Egyhangú támogatást élvezett az alapkamat csökkentése
A március 26-i ülésen a kamatfolyosó két szélét is 75 bázisponttal mérsékelték.
Az alapkamat így 8,25 százalékra mérséklődött, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 9,25 százalékra csökkent, az egynapos jegybanki betét kamatlába pedig 7,25 százalékra mérséklődött.
A márciusi ülés során a döntéshozók az alapkamat 50, 75 és 100 bázispontos csökkentésének lehetőségét tárgyalták.
A tanácstagok álláspontja szerint a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását, ugyanakkor a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februári mértéknél lassabb ütemet indokolt. Ezzel összhangban a döntéshozók egybehangzóan az alapkamat 75 bázispontos csökkentését támogatták - írták.
Hozzátették: a monetáris politika áprilistól új szakaszba lép, a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassul.
Az MNB prognózisa szerint az áremelkedés üteme az év közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és bázishatások miatt átmenetileg emelkedhet, míg az alapfolyamatokat emellett két ellentétes hatás alakítja: a forint árfolyamának gyengülése az importált infláció emelkedésének irányába mutat, míg a reálgazdaság rövid távon gyengébb ciklikus pozíciója dezinflációs hatású.
A jegybank várakozása szerint a maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5-5,0 százalék között alakulhat.
A márciusi Inflációs jelentésben az MNB éves átlagban idén 3,5-5,0 százalék közötti inflációt vár, ami alacsonyabb inflációs pályát jelent a decemberi prognózishoz képest. A fogyasztói árindex 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5-3,5 százalék között alakulhat.
Hangsúlyozták: az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzpiaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki toleranciasávba.
A reálgazdaság kapcsán megjegyezték, hogy a magyar gazdaságban mind a belső, mind a külső keresleti nyomás alacsony és dezinflációs hatású.
Értékelésük szerint 2024-ben főként a belső keresleti tételek - a tartósan mérséklődő infláció mellett fokozatosan oldódó óvatossági motívum és emelkedő reálbérek - támogatják a hazai GDP bővülését.
Több döntéshozó is kiemelte, hogy a Magyarország legjelentősebb exportpartnereire vonatkozó növekedési várakozások és előretekintő indikátorok a külső kereslet elhúzódó gyengeségét jelzik, ami visszafogja a hazai kivitelt.
Megítélésük szerint a kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható.
A jegybankárok a következő hónapok kamatpolitikája szempontjából kiemelten fontos tényezőként az inflációs várakozások horgonyzottságát, az ország kockázati megítélését, a folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlegének alakulását emelték ki.
További kiemelt szempont a nemzetközi monetáris politikai környezet hazai kamatpolitikai mozgástérre gyakorolt hatása és a pénzpiaci stabilitás, amely a magyar pénzügyi eszközökbe vetett bizalom növelésén keresztül az állam finanszírozása és az inflációs várakozások horgonyzása szempontjából is kulcsfontosságú - húzták alá.
Hangsúlyozták: a globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai infláció év közepén várt átmeneti emelkedése a következő hónapokban óvatos monetáris politikát indokol.
A tanácstagok a jegyzőkönyv szerint jelezték, hogy a következő hónapokban is a beérkező adatok, az inflációs kilátások, valamint a kockázati környezet alakulása alapján, adatvezérelten döntenek az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.
