Elkészült a 33-as számú főút bővítése Debrecen határában

A fejlesztés hazai forrásból az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) beruházásában, a Strabag Építőipari Zrt. kivitelezésében valósult meg csaknem 17,5 milliárd forintból - hangzott el az útszakasz pénteki átadásán.

Bói Loránd, az ÉKM közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett rá, hogy a kormányzat és a szaktárca több mint tízéves törekvése a hazai közúthálózat fejlesztése.

A beruházások eredményeként ma már a megyei jogú városok és az országhatárok jelentős része elérhető gyorsforgalmi úton. Ez a program, mint ahogy a mellékutak fejlesztése is folytatódik, miközben új igényként jelentek meg a zöldmezős ipari beruházásokhoz kapcsolódó közúti fejlesztések - mondta.

Bói Loránd szerint a most átadott beruházás országosan is példaértékű: olyan integrált megoldás született a gyártelep kiszolgálására és a térségben élők közlekedésének javítására, amire Magyarországon kevés példa van. A korábbi vasútfejlesztés után elkészült a 33-as számú főút meglévő kétsávos szakaszának négysávosra bővítése 2200 méter hosszan, ezen túlmenően csomóponti ágakat, új jelzőlámpás csomópontokat, párhuzamos gyalogos- és kerékpárutakat, valamint mezőgazdasági földutakat alakítottak ki - ismertette.

Hozzátette: a főút részeként elkészült továbbá egy négysávos közúti híd és egy egysávos útág átvezetése is a 108-as számú vasútvonal felett. Utóbbi hazánkban elsőként innovatív, újszerű technológiával épülhetett meg, ugyanis háttöltését mintegy 1260 köbméter üveghabból alakították ki.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester utóbbi kapcsán megjegyezte: egy debreceni vállalkozás innovációja az üveghab, amelyet most alkalmaztak először útépítésnél. Hozzátette: Debrecenben az elmúlt években történelmi léptékű gazdaság- és közlekedésfejlesztés történt, de további, még nagyobb léptékű munkákra készülnek. Ezek közül megemlítette a keleti elkerülő út megépítését, a Homokkerti és a Vágóhíd utcai felüljárók felújítását, öt nagy forgalmú csomópont jövőre kezdődő átépítését, a józsai városrészbe vezető út négysávosítását, illetve a Sámsoni út bővítését és korszerűsítését.

Papp László megjegyezte: a helyi baloldal a fejlesztéseket tartalmazó programot nem támogatta, "ha rajtuk múlik, a város egy lépést sem tett volna előre".

Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője Debrecent az ország egyik ipari központjának nevezte, amely "a főváros után a legnagyobb helyi iparűzési adóbevétellel rendelkező város lesz".

Utalt arra, hogy a térségben gőzerővel épül a BMW elektromos autókat előállító gyára, amely "a világ ipari élvonalába húzza fel Magyarországot".

Kósa Lajos beszélt arról, hogy a zöldenergiát nemcsak megtermelni, hanem tárolni is kell, ami nem megy akkumulátorok nélkül. Utóbbiak gyártásánál maximális biztonságra van szükség - mondta.

A kormánypárti politikus "súlyos tévedésnek" nevezte, hogy összeszerelő üzemek épülnének, mint mondta, innovatív, zöldtermelőegységek sorozata épül az országban, ez a magyar ipar jövője.

Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója azt mondta, hogy kezdeményezésükre tavaly óta mintegy 125, ipari parkok fejlesztését szolgáló kormánydöntés született, több mint 800 milliárd forint értékben.

Az ország tizenhárom nagy ipari parkjában utak, vasúti hálózatok, víziközművek építése, fejlesztése, bővítése van folyamatban, vagy zárult le - tette hozzá. Megjegyezte, hogy ezek a fejlesztések nem csupán az ipari fejlesztők igényeit szolgálják ki, hanem az ott élő emberek életminőségét is javítják - mutatott rá a HIPA vezérigazgatója.

Hozzátette: a debreceni északnyugati ipari övezetben már ezermilliárd forintnyi vállalati beruházás zajlik. Ezek jelentik a magyar gazdaságfejlesztés stabil alapját, hiszen fejlett technológiákat és modern ipart hoznak Magyarországra, miközben elősegítik a hazai kis- és közepes vállalkozások fejlődését - hangoztatta Joó István.