ChatGPT és MI: a magyarok hallottak már róla, de kevesen használják
A ChatGPT prototípusának tavaly novemberi megjelenését követően először kezdték a felhasználók tömegei használni az ún. generatív nyelvi modellekre épülő mesterséges intelligenciát (MI). A szolgáltatás népszerűségét jól mutatja, hogy 2023 elejére a ChatGPT a leggyorsabban növekvő alkalmazássá vált, hiszen a felhasználónak száma elérte a 100 milliót. A nagyvállalati ügyfélazonosítással foglalkozó, meghatározó piaci pozíciójú FaceKom országos reprezentatív kutatásában arra volt kíváncsi, mennyien hallottak már a magyarok közül ezekről az új mesterséges intelligenciára épülő megoldásokról, mennyien használják őket, és milyen lehetőségeket, veszélyeket látnak a technológiában. Bodnár Zsigmond, a FaceKom ügyvezetője az eredmények kapcsán elmondta, hogy a hazai felhasználók többsége hallomásból ismeri a nyelvi modellekre épülő MI szolgáltatásokat, azonban a mindennapjaikba ezek használata még nem épült be olyan mértékben, ahogyan ez megtörtént már például a háttérben szintén mesterséges intelligenciát használó ügyfélazonosítási folyamatok esetén.
A többség hallott róla, de kevesen használják
Tíz 18-65 év közötti magyarból kilenc hallott már a mesterséges intelligenciáról, és sokan tudják azt is, hogy ez a technológia az elmúlt időszakban komoly fejlődésen ment keresztül, valamint egyre több dologra használható (83%). A megkérdezettek közül azonban mindössze 12 százalék jelezte, hogy használta valamelyik nagy teljesítményű nyelvi modellező rendszert, például a ChatGPT-t.
Leginkább az adataikat és a munkájukat féltik a magyarok
A kutatás eredményei alapján az is kiderült, hogy a fejlődő mesterséges intelligenciától több területen is tartanak a megkérdezettek. A legtöbben (72%) egyetértettek azzal, hogy a mesterséges intelligencia felhasználhatja a személyes adatokat, ami aggodalmakat vet fel az adatvédelem és a magánélet védelme terén. A válaszadók 65 százaléka azzal is egyetértett, hogy a mesterséges intelligencia kiválthat bizonyos munkaköröket, így emberek veszíthetik el miatta az állásukat. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a szabályozás területén is veszélyeket rejt az új technológia, hiszen nem egyértelmű, ki viseli a felelősséget a mesterséges intelligencia döntéseiért, ami jogi aggályokat vet fel.
A lehetőséget is látják az emberek az új technológiában
A veszélyek mellett a lehetőségeket is látják a magyarok a gyorsan fejlődő új technológiában. A FaceKom kutatásának eredményei alapján a legtöbben a természettudományokat és kutatást (81%), valamint a termelést és logisztikát (77%) jelölték meg, mint olyan területeket, amelyek esetében a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetnek előnyei. Az egészségügy, oktatás és közlekedés területeinél a válaszadóknak nagyjából a harmada nem látja egyértelműen az MI hasznos felhasználási lehetőségeit. A szakértő szerint ez arra utal, hogy sokan nincsenek pontosan tisztában a mesterséges intelligencia potenciáljával, hiszen a fejlődésből ezek az iparágak sem fognak kimaradni. Vélhetően a lakossági vélemények és a technológiával kapcsolatos várakozások is alakulnak majd a következő időszakban annak megfelelően, ahogyan egyre inkább beépülnek a nyelvi modellekre épülő szolgáltatások a mindennapjainkba.
