Egyre közelebb a pénzügyi szektor a zöld pénzügyi fordulathoz

„A Magyar Nemzeti Bank céljaként kommunikálta, hogy 2021 a zöld fordulat éve legyen Magyarországon, azzal az elvárással, hogy a pénzügyi szektor szereplői tegyék zöldebbé termékeiket, szolgáltatásaikat és működésüket. Mivel a zöld szabályozás hullámai a pénzügyi szektort is elérték, a közeljövőben várhatóan még inkább fókuszba kerülnek a fenntarthatósági célú finanszírozások” – összegzi Borbély Gábor, a DLA Piper Hungary finanszírozási partnere.

Mi történt eddig?

Számos Európai Uniós lépés történt az elmúlt időszakban, amely az ESG üzleti és társadalmi modell kihívásaira hivatott válaszokat adni, illetve a felmerült kérdések kezelésében lép előre. Gondoljunk csak a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló („SFDR”), illetve a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló („Taxonomy Regulation”*) EU Rendeletekre vagy a Bizottság által júliusban meghirdetett, a fenntartható gazdaság átmenetének finanszírozására vonatkozó stratégiájára („Strategy for Financing the Transition to a Sustainable Economy”). A nyilvánosságon keresztül elérhető transzparencia, a közös nyelv és szabványok („labelling”), az egységes minősítések és technikai vizsgálati kritériumok megteremtése, a még környezetterhelő iparágak átalakulásának biztosítása és, az ESG-re épülő gazdaság és a piaci szereplők hitelességét veszélyeztető „zöldre festés” („greenwashing”) visszaszorítása mind nyomon követhető ezekben. A fenntarthatóság megjelenik a bankok működési modelljeiben, kockázatértékelési rendszerében és magukban a hiteltermékekben is. A jegybank, egyebek között, zöld ajánlását és a zöld tőkekövetelmény kedvezmény keretrendszerét közzétéve ad az intézményeknek iránymutatást.

Nyilvánvaló össztársadalmi cél a befektetők ösztönzése és a befektetések intenzitásának növelése a fenntartható gazdaság irányában. A különböző Uniós, egyéb nemzetközi, illetve tagállami célok megfogalmazása és a támogatási rendszerek létrehozatala mellett jelentős kihívásokkal néz szembe a privát finanszírozói szektor is. A klímaváltozást a felügyeleti intézmények ma már egyértelműen pénzügyi kockázatnak tekintik.

„A társadalmi felelősségvállalás és a saját befektetői elvárások mellett a zöld szabályozás új finanszírozási termékeket és fókuszokat eredményez, amelyekkel a vállalkozásoknak is tisztában kell lenniük. A bankok zöld eszközértékének („green asset ratio”) közeli publikálási követelménye és a tőke-megfelelési inszentívák ehhez szintén hozzájárulnak” – mondta Borbély Gábor.

Fenntartható finanszírozás a gyakorlatban

1.    A zöld hitel és kötvény

Az ún. zöld finanszírozás ma már lépten-nyomon alkalmazott, és mind a hitel, mind a kötvénypiacon megjelent, annak ellenére, hogy átfogóan „szabványosított” feltételrendszerről még nem beszélhetünk, de például a Bizottság már javaslattal állt elő egy európai önkéntes zöld kötvény standardizáció irányában. A zöld hitel és kötvény fő jellemzője, hogy a forrást egy kifejezetten környezeti célra (zöld projektre) kell felhasználni és erre vonatkozóan adatot szolgáltatni. Ennek már szektor specifikusjellemzőiről is lehet beszélni, ilyenek például a zöld épületek finanszírozási keretei.

2.    A fenntarthatósági célú finanszírozás

Másik, némileg új finanszírozási termék, a fenntarthatósági célú finanszírozás („sustainability linked financing”) mind hitelek, mind kötvények formájában. Ez különösen olyan szektorok és vállalkozások esetén lehet releváns, amelyek zöld finanszírozást nem tudnak igénybe venni (például ilyen projekt hiányában), illetve a zöld finanszírozásukat egyéb fenntarthatósági vállalásaik mentén ki kívánják egészíteni. A zöld finanszírozáshoz képest különbség, hogy maga a hitelcél nem ESG jellegű, hanem például általános vállalatfinanszírozás. Ugyanakkor az adós konkrétan meghatározott, a finanszírozókkal együtt kidolgozott és általuk értékelt ESG (tehát nem csak környezeti, hanem társadalmi és [társaság] irányítási) ambiciózus fenntarthatósági célt vagy célokat tűz ki. A célok teljesítését a finanszírozó például a kamatfelár csökkentésével honorálja egy rögzített szerződéses mechanizmuson keresztül, de elmaradásukat, a kamatfeláron kívül, tipikusan nem feltétlenül szankcionálja. Fontos kritérium még a meghatározott cél teljesítéséről szóló rendszeres adósi beszámoló és a külső szakértő általi monitoring.

3.    A társadalmi célú hitelezés

Harmadik formaként jelenik meg az ún. társadalmi célú hitelezés („social loans”), amely az ESG három pillére (környezetre gyakorolt hatás, társadalmi, illetve irányítási kérdések) közül a második pillért hivatott támogatni. A termék LMA („Loan Market Association”) által ajánlott elvei között különösen fontos a forrás felhasználásának a követhetősége.

Mi várható a közeljövőben?

A közeljövőben várhatóan még jobban felgyorsulnak a zöld finanszírozási termékfejlesztések, hiszen mind racionális társadalmi érdek, mind szabályozói elvárás, hogy Magyarországon biztosítani kell a környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek és beruházások finanszírozását. A jegybank és a nemzetközi szervezetek (LMA, ICMA, LSTA) számos, a fenti finanszírozások kereteit és elveit lefektető anyagot publikáltak az elmúlt időszakban, amelyek kifejezetten hasznos iránymutatást és harmonizációs lehetőséget nyújtanak a piaci szereplők számára.