Együtt döntenek a pénzügyekben a magyar párok
A Magyar Bankholding reprezentatív kutatást végzett a magyar lakosság körében, amely a párkapcsolatban élők pénzügyi szokásait vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett párok 57 százaléka együtt kezeli, és mindkét fél egyformán hozzáfér a bevételekhez. Közös számlával összesen 58 százalékuk rendelkezik, és az életkor előrehaladtával ez az arány folyamatosan nő – az 54-65 éves korosztálynak például 51 százaléka rendelkezik közös bankszámlával. Arra a kérdésre, hogy miért nincs közös számlájuk, a legtöbben azt a választ adták, hogy egyszerűen csak így alakult, vagy volt már külön bankszámlájuk, amikor kapcsolatra léptek, és feleslegesnek tartottak újat nyitni (66%).
Közösen fedezett kiadások
A válaszadók több mint kétharmada (67%) valamilyen szinten közösen fizeti a rezsit, azonban abban az esetben, ahol csak az egyik fél fizeti a számlákat, ott szinte azonos a nők és férfiak anyagi hozzájárulása (11% és 12%). Azt vizsgálva, hogy végső soron kinek a jövedelméből fedezik az egyes tételeket látható, hogy a nők intézik a ruhák beszerzését (40%) és a kisebb napi bevásárlásokat (31%), míg a férfiak inkább a ház és kert körüli teendőkhöz és javításokhoz (63%), valamint az autó szervizeléséhez (60%) kapcsolódó tételeket fizetik.
Minden párkapcsolatban akadnak olyan kiadások, amelyek csak az egyik felet érintik, azonban többségében ezeket is megvitatják a megkérdezettek a másikkal. A legtöbben az új mobiltelefon vásárlást (72%), a fizetős egészségügyi szolgáltatást (66%) és az életbiztosítást (64%) beszélik meg a párjukkal. A fiatalabb, 18-26 éves korosztály 72 százaléka dönt közösen arról, hogy költsenek-e előfizetésre (pl. online újság, streaming előfizetés). Akadnak olyan kiadások, amelyeket viszont jellemzően nem osztanak meg a válaszadók a párjaikkal: ilyen a kozmetikum, szépségápolási termék vásárlása (56%); a fodrász, borbély és kozmetikus igénybevétele (60%) és a könyv vagy kulturális kiadás (46%).
Ehhez kapcsolódva vizsgálta azt is a kutatás, hogy a párok mennyire őszinték egymással a pénzügyeiket tekintve. A kapott válaszok alapján egyenesek egymással a válaszadók ezekben a kérdésekben, a megkérdezettek 55 százalékának soha nem volt olyan félretett pénze, 80 százalékuknak pedig olyan adóssága, amelyről nem szólt társának. A 45-53 éves korosztályban és a Budapestiek körében magasabb azok aránya, akik rendelkeznek titkos, félretett pénzzel (28%, 29%).
Fontos a tudatos tervezés
A kutatásban résztvevők fele (49%) egyáltalán nem készít családi költségvetést, 22 százalékuk havi szinten számol előre, míg csupán a lakosság 4 százaléka tervez egy évnél tovább. Még a költségvetés megtervezéséhez szükséges bevétel-kiadás adminisztrációt is kevesen végzik, a megkérdezetettek 56 százaléka egyáltalán nem vezeti írásban a kiadásokat, míg papíron és számítógépen azonos arányban számolnak költségeket (16-16%).
A megtakarításokat is főként közösen kezelik a párok, a válaszadók 65 százaléka szerint mindkét fél jövedelméből tesznek félre, és csak 7 százalékuk nyilatkozta azt, hogy egyikük fizetéséből sem takarítanak meg. Abban a kérdésben, hogy milyen kockázatú megtakarítást válasszanak, már inkább a férfiak döntenek (43%), minden más fontos kérdést – miben tartsák a pénzt, milyen időtávra fektessenek be vagy milyen szolgáltatót válasszanak – közösen döntenek el.
„A tudatosság nélkülözhetetlen a stabil pénzügyi háttér megteremtéséhez, különösen ezekben a gyorsan változó időkben, éppen ezért mindenkinek javasoljuk, hogy tájékozódjon a témában és tervezze meg pénzügyeit. Már a bevételek és kiadások folyamatos nyilvántartásával is pontosabb képet kap egy háztartás a pénzügyeiről. A jelenlegi helyzetben az is fontos, hogy tegyünk a megtakarításaink reálértékének megőrzéséért. Mindebben segíthet a bank pénzügyi tanácsadással, megoldásokkal, ne féljünk felkeresni szakértőt” – mondta Somogyi Péter, a Magyar Bankholding lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.
Leginkább a napi kiadások okoznak ellentétet
Inkább a napi pénzügyek esetében lép fel bizonyos szintű egyet nem értés, a kutatásban résztvevők 54 százaléka nyilatkozta azt, hogy valamilyen mértékű konfliktust okoz a napi költések meghatározása, valamint az, hogy a rendelkezésre álló jövedelem mekkora részét tegyék félre (40%). Nagyobb jelentőségű kérdésekben, mint például egy hitelfelvétel, alapvetően nem különül el a döntéshozás, de ha mégis meg kell nevezni valakit, akkor inkább a férfiak kerülnek döntéshozó szerepbe.
A felmérés kitért arra is, hogy melyek azok a területek a pénzügyeken belül, amelyek terén fejlődést szeretnének a válaszadók a párjaiktól. A nők és a férfiak egyaránt a pénzügyi tervezést és a spórolást emelték ki: a nők 36 százaléka szeretné, ha a pár férfi tagja jobban megtervezné a pénzügyeket és 33 százaléka pedig a takarékosságra ösztönözné; míg a férfiaknál 47 százalékban és 45 százalékban jelölték meg ezeket első helyen.
