Egyharmados forradalom a fizetésekben: a mobilokba tett kártyák átlépték az álomhatárt
Egyre több, Magyarországon kibocsátott bankkártyát pihentetnek a fiókban: rendkívül gyors tempóban emelkedik ugyanis a mobiltárcába regisztrált digitalizált bankkártyák száma, és a használatukkal elért forgalom is.
Tízből három magyar bankkártyát már digitalizáltak
A Magyar Nemzeti Banknak a Biztosdöntés.hu által feldolgozott adatai szerint március végén már 3,19 millió, mobiltárcába regisztrált bankkártya volt Magyarországon. Bő 19 százalékkal több az egy évvel korábbra kimutatott 2,68 milliónál. A gyors növekedés nyomán a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya is szépen nő: a 2025. március végi 26 százalékhoz képest az idei első negyedév végén már 30,9 százalékot tett ki.
Az elterjedtség növekedése a forgalmi adatokon is meglátszik. Az első negyedévben 174 millió vásárlást hajtottak végre az itthon regisztrált mobiltárcákkal Magyarországon és külföldön, 31,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ehhez képest az összes kártyás vásárlás száma 8,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. A bővüléshez nagyban hozzájárultak a statisztikában külföldi kártyás vásárlásnak számító fintech számlafeltöltési tranzakciók is.
A bankkártyákkal elköltött pénzben hasonló a tendencia. Miközben az összes kártyás vásárlás értékénél 14,2 százalékos, éves növekedés látszik, a mobiltárcáknál hajszál híján 44 százalékkal ugrott meg a forgalom. Mindezek nyomán a mobiltárcás tranzakciók az összes kártyás vásárlási művelet értékének 25,4 százalékát, darabszámának pedig 33,5 százalékát adják. Biztosra vehető, hogy a mobiltárcák használatának meredek emelkedés e folytatódik, hiszen ezt az arányt néhány alatt sikerült elérni – értékeli a bankkártyás fizetésekben forradalminak számító gyors elterjedést Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Néhány év kellett csak az áttöréshez
A digitalizált bankkártyákkal történő, ma ismert mobiltárcás fizetés csak néhány éves múltra tekint vissza Magyarországon. A jegybanki statisztikákban 2020 első negyedévéig visszamenőleg találhatók erről adatok. Ezek szerint akkor még 11,8 millió tranzakcióval 61,8 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak így itthon és külföldön. Az azóta eltelt hat évben a forgalom közel a huszonötszörösére, a tranzakciók száma pedig majdnem a tizenötszörösére ugrott.
A BiztosDöntés.hu számításai szerint mobiltárcás fizetések átlagos értéke elmarad a teljes bankkártyás vásárlási forgalomnál láthatótól. Ennek az lehet az oka, hogy a nagyobb összegű tranzakcióknál a mobiltárcának az átlagnál kisebb a részesedése a fizikai plasztikokhoz képest.
Ezzel együtt a mobiltárcás vásárlások ezen a téren is faragnak a hátrányukból. Az egy tranzakcióra jutó átlagos vásárlási összeg 9,5 százalékkal, 8 753 forintra emelkedett éves összevetésben az első három hónap adatait figyelembe véve. Eközben az összes kártyás vásárlásnál már 11 565 forint környékén járt az egy műveletre jutó átlag – ám ez csak 5,3 százalékos emelkedést tükrözött éves alapon.
Így terjedt el nálunk a mobilos fizetés
Maga a mobiltelefonnal történő fizetés már a 2000-es évek elején megjelent. A telefonhívással vagy SMS küldéssel történt vásárlás összegét a mobil telefonszámlához kapcsolták a mobilszolgáltatók. A bankkártyának és a bankszámlának ekkor még semmilyen szerepe nem volt.
A három hazai mobilszolgáltató 2005-ben írta ki a mobilfizetési tendert, amelynek megnyerését követően az FHB Bank segítségével fejlesztették ki a QR-kódra épülő első hazai mobilfizetési rendszert. A csapathoz 2010-től csatlakozó Mastercard a MasterCard Mobile alkalmazással tette népszerűvé az okostelefonos fizetést. A maga korában fejlett biztonságot alkalmazó rendszer a bankkártya adatainak egyik részét tárolta a mobiltelefonon, az adatok másik része a bank szerverén volt, és a regisztrációs tranzakció során kapta meg a banktól a felhasználó az mPIN-kódot, amely összekapcsolta a bankkártya adatokat a készülék és a szerver között. Sőt, nem csak azt, hanem a telefonszámot, a SIM kártyát és a telefon MAC címét is.
A mai értelemben vett mobilfizetés őse 2013-ban indult el teszt jelleggel, majd 2014-ben kereskedelmi szolgáltatásként. Ez még SIM-kártyához kötött megoldás volt, így a mobilszolgáltatóknak új SIM kártyát kellett kibocsátaniuk. De legalább már úgy működött, mint manapság. Igaz, még nem létezett Google Pay vagy Apple Pay, így a bank saját mobilalkalmazását lehetett használni mobilfizetésre.
2016-ban debütált először a mai Host Card Emulation (HCE) technológiai megoldással működő mobilfizetés a Gránit Banktól, ezzel már mobilszolgáltatótól független megoldást használhattak az ügyfelek. A módszer hamarosan elterjedt, amire rásegített az Apple Pay 2019-es indulása az OTP Banktól és a Google Pay 2021-es indulása a K&H Banktól is. Ma, 2026-ban már minden magyarországi banknál a Google Pay vagy az Apple Pay legkorszerűbb, tokenes technológiájával lehet fizetni. Ez azt jelenti, hogy a bankkártya érzékeny adatait (például a 16 jegyű kártyaszámot és a lejárati dátumot) egy véletlenszerűen generált, egyedi számsorral – tokennel – helyettesítik a fizetési tranzakciók során. Ez a token kizárólag egyetlen eszközhöz, kereskedőhöz vagy tranzakcióhoz köthető, így ha illetéktelenek megszerzik, fizetésre nem tudják használni, mivel egy token egy tranzakcióhoz kötődik.
