomasszából. Célja, hogy 2030-ra legalább 57 százalékra, 2040-re pedig szinte teljes egészében megújuló alapokra helyezze villamosenergia-ellátását. Az osztrák zöldstratégia hangsúlyt helyez a naperőmű és szélerőmű-beruházásokra, kiemelt tekintettel a decentralizált, közösségi energiatermelés előmozdítására.

A beruházások tervezése szempontjából meghatározó, hogy Magyarország esetén 1 MW fotovoltaikus fejlesztés nettó CAPEX értéke jelenleg mintegy 0, és 1,3 millió EUR között mozog (főként a hálózati csatlakozás függvényében), ugyanakkor a CFD-alapú támogatási rendszerek, az EU-s és nemzeti források, valamint az újfajta finanszírozási modellek – mint a vállalati villamosenergia-vásárlási szerződések (CPPA-k) - is újabb fejlesztésekre ösztönzik az iparági szereplőket. 

Az energetikai beruházásokhoz kapcsolódóan egyre intenzívebbek a felvásárlások és fúziók: a szakértők szerint a vállalatfelvásárlások és fúziók (M&A) mostanra a megújuló projektek fejlesztési szakaszában is meghatározóvá váltak.

Energiatárolás: válasz az időjárásfüggő áramtermelés okozta negatív árakra

Az időjárásfüggő megújuló forrásokra támaszkodó villamosenergia-termelés volumenének felfutása, illetve az áramtermelés ebből fakadó ingadozása egyre nagyobb kihívás a villamosenergia-hálózat működtetésében és a rendszeregyensúly-tartásban. Az ennek következtében kialakuló árvolatilitás és időszakos negatív árak mindennél egyértelműbben jelzik, hogy az energiatároló-kapacitások – elsősorban az akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) – kiépítése mind sürgetőbb a régióban. Az állami támogatások és a piaci kereslet egyszerre erősítik a beruházási aktivitást, ami a hálózati stabilitás fejlesztése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú integrálása szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. A régióban, így Magyarországon is jelentős támogatási programok ösztönzik a BESS fejlesztéseket. Emellett a hálózati rugalmasság fejlesztését célzó szabályozási és technológiai reformok is elindultak a régiószerte.

Ausztriában az energiatárolási megoldások fejlesztése szorosan összekapcsolódik az ipari zöldhidrogén-projektek előkészítésével. A kormány célja, hogy 2030-ig legalább 1 GW elektrolizátor-kapacitást építsen ki. Ennek elérését elősegítheti az a tervezett jogszabály-módosítás, amely feloldaná a geológiai szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra (CCS) vonatkozó tilalmakat, ezzel lehetővé téve a karbonmentes technológiák szélesebb körű alkalmazását.

SMR – nagy lehetőség előtt állnak a kisméretű moduláris reaktorok

„Új irányt kínálhat a nukleáris energiatermelés területén a kisméretű moduláris reaktorok (SMR) technológiája. A legfeljebb 300 MW villamosenergia teljesítményű nukleáris reaktorok a zéró kibocsátású, rugalmas áramtermelés egyik legígéretesebb technológiai irányát képviselik" – hívta fel a figyelmet Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary Projektfejlesztési és Restrukturálási csoportvezetője, illetve ESG szakterületének vezetője. 

Magyarország, Csehország és Románia egyaránt konkrét lépéseket tett már az SMR-fejlesztések előkészítése terén. Így például Magyarország 2025 januárjában írt alá együttműködést az Egyesült Királysággal, amelynek keretében a generátorok gyártása terén a világ vezető vállalatai között jegyzett Rolls-Royce is részt vehet majd hazai projektek tervezésében, miközben Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és az MVM Csoport 2035-ig szóló stratégiája pedig legalább egy SMR telepítését irányozza elő a kitűzött dátumig.

Hasonlóan ambiciózus tervei vannak Csehországnak is, amely – a szénfelhasználás fokozatos kivezetésével párhuzamosan – 2040-re 68 százalékra kívánja növelni az atomenergiával előállított villamosenergia részarányát. A kisméretű moduláris reaktorok telepítésének lehetőségét aktívan vizsgálják Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is, ezek telepítése pedig reálisan az évtized végén vehet lendületet régiónkban.

Alternatív üzemanyagok és energiatárolás – új válaszok a fenntarthatósági kihívásokra

Továbbra is jelentős potenciált rejt a biogáz és biometán felhasználásának növelése. Emellett egyre több kísérleti projekt indul a közép-európai országokban is azzal a céllal, hogy a megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energiát miként lehetne „zöld” hidrogén előállítására használni, amelynek kulcsszerepe lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésben.

Magyarországon a Jedlik Ányos Program mintegy 240 millió eurót biztosít geotermikus energia, biogáz- és biometán termelésére, beleértve a fúrások és a felszíni erőművek építésének támogatását is, míg Románia és Lengyelország saját nemzeti stratégiái mentén építi ki a szükséges infrastruktúrát. Emellett megkezdődtek az ipari méretű tárolási megoldások tesztelései is – többek között a hidrogén tárolására és a hibrid rendszerekre fókuszálva.

Körforgásos gazdaság – fókuszban az akkumulátorok újrahasznosítása

Az elektromobilitás térnyerésével párhuzamosan megkerülhetetlen kérdéssé vált az életútjuk végére ért lítium-ion-akkumulátorok visszagyűjtésének és újrahasznosításának megoldása Európában, miközben a nagyságrendeket jelzi, hogy az akkumulátorok újrahasznosítási piacának értéke az előrejelzések szerint 2045-re 52 milliárd dollárra nő.

Magyarország ma az EU egyik legnagyobb akkumulátor-exportőre, így a körforgásos modell gyakorlati alkalmazásában is élen kell majd járnia. Mindemellett a kelet-közép-európai régió egészére elmondható, hogy előrehaladott kutatások folynak a lítium-ion akkumulátorok élettartamának meghosszabbítása és az akkumulátorok ipari alkalmazásokban való újrafelhasználásának előmozdítása céljával is.

Összegzés

A régió energiamixe folyamatosan átalakul: miközben a megújuló energiaforrások – különösen a nap- és szélenergia – szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, a stabil és alacsony kibocsátású energiatermelés biztosítása érdekében a nukleáris energia is új lendületet kap. A fenntarthatósági célok elérése érdekében a döntéshozók egyre inkább a diverzifikált, rugalmas és ellenálló nemzeti energiarendszerek kialakítására törekednek, amelyekben a különböző technológiák egymást kiegészítve játszanak szerepet.

„Az energiapiac szabályozási környezete példátlan sebességgel és komplexitással változik – a technológiai innovációval lépést tartani próbáló jogalkotás, az EU-s és nemzeti normák összehangolása, valamint az új támogatási modellek értelmezése egyre több erőforrást igényel. Ebben a dinamikus közegben a megfelelés és az alkalmazkodás nem csupán jogi, hanem stratégiai feladat is, amely átfogó szemléletet és gyors reagálást igényel a piaci szereplők részéről" – összegezte Simon Gábor.

11 fontos kérdés és válasz a 3%-os lakáshitelről

Bombaként robbant a hír, hogy hamarosan 3%-os lakásitel lesz igényelhető az első saját tulajdonú lakás vagy ház megvásárlásához. A BiztosDöntés.hu szakértői összegyűjtötték a hitellel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és ahol erre volt mód, a válaszokat is megadták.
2025. 07. 03. 08:30
Megosztás:

200 millió forintból újítanak fel utakat Mezőhegyesen

Csaknem 200 millió forintból újítanak fel uniós támogatásból hat belterületi utat a Békés vármegyei Mezőhegyesen - közölte az önkormányzat az MTI-vel.
2025. 07. 03. 08:00
Megosztás:

Minimális forintmozgás reggel

Az euró hét órakor 400,13 forinton állt a szerda esti 400,25 forint után.
2025. 07. 03. 07:30
Megosztás:

Zsebünkben a pénztárgép - ingyenesen letölthető a NAV ePénztárgép és NAV eNyugta alkalmazása

Zsebünkben a pénztárgép, ingyenesen letölthető a NAV ePénztárgép és NAV eNyugta alkalmazása - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.
2025. 07. 03. 06:30
Megosztás:

A szélsőséges időjárás milliárdos károkat okoz Európának

A szélsőséges időjárási és éghajlati események évente több milliárd euró kárt okoznak Európában, a gazdasági veszteség 1980 és 2023 között meghaladta a 790 milliárdot - közölte szerdán kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
2025. 07. 03. 06:00
Megosztás:

Brüsszeli célkitűzés: Európa kvantumhatalom lehet 2030-ra

Az Európai Bizottság stratégiát terjesztett elő szerdán, amely szerint induló vállalkozások növekedésének ösztönzésével ellenálló és szuverén kvantumökoszisztémát hozna létre azzal a céllal, hogy Európa 2030-ra globális vezető szerepet töltsön be a kvantumtechnológia terén.
2025. 07. 03. 04:30
Megosztás:

Első lakásvásárlókat támogató program indul – de milyen árak várják a fiatalokat?

A lakáspiacon jelentős drágulás ment végbe 2015 óta, a lakásárak több mint 3,5-szeresükre nőttek, ami jelentősen megnehezítette az első lakásuk megvásárlását tervező fiatalok helyzetét. A miniszterelnök bejelentése alapján újabb támogatási program indulhat az első lakásvásárlást tervező fiatalok számára, amelyről a legutóbbi kormányülésen születhetett döntés. A 18-35 éves korosztály adta a lakásvásárlók 30 százalékát 2020 és 2023 között; ők elsősorban lakótelepi lakásokat kerestek a nagyobb városokban, míg a kisebb településeken inkább családi házat vásároltak. A jelenlegi kínálatban az első lakásvásárlók célkeresztjében lévő 45 négyzetméternél kisebb használt budapesti garzonok átlagára 55 millió forint. A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a legdrágább 45 millió forintos átlaggal, de Győrben, Egerben, Szegeden és Székesfehérváron is legalább 40 millió forint a használt garzonlakások átlagára.
2025. 07. 03. 04:00
Megosztás:

Megfelelő mennyiségű és minőségű gabona termett

Az elvárásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű gabona termett idén; az öntözővizet a kormány a továbbiakban is biztosítja a gazdálkodóknak - mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatóján az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2025. 07. 03. 03:30
Megosztás:

Tovább nő az online platformokon foglalt szállások népszerűsége Európában

Stabil növekedést mutat az uniós tagországok rövid távra kiadott szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.
2025. 07. 03. 03:00
Megosztás:

Felfordulás a brit pénzügyekben: megkérdőjeleződött Rachel Reeves jövője

Jelentősen emelkedett szerdán a brit államadósság hozama, miután a munkáspárti kormány és a Labour-frakció között kirobbant heves vita nyomán kérdésessé vált, hogy Rachel Reeves pénzügyminiszter meddig maradhat tisztségében.
2025. 07. 03. 02:30
Megosztás:

Gazdasági megszorító intézkedéseket jelentett be a miniszterelnök

Gazdasági megszorító intézkedéseket jelentett be szerda délutáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan román miniszterelnök.
2025. 07. 03. 02:00
Megosztás:

Voltál katonai szolgálatban? Akkor a nyugdíjad másképp alakul!

A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet értelmében a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő szolgálati időnek számít nyugdíjjogosultság és -összeg megállapításakor.
2025. 07. 03. 01:30
Megosztás:

Brutál hőség jön Magyarországon!

Csütörtökön 27 Celsius-fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet az ország nagy részén - derül ki a HungaroMet Zrt. szerdai veszélyjelzéséből.
2025. 07. 03. 01:00
Megosztás:

Már az alku előtt is hajlandók engedni a hirdetési árból az eladók

Harmadával drágább ma egy budapesti panellakás, mint 2024-ben ugyanekkor - derül ki a zenga.hu hirdetési portál adataiból. A magas ingatlanárak és a lassuló kereslet miatt nagyobb mértékben csökkentettek azok az eladók, akik változtattak a hirdetési áraikon.
2025. 07. 03. 00:01
Megosztás:

Megerősítette az AutoWallis hitelminősítését a Scope Ratings

Elvégezte a Scope Ratings az AutoWallis Nyrt. hitelminősítésének éves felülvizsgálatát, melyet követően a független intézet a magyar tőzsde autós vállalatának és adósságának besorolását stabil kilátások mellett erősítette meg. A minősítés során a Scope a tavaly kiadott minősítésből indult ki, mely már figyelembe vette az AutoWallis frissített növekedési stratégiáját és annak finanszírozási terveit tartalmazó üzleti terveit és vizsgálta a vállalat 2024-es teljes évi, valamint 2025. első negyedéves eredményét is.
2025. 07. 02. 23:00
Megosztás:

Devizahitel-per: Horvátország elvesztette a pert a Société Générale-lel szemben

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében - közölte a horvát ügyészség szerdán.
2025. 07. 02. 22:00
Megosztás:

A sportfogadás rajongói körében legkedveltebb kriptovaluták

A digitális fizetőeszközök lassan beszivárogtak mindenhová, és a sportfogadás sem maradt ki ebből a folyamatból. Egyre több magyar játékos választ kriptovalutát az online tranzakciók lebonyolítására. Kényelmesebb? Néha. Névtelenebb? Igen. És gyorsabb? Általában az. A kérdés inkább az, hogy mely kriptopénzek kerültek előtérbe azoknál, akik rendszeresen fogadnak mérkőzésekre. Mert ahogy a sportfogadás dinamikája változik, úgy alakul át a fizetési szokások világa is.
2025. 07. 02. 21:32
Megosztás:

Júniusi közlekedési razzia: 47 ezernél is több ellenőrzött utas Budapesten

Júniusban ismét nagyszabású járatellenőrzéseket tartottak a fővárosban: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rendőrei a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársaival és a FÖRI-rendészekkel több mint 47 ezer utast ellenőriztek, miközben a megállókat, állomásokat és azok környezetét is vizsgálták - közölte a rendőrség és a BKK szerdán az MTI-vel.
2025. 07. 02. 21:00
Megosztás:

Gyengült a forint szerda estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 07. 02. 20:30
Megosztás:

Az OTP húzta a budapesti piacot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 735,06 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 98 186,74 ponton zárt szerdán.
2025. 07. 02. 20:00
Megosztás: