Csökkentette idei német növekedési előrejelzését a BDI
"A bruttó hazai termék csak mintegy 1,5 százalékkal fog növekedni az idén, mivel az ipart kettős válság sújtja: az ukrajnai orosz invázió és a Covid-járvány hatásai" - mondta Siegfried Russwurm, a BDI elnöke kedden a szervezet éves tanácskozásán Berlinben.
Az év elején, a háború kitörése előtt az iparszövetség még 3,5 százalék körüli GDP-növekedést feltételezett 2022-re. A BDI szerint a válság előtti szintre legkorábban az év végére térhet vissza a német gazdaság, ami annyit jelent, hogy még akkor is hiányozni fog három év növekedése. De ennek is az az előfeltétele, hogy az orosz gáz továbbra is eljusson Nyugat-Európába: "Az orosz gázexport csökkenése aggaszt bennünket a leginkább. A szállítások leállása katasztrofális hatással lenne a feldolgozóiparra, és elkerülhetetlenül recesszióba taszítaná gazdaságunkat" - hangsúlyozta Russwurm.
"A rendelésállomány továbbra is rekordmagas az iparban, és a kapacitáskihasználtság is magas. A termelés azonban egyes esetekben jelentősen visszaesett a továbbra is fennálló beszállítói szűk keresztmetszetek miatt" - mondta a BDI elnöke.
"Kína megkérdőjelezhető 'zéró-Covid' stratégiája valósáéggal megbénítja a globális kereskedelmet." Az idő közben feloldott kínai zárlatok hatása azonban a szűk termelési keresztmetszetek és a megszakadt ellátási láncok formájában valószínűleg a nyári hónapok folyamán is érezhető lesz még - tette hozzá. A beruházások is megtorpantak: "A bizonytalan gazdasági kilátások és a háború miatt felfokozott kockázatok sok helyen lassítják a beruházási tevékenységet" - mondta Russwurm.
A BDI elnöke szerint a háború felfedte az iparosodott országok Achilles-sarkát: az energia-, nyersanyag- és alaptechnológiák ellátási biztonságának a hiányosságainak a formájában. "Az ellátás biztonságát garantálni kell, mindenkor" - hangsúlyozta Russwurm. "Az inflációt az energia és a nem energetikai nyersanyagok árának meredek emelkedése fűti. Ezt a polgárok is érzik, de sok vállalat is" - mondta a BDI elnöke. "A költségterhek egyre inkább leszűkítik a vállalatok mozgásterét, és nem csak az energiaigényes vállalatok esetében." Szerinte többek között egy globálisan versenyképes villamosenergia-árra lenne szükség Németországban. "Az EEG-járulék eltörlése nem elég. A villamosenergia-adót és a hálózati díjakat is jelentősen csökkenteni kell.
A BDI elnöke fontosnak tartja az energetikai átállás felgyorsítását és újraszabályozását. Rövid távon át kell rendezni a prioritásokat szerinte: "Az ellátás biztonsága lenne az elsődleges prioritás, ami most a tározók feltöltését jelenti. Tehát most már szükségszerűen több áramot kell termelni szénből, hogy télre teljes gázkészletünk legyen" - hangsúlyozta Russwurm. "A szél- és naperőművek bővítését és a csatlakozó távvezetékeket a korábbinál sokkal gyorsabban kell megvalósítani." Az új ellátási források biztosítása és a cseppfolyósított földgáz infrastruktúrájának kiépítése szintén a rangsor élére kell hogy kerüljön: "Ezzel elkerülhető a középtávú ellátási hiány, hosszú távon pedig olyan beruházásokra lesz szükség, amelyek a hidrogéngazdaságra való felkészüléshez mindenképpen szükségesek".
A BDI elnöke hangsúlyozta, hogy a német iparnak el kell kerülnie az egyoldalú függőségeket: "Az olyan alapvető technológiai kompetenciák bővítésének, mint a félvezető-fejlesztés és -gyártás, Európában kell történnie" - mondta. A nyersanyagok esetében az ellátási források sokkal szélesebb körű diverzifikációjára, valamint a helyettesítésre, az újrahasznosításban és a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázására irányuló erőfeszítésekre van szükség.
