Éjfélkor lejár az elnökválasztás határideje Koszovóban
A kormányfő a hágai különleges bíróságról szóló törvény módosításának elfogadásáért cserébe az elnökválasztási szavazáson való részvételt kérte az ellenzéki párttól.
Az alkotmánybíróság által meghatározott határidő kedden éjfélkor jár le. Ha addig nem választanak államfőt, a parlament feloszlik, és 45 napon belül új parlamenti választást kell tartani. A testület korábban kimondta, hogy az elnökválasztásra rendelkezésre álló hatvan nap augusztus 8-án kezdődött, és október 6-án ér véget.
Albin Kurti esti sajtótájékoztatóján azt ajánlotta, hogy még aznap, ugyanazon parlamenti ülésen második olvasatban fogadják el a különleges bíróságról szóló törvény módosítását, majd közvetlenül utána válasszanak köztársasági elnököt. Az államfői tisztségre Glauk Konjufcát vagy Feride Rushitit javasolta.
A miniszterelnök ehhez azt kérte Bedri Hamzától, a PDK elnökétől, hogy nyilvánosan vállalja pártja valamennyi képviselőjének részvételét az elnökválasztási szavazáson. Közölte: a képviselők igennel vagy nemmel is szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak. Az ajánlat tehát a szavazás bojkottjának feladására vonatkozott. A miniszterelnök a törvény azonnali elfogadását akkor vállalná, ha a PDK nem tekinti akadálynak a két olvasat közötti 72 órás eljárási határidő mellőzését.
Bedri Hamza ezt az ajánlatot is elutasította. Kifogásolta, hogy Kurti napközben többször változtatott álláspontján, és olyan jelölteket hozott ismét szóba, akikről korábban sem alakult ki egyetértés. Hangsúlyozta: a törvénymódosítást el kell fogadni, az államfő személyéről pedig politikai megállapodásra van szükség. A PDK vezetője szerint nem lehet az utolsó órákban kész helyzet elé állítani az ellenzéket.
A PDK követelése továbbra is az, hogy előbb véglegesen fogadják el a különleges bíróságról szóló törvény módosítását, és ezt követően tárgyaljanak az elnökválasztásról. Bedri Hamza szerint a törvény támogatását nem szabad egy adott államfőjelölt megválasztásához kötni. Az esti ajánlatot politikai nyomásgyakorlásnak minősítette, és azzal vádolta Albin Kurtit, hogy valamennyi fontos állami intézmény felett ellenőrzést akar szerezni.
A miniszterelnök délutáni javaslata még eltérő sorrendet tartalmazott: előbb, kedden választottak volna államfőt, a törvénymódosítást pedig csütörtökön fogadták volna el, a 72 órás határidő betartásával. Ekkor Bekim Sejdiu megválasztását szorgalmazta, és azt kérte, hogy a PDK 22 képviselőjének legalább fele vegyen részt a szavazásban. Már ennél az ajánlatnál is jelezte, hogy az ellenzéki képviselők ellenszavazata elfogadható számára.
Bekim Sejdiu eredetileg Albin Kurti és a Koszovói Demokrata Szövetséget (LDK) vezető Lumir Abdixhiku megállapodásának jelöltje volt, de az LDK hat képviselője ellenezte a támogatását. Sejdiu kedden ismét megerősítette: fenntartja szeptember 14-én bejelentett visszalépését, mert nem született megfelelő politikai megállapodás, és nincs meg a szükséges parlamenti támogatás.
Az ellenzék részvétele azért kulcsfontosságú, mert az elnökválasztás első két fordulójához legalább nyolcvan képviselő részvétele szükséges. Albin Kurti Önrendelkezés mozgalma a kisebbségi pártokkal együtt 62 szavazattal bír, míg az LDK-nak 18, a PDK-nak pedig 22 képviselője van a 120 tagú törvényhozásban.
A politikai alku másik tárgyát képező törvénymódosítást hétfőn első olvasatban 91 képviselő támogatta. A PDK kezdeményezése jelentősen szűkítené a Hágában működő koszovói különleges bíróság joghatóságát, elsősorban a szervkereskedelemre vonatkozó állításokhoz közvetlenül kapcsolódó ügyekre. A javaslatot a Koszovói Felszabadítási Hadsereg négy korábbi vezetőjének szeptemberi, elsőfokú elítélését követően terjesztették elő.
A módosítást követelő tiltakozások kedden is folytatódtak. A hétfő esti összecsapások után a rendőrség húsz rendőr, tizenkét tüntető és egy újságíró sérüléséről számolt be.
Az elnökválasztás esetleges kudarca további alkotmányos kérdést is felvet. Albulena Haxhiu házelnök ideiglenes államfői megbízatásának hat hónapos időtartama október 4-én lejárt. Albulena Haxhiu és az Önrendelkezés képviselői ezért az alkotmánybíróságtól kértek állásfoglalást arról, ki gyakorolhatja a szükséges elnöki hatásköröket, köztük az új választás kiírásának jogát, ha nem sikerül új államfőt választani.
Koszovóban a legutóbb 2025 februárjában, 2025 decemberében és 2026 júniusában tartottak parlamenti választást.
