Beruházási iránytű: A kelet-közép-európai energiaipar lehetőségei és kihívásai

Az egyes országokban alkalmazott támogatási rendszerek, többek között a CAPEX-támogatások egyre inkább képesek az adott ágazatot vonzóvá tenni a befektetők számára, ami ösztönzőleg hat a fúziós és felvásárlási tevékenységre is a szektorban. Az időjárásfüggő megújuló forrásokra támaszkodó villamosenergia-termelés növekedése óriási beruházási igényt generál az energiatárolás területén is. 

Emellett egyre több K+F projekt indul régiónkban a kisméretű moduláris reaktorok (SMR) építését és az alternatív üzemanyagok hasznosítását megcélozva, miközben robbanásszerű növekedés prognosztizálható a gépjármű-akkumulátorok újrahasznosítási piacán is. A DLA Piper szakértőinek átfogó elemzése a kelet-közép-európai energiaipar jelenlegi helyzetéről iránytűként szolgálhat a befektetők és iparági szereplők számára ebben a gyorsan változó, stratégiai jelentőségű szektorban.

A globális energiapiaci fejlődés és zöld fordulat új lehetőségeket és kihívásokat hoz a kelet-közép-európai országok számára is, amelynek hatására a régió jelentős átalakuláson megy keresztül a fenntarthatóság és a technológiai fejlődés jegyében. 2035-re a térség várhatóan vezető szerepet tölt be az integrált, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia rendszerek terén, amelyeket nemcsak az innováció, hanem a fenntarthatóság és a villamosenergia-hálózatok rugalmasságának növelése is hajt. 

Zöld átmenet és annak finanszírozása

A közép-európai országokban – különösen Magyarországon, Lengyelországban és Romániában – az elmúlt években lendületet vettek a zöldáram-termelést célzó beruházások, olyannyira, hogy a megújulóenergia-fejlesztések üteme sok esetben még nem tud lépést tartani a nemzeti energiastratégiákban meghatározott célkitűzésekkel, az időjárásfüggő forrásokra épülő villamosenergia-termelő rendszerek szerepének növekedése pedig a rendszerüzemeltetés és az ellátásbiztonság terén teremt új kihívásokat. 

„A megújuló energiaforrások kiaknázását célzó fejlesztések állnak a fókuszban a régió befektetési térképén. A zöld fordulat az energiaszektorban egyre nagyobb lendületet kap, a jövő energiapiacát pedig a finanszírozási megoldások, az energiatárolást is integráló fejlesztési modellek, valamint az országhatárokon átívelő együttműködések formálják Közép-Európában” – emelte ki Simon Gábor, Partner, a DLA Piper Hungary Energia és Beszerzések szakterületi vezetője.

A régiós országok közül Magyarország 7,76 GW beépített megújuló alapú villamosenergia-termelő kapacitással és további mintegy 3 GW építésre kész fotovoltaikus projekttel rendelkezik. Csehország 2030-ra 28 százalékos megújuló energiaarányt céloz meg, amit a hálózat modernizációja és az energiahatékonysági programok is támogatnak. Lengyelország 34,3 GW megújuló energiaforrással vezet, míg Romániában a teljes beépített villamosenergia-termelő kapacitások 76 százaléka megújuló energiaforrásokra épül, ugyanakkor a teljes bruttó végső energiafogyasztásban 2030-ra 38,3 százalékos megújuló arány elérését tűzték ki célul. Szlovákia víz-, bio- és napenergia-befektetéseket hajt végre, amelyeket egy 1 milliárd eurós állami finanszírozási program támogat. 

A már megvalósított áramtermelő kapacitásokat tekintve a napenergia súlya meghatározó, de Lengyelország és Románia megújulóenergia-mixén belül komoly jelentősége van a szélerőműveknek is. Ezen belül például Lengyelország 2030-ra 5,9 GW-tal, 2040-re pedig 11 GW-tal kívánja növelni a tengeri szélerőművek beépített teljesítményét.

Ausztria ezzel szemben a régió egyik legsikeresebb zöld átmeneti politikáját valósítja meg: energiaigényének közel 40 százalékát már most is megújuló energiaforrásokból fedezi, elsősorban vízenergiából és biomasszából. Célja, hogy 2030-ra legalább 57 százalékra, 2040-re pedig szinte teljes egészében megújuló alapokra helyezze villamosenergia-ellátását. Az osztrák zöldstratégia hangsúlyt helyez a naperőmű és szélerőmű-beruházásokra, kiemelt tekintettel a decentralizált, közösségi energiatermelés előmozdítására.

A beruházások tervezése szempontjából meghatározó, hogy Magyarország esetén 1 MW fotovoltaikus fejlesztés nettó CAPEX értéke jelenleg mintegy 0, és 1,3 millió EUR között mozog (főként a hálózati csatlakozás függvényében), ugyanakkor a CFD-alapú támogatási rendszerek, az EU-s és nemzeti források, valamint az újfajta finanszírozási modellek – mint a vállalati villamosenergia-vásárlási szerződések (CPPA-k) - is újabb fejlesztésekre ösztönzik az iparági szereplőket. 

Az energetikai beruházásokhoz kapcsolódóan egyre intenzívebbek a felvásárlások és fúziók: a szakértők szerint a vállalatfelvásárlások és fúziók (M&A) mostanra a megújuló projektek fejlesztési szakaszában is meghatározóvá váltak.

Energiatárolás: válasz az időjárásfüggő áramtermelés okozta negatív árakra

Az időjárásfüggő megújuló forrásokra támaszkodó villamosenergia-termelés volumenének felfutása, illetve az áramtermelés ebből fakadó ingadozása egyre nagyobb kihívás a villamosenergia-hálózat működtetésében és a rendszeregyensúly-tartásban. Az ennek következtében kialakuló árvolatilitás és időszakos negatív árak mindennél egyértelműbben jelzik, hogy az energiatároló-kapacitások – elsősorban az akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) – kiépítése mind sürgetőbb a régióban. Az állami támogatások és a piaci kereslet egyszerre erősítik a beruházási aktivitást, ami a hálózati stabilitás fejlesztése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú integrálása szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. A régióban, így Magyarországon is jelentős támogatási programok ösztönzik a BESS fejlesztéseket. Emellett a hálózati rugalmasság fejlesztését célzó szabályozási és technológiai reformok is elindultak a régiószerte.

Ausztriában az energiatárolási megoldások fejlesztése szorosan összekapcsolódik az ipari zöldhidrogén-projektek előkészítésével. A kormány célja, hogy 2030-ig legalább 1 GW elektrolizátor-kapacitást építsen ki. Ennek elérését elősegítheti az a tervezett jogszabály-módosítás, amely feloldaná a geológiai szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra (CCS) vonatkozó tilalmakat, ezzel lehetővé téve a karbonmentes technológiák szélesebb körű alkalmazását.

SMR – nagy lehetőség előtt állnak a kisméretű moduláris reaktorok

„Új irányt kínálhat a nukleáris energiatermelés területén a kisméretű moduláris reaktorok (SMR) technológiája. A legfeljebb 300 MW villamosenergia teljesítményű nukleáris reaktorok a zéró kibocsátású, rugalmas áramtermelés egyik legígéretesebb technológiai irányát képviselik" – hívta fel a figyelmet Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary Projektfejlesztési és Restrukturálási csoportvezetője, illetve ESG szakterületének vezetője. 

Magyarország, Csehország és Románia egyaránt konkrét lépéseket tett már az SMR-fejlesztések előkészítése terén. Így például Magyarország 2025 januárjában írt alá együttműködést az Egyesült Királysággal, amelynek keretében a generátorok gyártása terén a világ vezető vállalatai között jegyzett Rolls-Royce is részt vehet majd hazai projektek tervezésében, miközben Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és az MVM Csoport 2035-ig szóló stratégiája pedig legalább egy SMR telepítését irányozza elő a kitűzött dátumig.

Hasonlóan ambiciózus tervei vannak Csehországnak is, amely – a szénfelhasználás fokozatos kivezetésével párhuzamosan – 2040-re 68 százalékra kívánja növelni az atomenergiával előállított villamosenergia részarányát. A kisméretű moduláris reaktorok telepítésének lehetőségét aktívan vizsgálják Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is, ezek telepítése pedig reálisan az évtized végén vehet lendületet régiónkban.

Alternatív üzemanyagok és energiatárolás – új válaszok a fenntarthatósági kihívásokra

Továbbra is jelentős potenciált rejt a biogáz és biometán felhasználásának növelése. Emellett egyre több kísérleti projekt indul a közép-európai országokban is azzal a céllal, hogy a megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energiát miként lehetne „zöld” hidrogén előállítására használni, amelynek kulcsszerepe lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésben.

Magyarországon a Jedlik Ányos Program mintegy 240 millió eurót biztosít geotermikus energia, biogáz- és biometán termelésére, beleértve a fúrások és a felszíni erőművek építésének támogatását is, míg Románia és Lengyelország saját nemzeti stratégiái mentén építi ki a szükséges infrastruktúrát. Emellett megkezdődtek az ipari méretű tárolási megoldások tesztelései is – többek között a hidrogén tárolására és a hibrid rendszerekre fókuszálva.

Körforgásos gazdaság – fókuszban az akkumulátorok újrahasznosítása

Az elektromobilitás térnyerésével párhuzamosan megkerülhetetlen kérdéssé vált az életútjuk végére ért lítium-ion-akkumulátorok visszagyűjtésének és újrahasznosításának megoldása Európában, miközben a nagyságrendeket jelzi, hogy az akkumulátorok újrahasznosítási piacának értéke az előrejelzések szerint 2045-re 52 milliárd dollárra nő.

Magyarország ma az EU egyik legnagyobb akkumulátor-exportőre, így a körforgásos modell gyakorlati alkalmazásában is élen kell majd járnia. Mindemellett a kelet-közép-európai régió egészére elmondható, hogy előrehaladott kutatások folynak a lítium-ion akkumulátorok élettartamának meghosszabbítása és az akkumulátorok ipari alkalmazásokban való újrafelhasználásának előmozdítása céljával is.

Összegzés

A régió energiamixe folyamatosan átalakul: miközben a megújuló energiaforrások – különösen a nap- és szélenergia – szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, a stabil és alacsony kibocsátású energiatermelés biztosítása érdekében a nukleáris energia is új lendületet kap. A fenntarthatósági célok elérése érdekében a döntéshozók egyre inkább a diverzifikált, rugalmas és ellenálló nemzeti energiarendszerek kialakítására törekednek, amelyekben a különböző technológiák egymást kiegészítve játszanak szerepet.

„Az energiapiac szabályozási környezete példátlan sebességgel és komplexitással változik – a technológiai innovációval lépést tartani próbáló jogalkotás, az EU-s és nemzeti normák összehangolása, valamint az új támogatási modellek értelmezése egyre több erőforrást igényel. Ebben a dinamikus közegben a megfelelés és az alkalmazkodás nem csupán jogi, hanem stratégiai feladat is, amely átfogó szemléletet és gyors reagálást igényel a piaci szereplők részéről" – összegezte Simon Gábor.