Csúcson a foglalkoztatottság
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint februárban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 668 ezer volt a 2021. december-2022. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 675 ezret tett ki, ami 101 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma februárba 185 ezer, a 2021. december-2022. februári időszakban 183 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt. Az állástalanok száma 33 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. A gazdaság munkahelyteremtési képessége továbbra is erős, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is magas kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. A Takarékbank várakozása szerint idén 3,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Az ukrajnai háborúnak a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásait egyelőre még nem lehet konkrétan számszerűsíteni, így további durva eszkaláció esetén érdemi negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára. A menekültek egy része viszont átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot.
Az egyre élesebb munkaerőhiányos helyzet igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokra vonatkozó aggodalmakat is, mivel az elszabaduló energia- és alapanyagárakhoz hozzáadódva még tovább gyorsítja a bérnövekedés ütemét. A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége - ismét - a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi. Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező a gazdasági növekedés szempontjából. Mindazonáltal a háború számos csatornán keresztül befolyásolja a gazdaság teljesítményét és egy ilyen helyzetben sokkal inkább meghatározó a háztartások viselkedése - például a jövőbe vetett hit mérséklődése és a fogyasztás visszafogása - sem mint a munkaerőpiaci ingadozások.
A háború következtében egy újabb ütést szenvedett el a globális termelési láncok hálózata, így vélhetően a következő hónapokban is elsősorban az alapanyag és eszközhiány lesz az elsődleges korlát a növekedésben, nem pedig a munkaerőhiány. Az ING Bank szakértője ugyanakkor továbbra is úgy véli, hogy a piaci szereplők túlnyomó többsége csak átmeneti zavarokra számít és ez nem befolyásolja érdemben a munkaerővel kapcsolatos hosszabb távú terveiket. Így továbbra is egy feszes, a béreket és az inflációt felfelé hajtó munkaerőpiaci helyzettel számol Virovácz Péter az idei év folyamán.
