Demográfiai ellenszél és szűkülő kereslet: Kettős nyomás alatt a magyar munkaerőpiac a KSH friss adatai szerint
A WHC szakértői elemzése szerint a jelenlegi helyzetben a tehetségek megtartása és a rugalmas foglalkoztatási modellek alkalmazása kulcsfontosságúvá válik.
A KSH adatai alapján 2025 második negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 661 ezer fő volt, ami 49 ezer fős csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Bár a 15–64 évesek 74,9 százalékos foglalkoztatási rátája európai uniós összevetésben továbbra is jónak számít, ez az érték stagnál, ami egyértelműen jelzi, hogy a piac elérte a demográfiai korlátait.
„A számok mögött egy mélyebb folyamat húzódik, amelynek részeként a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves korosztály létszámának csökkenése egyre erőteljesebben érezteti hatását. Ez a szűkülő merítési lehetőség a vállalatok számára azt jelenti, hogy a toborzás egyre nagyobb kihívást jelent, és a munkaerő-megtartás stratégiai fontosságúvá válik. A cégeknek fel kell készülniük arra, hogy a tehetségekért vívott verseny a jövőben csak fokozódni fog” – mutattak rá az adatok mögött rejlő folyamatokra a WHC szakértői.
A munkaerő-kínálat szűkülésével párhuzamosan a keresleti oldal is enyhült. Az üres álláshelyek száma 68,7 ezerre csökkent, ami azt mutatja, hogy a gazdasági folyamatok, többek között a beruházások és az ipari termelés visszaesése mérsékelték a vállalatok pótlólagos munkaerőigényét, elsősorban a versenyszférában.
Mindeközben a hazai munkaerőpiacot továbbra is komoly strukturális feszültségek jellemzik. A betöltetlen álláshelyek és a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék (312 ezer fő) között jelentős a földrajzi és képzettségbeli eltérés. Míg a munkanélküliek többsége legfeljebb alapfokú végzettségű, a vállalatok gyakran keresnek magasan képzett szakembereket. Ez a szakadék az egyik fő oka annak, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása egyre inkább előtérbe kerülhet.
Az adatokból kiolvasható egy másik fontos trend is: a munkavállalói szokások átalakulása. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma egy év alatt 9,3 százalékkal nőtt, miközben egyre többen vállalnak mellékállást állandó foglalkozásuk mellett.
„A rugalmas munkarend iránti igény egyértelműen növekszik. Azok a munkáltatók, amelyek képesek atipikus foglalkoztatási formákat kínálni, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a munkaerő vonzásában és megtartásában. Ez nem csupán a kisgyermekes anyák gyorsabb munkaerőpiaci visszatérését segíti elő, hanem egy szélesebb munkavállalói réteg számára is vonzóvá teheti a vállalatot” – hangsúlyozzák a WHC szakértői.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete elérte a 705 100 forintot, ami 9,1 százalékos nominális növekedést jelent. Ez az ütem azonban elmarad az előző évitől, ami a béremelkedési dinamika lassulására utal. Pozitív fejlemény, hogy a nemek közötti bérszakadék enyhén csökkent: a nők keresete intenzívebben nőtt, mint a férfiaké. A férfiak átlagkeresete azonban még mindig 16,4 százalékkal magasabb, mint a nőké.
A WHC elemzése szerint a szűkülő munkaerőpiacon a cégeknek új stratégiára van szükségük, amely a megtartásra, a belső képzésekre és a rugalmasságra épül. Mindezt egy adatalapú HR-szemléletnek kell megalapoznia a proaktív és megalapozott döntések támogatása érdekében. A magyar munkaerőpiac egy új, kihívásokkal teli korszakba lépett, ahol a siker kulcsa a stratégiai gondolkodás és az emberközpontú HR megoldások alkalmazása lesz.